II. világháború
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#6568
Én hatkor kezdtem, de már legalább a csata elkezdõdött 😊
#6567
Ne is mondd... Délután 4 óta olvasom, és még nincs vége.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#6566
Oli iràsaival egy "baj" van. Kegyetlen hosszuak. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#6565
Kicsit off:
Olli oldalán megjelent az új cikke a csuzimai ütközetrõl.
A legjobban az tetszett, amit az epilógusban a japánok megítélésérõl írt:
"A nyugati nagyhatalmak vezetõi még Pearl Harbour után is sokáig azon törték a fejüket, hogyan kerültek a támadást végrehajtó német gépek és pilóták Japánba? "
link
Olli oldalán megjelent az új cikke a csuzimai ütközetrõl.
A legjobban az tetszett, amit az epilógusban a japánok megítélésérõl írt:
"A nyugati nagyhatalmak vezetõi még Pearl Harbour után is sokáig azon törték a fejüket, hogyan kerültek a támadást végrehajtó német gépek és pilóták Japánba? "
link
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#6564
Az igaz, hogy francia alakulatok harcoltak itt-ott a brittek ellen afrikában is?
Legalább is olvastam elszigetelt idegenlégiós védekezésekrõl, de nem emlékszem már, hogy hol.
Legalább is olvastam elszigetelt idegenlégiós védekezésekrõl, de nem emlékszem már, hogy hol.
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#6563
1940-ben a Vichy-Franciaországnak meglehetõsen nagy volt a függetlensége, megkapták a flotta feletti uralmat, a gyarmatok feletti uralmat, és effektíve meglehetõsen békén voltak hagyva. Igaz persze, hogy a vezetésük német-párti volt, és voltak német "tanácsadók" az országban, ám még így is közel akkora szabadságot élvezett Vichy, mint az elvileg csatlós állam Magyarország és Románia...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6562
Az tény, hogy nem volt egységes véleményen minden francia. A támdás után Vichy úgy döntött, hogy Giblaltáron áll bosszút, és többször is bombázta a várost. Ám a bombák egy részét a személyzet a tenger felett oldotta ki, nem pedig a célpont felett. Volt még néhány támadás angol kereskedelmi hajók ellen, ha jól rémlik hármat sûllyeztettek el. Akkor 1940-ben elképzelhetõ, hogy ha nagyon akarták volna, találnak olyan tiszteket és személyzetet, amely vállalta volna a harcot.
1942-ben, miután már az USA is belépett, és egyre nyílvánvalóbbá vált, hogy van esély legyõzni a németeket, a szél már más irányból fújt. Toulonban volt két francia csatahajó (ha jól rémlik a Strasbourg és a Dunkuerqe), amit a németek meg akartak szerezni, de a legénység mikor tudomást szerzett a közeledõ német egységekrõl önelsûllyesztést hajtott végre.
1942-ben, miután már az USA is belépett, és egyre nyílvánvalóbbá vált, hogy van esély legyõzni a németeket, a szél már más irányból fújt. Toulonban volt két francia csatahajó (ha jól rémlik a Strasbourg és a Dunkuerqe), amit a németek meg akartak szerezni, de a legénység mikor tudomást szerzett a közeledõ német egységekrõl önelsûllyesztést hajtott végre.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6561
Egy szövetség megkötése esetében a legfõbb mozgató erõ az érdek szvsz.Megfelelõ gazdasági ajánlat esetén pedig nem sokat nyom a latba a nemzeti lobogó színe.Nagyobb autonómia fejében talán létrejöhetett volna valamilyen kezdetleges szövetség a franciák és a németek között.Az azonban erõsen kérdõjeles hogy a németek valóban hajlandóak lettek volna nagyobb mozgásteret engedni a franciknak.
#6560
De azok után hogy a Brit Flotta már korábban tüzet nyitott rájuk talán nem nagyon kellett volna gyõzködni õket.
Szertartás ide vagy oda a keserû szájíz biztos megmaradt.
Szertartás ide vagy oda a keserû szájíz biztos megmaradt.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#6559
Upsz, ez mar volt.
Az alatad emlitett kozos temetesi szertartas utan nagyon eros ketesegeim vannak, hogy franciak harcoltak volna az angolok ellen.
Az alatad emlitett kozos temetesi szertartas utan nagyon eros ketesegeim vannak, hogy franciak harcoltak volna az angolok ellen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#6558
Es nemet szemelyet hogyan hasznalt volna francia hajokat? Nem ket het a legenyseget kikepezni egy idegen filozofiaval epult hajora...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#6557
Amennyire rémlik, a francia matrózok (és tisztek) nagy része nem rajongott éppenséggel az angolokért, tehát adott esetben akár harcoltak is volna az angolok ellen.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6556
Ezzel az a gond, hogy milyen legénység üzemeltette volna a francia hajókat?
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#6555
A probléma az volt, hogy amennyire én tudom, nem voltak a németek által komolyan figyelembe véve a francia hajók. Legalábbis nem foglalkoztak velük, még a megmaradt egységekkel sem. Hozzá kell tenni, hogy a Vichy-kormány a békeajánlat mellett mindenképpen meg akarta õrizni a flottáját, de ígéretet tett az angoloknak, hogy azokat sose fogják az angolok (és a szövetségesek) ellen használni.
Hogy mennyire lett volna veszélyes? Hát, a két Dunkerque-osztály elég modern volt, a Jean Bart és a nem teljesen kész Richellieu pedig szintén elég potens, tehát effektíve 4 modern csatahajóról beszélhetünk (viszonyítás képpen: az angolok volt a 2 Nelson osztályuk és az egy szem, 1940 végén átadott (tehát az operation Seelöwe idején még csak tesztüzemben lévõ) King George V.), és 5 elavult elsõ világháború elõtti, vagy elsõ világháború alatt befejezett csatahajó állta még rendelkezésre (az angholoknak: Queen Elizabeth-osztály: 5 egység, Revenge-osztály: 5 egység, Repulse-osztály: 2 egység, illetve talán még ide lehet sorolni a HMS Hood-ot). Az egyetlen francia repülõgép-hordozó, a Béarn elmenekül Kanadába. Volt még 10 nehéz- és 10 könnyû cirkáló, továbbá jelentõs számú romboló és tengeralattjáró. Elég komoly kiegészítése lett volna a Kriegsmarine-nak, szó se róla. De ezzel együtt is a brit haditengerészet egy közvetlen támadást pusztán flotta-flotta szinten azért képes lett volna visszaverni. A gondot a légierõ okozta volna, adott esetben a La Manche csatorna vidékét ugyanis a Luftwaffe és az egyesített Vichy flotta illetve Kriegsmarine feltehetõen meg tudta volna védeni. Csak ugye a Vichy flotta gerince megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott 1940 július 3.-án...
Hogy mennyire lett volna veszélyes? Hát, a két Dunkerque-osztály elég modern volt, a Jean Bart és a nem teljesen kész Richellieu pedig szintén elég potens, tehát effektíve 4 modern csatahajóról beszélhetünk (viszonyítás képpen: az angolok volt a 2 Nelson osztályuk és az egy szem, 1940 végén átadott (tehát az operation Seelöwe idején még csak tesztüzemben lévõ) King George V.), és 5 elavult elsõ világháború elõtti, vagy elsõ világháború alatt befejezett csatahajó állta még rendelkezésre (az angholoknak: Queen Elizabeth-osztály: 5 egység, Revenge-osztály: 5 egység, Repulse-osztály: 2 egység, illetve talán még ide lehet sorolni a HMS Hood-ot). Az egyetlen francia repülõgép-hordozó, a Béarn elmenekül Kanadába. Volt még 10 nehéz- és 10 könnyû cirkáló, továbbá jelentõs számú romboló és tengeralattjáró. Elég komoly kiegészítése lett volna a Kriegsmarine-nak, szó se róla. De ezzel együtt is a brit haditengerészet egy közvetlen támadást pusztán flotta-flotta szinten azért képes lett volna visszaverni. A gondot a légierõ okozta volna, adott esetben a La Manche csatorna vidékét ugyanis a Luftwaffe és az egyesített Vichy flotta illetve Kriegsmarine feltehetõen meg tudta volna védeni. Csak ugye a Vichy flotta gerince megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott 1940 július 3.-án...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6554
Ez egy olyan kérdés amire csak akkor tudnánk válaszólni hogyha megtörtént volna. A trafalgari csatánál papíron a francia-spanyol flotta volt az esélyesebb, mégsem õk nyertek.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#6553
Úgy tudom, hogy a francia-német hadjárat után a francia hadiflottát Churchill mindenáron meg akarta szerezni a brit haditengerészet számára, csakhogy a flotta idõ elõtt elsüllyedt(nehogy legyen esélye a Kriegsmarine-nak egy sikeres támadásra a Home Fleet ellen).
Lehetséges lett volna egy valóban sikeres támadás a brit tengerészet ellen a francia hajók segítségével, vagy netalán az angol hadihajók nagy nehezen, de visszaverik?
Lehetséges lett volna egy valóban sikeres támadás a brit tengerészet ellen a francia hajók segítségével, vagy netalán az angol hadihajók nagy nehezen, de visszaverik?
#6552
Gyártott atomfegyverek:
1945: 2db
1946: 7 db
1947: 4 db
1948: 43 db
Ezek 1946 esetében feltehetõen még vegyesen Mark I. (little boy) és Mark III. (fat boy) típusúak voltak, elöbbibõl összesen 5 darabot gyártottak. A Mark III. típusúakat 1947-ben kezdték el nagy mennyiségben gyártani, abból összesen 120db-ot gyártottak. Mindkét típusba tartozó elsõ generációs atomfegyvert 1950-ben kivonták a szolgálatból.
1946 nyarán két nukleáris tesztett hajtottak végre a Bikini atollnál Operation Crossroads néven. Ezeknél Mark III. bombákat használtak, az Able nevût 1946 július 1.-én, a Baker nevût július 25.-én robbantották fel.
Tehát 1946 közepén legalább két bevethetõ atombomba állt az amerikaiak rendelkezésére (szvsz ennél több volt, hiszen a Mark I.-eseket nem használták tesztekhez, tehát azokból is lehetett 1-2 darab bevetésre készen 1946 közepére).
1945: 2db
1946: 7 db
1947: 4 db
1948: 43 db
Ezek 1946 esetében feltehetõen még vegyesen Mark I. (little boy) és Mark III. (fat boy) típusúak voltak, elöbbibõl összesen 5 darabot gyártottak. A Mark III. típusúakat 1947-ben kezdték el nagy mennyiségben gyártani, abból összesen 120db-ot gyártottak. Mindkét típusba tartozó elsõ generációs atomfegyvert 1950-ben kivonták a szolgálatból.
1946 nyarán két nukleáris tesztett hajtottak végre a Bikini atollnál Operation Crossroads néven. Ezeknél Mark III. bombákat használtak, az Able nevût 1946 július 1.-én, a Baker nevût július 25.-én robbantották fel.
Tehát 1946 közepén legalább két bevethetõ atombomba állt az amerikaiak rendelkezésére (szvsz ennél több volt, hiszen a Mark I.-eseket nem használták tesztekhez, tehát azokból is lehetett 1-2 darab bevetésre készen 1946 közepére).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6551
Azért ehez az alternatív nukizzuk meg a Szu-t sztorihoz tegyük még hozzá hogy a 40-es évek elsõ felében amerika sem dúskált az urániumban.Már pontosan nem emlkészem rá hogy Hirosima és Nagaszaki után még hány atombombára futotta volna a meglévõ készletekbõl...
#6550
Azt nem mondanám, hogy teljesen süket fülekre talált, de az általános politikai (és társadalmi) hangulat az volt, hogy legyen már vége a háborúnak. Nem lett volna népszerû egy újabb háború képével pattogni. Anglia, Franciaország és Németország pedig gazdaságilag ki volt vérezve, plusz Németország földig volt rombolva.
Viszont ami a szétverést illeti... A Japán kapituláció után az amerikai, (brit, francia és német) haderõt durván leépítették, mert egyfelõl újra kellett építeni a gazdaságot, amihez dolgozó emberek és nem katonák (akik pénzbe kerülnek, de pénzt nem termelnek) kellenek. A Brit haditengerészet, amely évszázadok óta a brit erõ jelképe volt, és a II. Vh elõtt még büszkén mondta magáról, hogy a világ legerõsebb haditengerészete, gyakorlatilag 3 év alatt elvesztette hajóinak 80%-át, a csatahajóiból 11-et, ami 70% (5 egység maradt, a King George V. osztály 4 egysége, melyeket 1957-ben adtak el ócskavasnak és a Vanguard, amelyet 1960-ban vontak ki). Az USAAF 1945-ben 2,25 millió (!) katonával és pilótával, illetve több, mint 70'000 repülõgéppel rendelkezett. 1947-ben ugyanezek a számok 304'000 (!!!) illetve papíron 30'000 (azért papíron, mert könnyen belátható, hogy 30'000 géphez 304'000 ember "picit" kevés, a gépek nagyobb része konzerválva lett, és tartalékba lett helyezve, az aktív gépállományról megbízható adatot nem találtam, de 12-13 ezerre teszem hozzávetõleg). Látható, hogy az amerikai légierõ is ötödére zsugorodott alig két év alatt.
Viszont ami a szétverést illeti... A Japán kapituláció után az amerikai, (brit, francia és német) haderõt durván leépítették, mert egyfelõl újra kellett építeni a gazdaságot, amihez dolgozó emberek és nem katonák (akik pénzbe kerülnek, de pénzt nem termelnek) kellenek. A Brit haditengerészet, amely évszázadok óta a brit erõ jelképe volt, és a II. Vh elõtt még büszkén mondta magáról, hogy a világ legerõsebb haditengerészete, gyakorlatilag 3 év alatt elvesztette hajóinak 80%-át, a csatahajóiból 11-et, ami 70% (5 egység maradt, a King George V. osztály 4 egysége, melyeket 1957-ben adtak el ócskavasnak és a Vanguard, amelyet 1960-ban vontak ki). Az USAAF 1945-ben 2,25 millió (!) katonával és pilótával, illetve több, mint 70'000 repülõgéppel rendelkezett. 1947-ben ugyanezek a számok 304'000 (!!!) illetve papíron 30'000 (azért papíron, mert könnyen belátható, hogy 30'000 géphez 304'000 ember "picit" kevés, a gépek nagyobb része konzerválva lett, és tartalékba lett helyezve, az aktív gépállományról megbízható adatot nem találtam, de 12-13 ezerre teszem hozzávetõleg). Látható, hogy az amerikai légierõ is ötödére zsugorodott alig két év alatt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6549
És nem is verték szét a hadsereget(még a németet sem), vagy Patton véleményét már nem vették figyelembe?
#6548
de ne feledjük, az orosz fél irdatlan mennyiségû ember-és hadianyaggal rendelkezett.
Ellenben az utánpótlással már voltak azért gondok mindkettõ terén. Az anyagháborúban pedig ez legalább ennyire számított.
azért a ruszkiknak lett volna annyi eszük, hogy egy fél hadosztályt, vagy hadsereget nem tesznek ki a szabad ég alá,
Akkor hova teszik õket? Nem volt a keleti hadszíntéren épkézláb város, nemhogy erõdítmény. A támadó seregek pedig még kevésbé tudnak rejtõzködni...
Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a szovjet tömegrohammal szemben az amerikai fél mit tudott volna szembeállítani, pláne, ha páncélosokkal is bõven meg vannak támogatva?
Az amerikai, angol, francia és esetleg a német fél. Ne feled, hogy voltak elég decens hangok, akik egyenesen megmondták, hogy nem szabad szétverni a hadsereget, még a német hadsereget sem, mert szükség lesz rájuk a szovjetek ellen. Talán a legismertebb ilyen nézetet valló ember George S. Patton volt...
Ellenben az utánpótlással már voltak azért gondok mindkettõ terén. Az anyagháborúban pedig ez legalább ennyire számított.
azért a ruszkiknak lett volna annyi eszük, hogy egy fél hadosztályt, vagy hadsereget nem tesznek ki a szabad ég alá,
Akkor hova teszik õket? Nem volt a keleti hadszíntéren épkézláb város, nemhogy erõdítmény. A támadó seregek pedig még kevésbé tudnak rejtõzködni...
Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a szovjet tömegrohammal szemben az amerikai fél mit tudott volna szembeállítani, pláne, ha páncélosokkal is bõven meg vannak támogatva?
Az amerikai, angol, francia és esetleg a német fél. Ne feled, hogy voltak elég decens hangok, akik egyenesen megmondták, hogy nem szabad szétverni a hadsereget, még a német hadsereget sem, mert szükség lesz rájuk a szovjetek ellen. Talán a legismertebb ilyen nézetet valló ember George S. Patton volt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6547
És mit kezdenek azzal a maradékkal? A jenki haderõ sem éppen pöttömségérõl és nehézfegyverezetének hiányáról volt híres.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#6546
Atomot😊 Itt valaki írta talán Cifu😊 Moszkvára egyet ,osztán ha még mindig rohamozni akarnak akkor egy másik városkára. Azért akkor ez még nem volt olyan lelkiismereti kérdés mint most. Kicsit elsivatagosították volna az orosz földet .
Se gyár ,se ember, hamar vége lett volna a dolognak.
Se gyár ,se ember, hamar vége lett volna a dolognak.
Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba.
#6545
Na meg a légvédelmet se hagyjuk ki.
#6544
Norbear és Cifu érvelését meg is értem, amit az esetleges 2. v.h. utáni amerikai-orosz háború kapcsán fejtegetett a légi és tengeri hadviselés szempontjából, azaz nem sokáig húzz az orosz fél, de ne feledjük, az orosz fél irdatlan mennyiségû ember-és hadianyaggal rendelkezett. Még ha bombázzák is õket a levegõbõl, azért a ruszkiknak lett volna annyi eszük, hogy egy fél hadosztályt, vagy hadsereget nem tesznek ki a szabad ég alá, vagy bárhova, ahol észlelhetik õket és egy kedvezõ támadó alkalomig elrejtik õket. Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a szovjet tömegrohammal szemben az amerikai fél mit tudott volna szembeállítani, pláne, ha páncélosokkal is bõven meg vannak támogatva?
#6543
Amúgy sok esetben hiányzott még ülés, gyakrabban lövegirányzék és különbözõ zárak.
#6542
A szovjetek pedig zsákmányolt magyar hk.-at állítottak szolgálatba.
Pedig volt elég orosz és nyugati kölcsön tankjuk.
Pedig volt elég orosz és nyugati kölcsön tankjuk.
#6541
A szovjeteknél meg pont a rádió hiányzott, mert csak a parancsnoki példányokat szerelték fel vele. Na igen, a kommunikáció hiánya is szülhet problémákat.
Volt egy elõzetes terv, de a terv is változhat menet közben, ha váratlan problémák bukkannak elõ.
Volt egy elõzetes terv, de a terv is változhat menet közben, ha váratlan problémák bukkannak elõ.
#6540
Meg voltak elégedve vele, de azért általában szépen át is alakították õket, parancsnoki kémlelõtornyot szerelve rá (sérült Pz.III vagy Pz.IV-esekrõl leszereltek), rádióval látták el õket, stb...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6539
A német alakulatok is meg lehettek elégedve a T-34-gyel, ha egy ilyen tankokból álló alakulatot is felállítottak.
#6538
Harckocsi-rohamlöveg gyártásban a SZU is nagyon a topon volt:Sztálingrádban még az ostrom idején is folyt a T-34 gyártás a Vörös Október traktorgyárban mikor szinte néhány utcára voltak a németek.A lövegtornyok öntõformáit egyszerûen a földbe ásták-meglepõen igénytelen de termelékeny ötletes eljárásokat vezettek be-csak ott voltak precíziós alkatrészek ahol elengedhetetlenül fontos volt.
#6537
Talán nem is annyira mint hangzik.
Mindent gyártottak két három,néha több helyen is,és teljes nyugalomban,biztonságban.
És azon eszközök egy része 1941 decembere elött is létezett,tehát csak gyártani kellett õket.
Ez nem lebecsülés,félreértés ne essék.
Mindent gyártottak két három,néha több helyen is,és teljes nyugalomban,biztonságban.
És azon eszközök egy része 1941 decembere elött is létezett,tehát csak gyártani kellett õket.
Ez nem lebecsülés,félreértés ne essék.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#6536
Ebben igazad van de nem csak a konszernek száma számít.3 nagyobb fegyver gyártó cég nem biztos hogy kevesebbet ér mint 30 kisebb.Mindazonáltal van igazság abban amit mondasz.A hidegháború némiképp visszavetette a hadipart és több fegyvergyártó cég bukásához is busásan hozzájárult.Azonban az Egyesült Államok azóta sem maradt háború nélkül...de ez már eléggé OFF téma.
#6535
Idézek egy mûvembõl.
A ‘60-as években nagyjából az alábbi nagy konszernek – régi jól csengõ nevek – léteztek az Egyesült Államokban. Grumman, Farchild, North American, Lockheed, Boeing, Northrop, Rockwell, McDonnell Douglas, Martin Marietta, General Dynamics, Vought, Convair, Republic. Mára gyakorlatilag csak Boeing, Lockheed Martin és Norhrop-Grumman maradtak meg, mint cég önálló nagy cégek, akik harci repülõgépek tervezésével és gyártásával foglalkoznak. A többieket felvásárolták és / vagy összeolvadtak a többivel vagy képtelenek voltak a versenyt tartani és csak beszállítóként léteznek.
Az angol és kanadai cégek sem jártak másképp. Avro, Bristol, Hawker Siddeley, British Aerospace, Fairey, Handly Page, de Havilland, Canadair cégek nagy része már a múlté...
A ‘60-as években nagyjából az alábbi nagy konszernek – régi jól csengõ nevek – léteztek az Egyesült Államokban. Grumman, Farchild, North American, Lockheed, Boeing, Northrop, Rockwell, McDonnell Douglas, Martin Marietta, General Dynamics, Vought, Convair, Republic. Mára gyakorlatilag csak Boeing, Lockheed Martin és Norhrop-Grumman maradtak meg, mint cég önálló nagy cégek, akik harci repülõgépek tervezésével és gyártásával foglalkoznak. A többieket felvásárolták és / vagy összeolvadtak a többivel vagy képtelenek voltak a versenyt tartani és csak beszállítóként léteznek.
Az angol és kanadai cégek sem jártak másképp. Avro, Bristol, Hawker Siddeley, British Aerospace, Fairey, Handly Page, de Havilland, Canadair cégek nagy része már a múlté...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#6534
Szerintem ez orbitális butaság. Nézg meg a forgalmat, amit az USA fegyverexport tesz ki. kb. 40-60 milliárd dollár egy jobb évben, ha sikerül vadászgépeket és egyéb katonai gépeket eladni. Ez nem nyereség, ez a forgalom!
A teljes gazadság tized %-a lehet.
A teljes gazadság tized %-a lehet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#6533
Hát azért nem eszik olyan forrón a kását. Az amerikai hadiipar sokkal nagyobb volt arányaiban a második világháborúban, mint most. Ugyan pontos adatot nem tudok, de tippre 1942-45 között a gazdasági termelés 50-60%-át tehette ki a tisztán vett hadiipar, amely csak fegyvereket és háborús eszközöket gyártott. A II. Vh után sok hadiipari cég ment tönkre vagy olvadt össze. Anno készítettem vagy ide, vagy a HT topicba egy összesítést, hogy hány komolyabb katonai repülõgép gyár volt a II.Vh alatt. Valami 50 cég. Amibõl 1960-ra maradt tucatnyi, jelenleg meg van mondjuk 3 (Boeing, Lockheed és a NorthropGrumman, de az utóbbi nem gyártott pilóta vezette katonai repülõgépet sorozatban a B-2A Spirit óta).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6532
Az USA-val máig ez a probléma.A hadiipar monopól helyzetben van mivel az ami gazdaság nagyon ráált a fegyverek elõállítására.Mind2 világháború kapóra jött nekik...
#6531
A jenki ipar valami elképesztõ volt pedig elvielg a gyárókapacitás kisebb volt a mainál. (Vagy nem?)
Olyan eszméletlenm mennyiségben tolta a doglokat, hogy én azt mai napig nem fogom fel, hogy hogy az istenbe húzták meg az ipart ennyire ilyen rövid idõ alatt. Az USA egymaga szinte többet termelt, mint az összes többi hadviselõfél együttvéve.
Olyan eszméletlenm mennyiségben tolta a doglokat, hogy én azt mai napig nem fogom fel, hogy hogy az istenbe húzták meg az ipart ennyire ilyen rövid idõ alatt. Az USA egymaga szinte többet termelt, mint az összes többi hadviselõfél együttvéve.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#6530
Nem sokáig. Elõször is az USA és Anglia légiereje brutális fölényben lett volna, különösen a bombázók terén. Másodszor a tengeren is õk voltak az urak, tehát kelet felõl is támadhatták volna a Szovjetuniót. Harmadszor ugyebár az USA ekkor már atomhatalom volt, tehát ledobnak Moszkvára egy atombombát, és megkérdezik Sztálintól, hogy akarja-e folytatni? Negyedszer a szovjet gazdaság nem versenyezhetett az amerikai gazdasággal, márpedig itt anyagháború lett volna továbbra is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6529
A békekötésnek vagy egy megnemtámadási szerzõdésnek semmi köze az érzelmekhez.A pillanatnyi érdekeket kell szem elõtt tartani.Ha Sztálin összes II. Világháború alatti kijelentését összefoglalnák bizony sok ellentmondással találkoznánk és ez fõként az adott szituáció miatt volt.Szerintem bõven meg volt az esély egy német-szovjet békére hiszen voltak olyan idõszakok amikor a szovjetúnió helyzete kilátástalannak tûnt ezzel eggyütt a német hadseregnek is megvoltak a maga problémái.Azt se felejtsük el hogy a szovjetúnió is rendesen kivérzett a háború alatt.Kérdéses hogy ha közvetlenül a II Világháború után sor kerül egy amerikai,ruszki háborúra akkor a Szu valyon meddig húzta volna a jenkik ellen?
#6528
Egyébként valóban voltak ilyen félelmeik az amerikaiaknak, hogy õk küldik a sok fegyvert a szovjeteknek, õk meg majd szépen kiegyeznek a németekkel, de késõbb maguk az amerikaiak is elismerték, hogy ez valótlan állítás.
Mármint a félelem volt valótlan?
Mármint a félelem volt valótlan?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6527
Idõközben találtam egy érdekes történetet, Red Inferno:1945 címmel.
Sajnos a könyv letölthetõ verzióját még nem találtam, de némi szerencsével hátha meglesz.
Röviden annyit a könyvrõl, hogy az alternate history mûfajába tartozik, melyben a Vörös Hadsereg nem áll meg '45-ben Berlinnél, hanem tovább támad, az amerikaiak pedig kénytelenek a német haderõ maradványait is igénybe venni, hogy valamiképp megállítsák a támadást.
Sajnos a könyv letölthetõ verzióját még nem találtam, de némi szerencsével hátha meglesz.
Röviden annyit a könyvrõl, hogy az alternate history mûfajába tartozik, melyben a Vörös Hadsereg nem áll meg '45-ben Berlinnél, hanem tovább támad, az amerikaiak pedig kénytelenek a német haderõ maradványait is igénybe venni, hogy valamiképp megállítsák a támadást.
#6526
Hát eléggé meglepõnek találnám, ha Sztálin békét akart volna kötni Hitlerrel. Sztálin alapvetõ célja az volt, hogy az imperialista államok egymást véreztetik ki a háborúban, majd ha ez megtörtént, akkor szépen megszállja a világ legerõsebb hadseregével Európát. A támadás is ki volt tûzve, a hadsereg pedig majdnem teljesen fel volt szerelve. Támadásra. Nem védekezésre. Hitler támadott, hogy esélye legyen bármire is a késõbbiekben. Nem kellett tudnia arról, hogy a szovjetek támadni akarnak, vagy éppen mikor akarnak támadni, de támadni akartak, és ezt a német vezérkar is tudta. Ezért kezdték 1940 végén kidolgozni a Barbarossa tervet.
A szovjetek 1939-ben felajánlották az angoloknak és a franciáknak, hogy megtámadják a németeket, ha azok elismerik a követeléseiket bizonyos területekre. A franciák ezt kissé késõbb elfogadták volna, a britek nem. Erre született meg a híres Molotov-Ribbentrop paktum.
Ezek után, hogy Sztálin egész életét arra tette fel, hogy elfoglalja Európát, és eltörli a német birodalmat a földrõl, tényleg kiegyezett volna velük? Kétlem.
Egyébként valóban voltak ilyen félelmeik az amerikaiaknak, hogy õk küldik a sok fegyvert a szovjeteknek, õk meg majd szépen kiegyeznek a németekkel, de késõbb maguk az amerikaiak is elismerték, hogy ez valótlan állítás.
A szovjetek 1939-ben felajánlották az angoloknak és a franciáknak, hogy megtámadják a németeket, ha azok elismerik a követeléseiket bizonyos területekre. A franciák ezt kissé késõbb elfogadták volna, a britek nem. Erre született meg a híres Molotov-Ribbentrop paktum.
Ezek után, hogy Sztálin egész életét arra tette fel, hogy elfoglalja Európát, és eltörli a német birodalmat a földrõl, tényleg kiegyezett volna velük? Kétlem.
Egyébként valóban voltak ilyen félelmeik az amerikaiaknak, hogy õk küldik a sok fegyvert a szovjeteknek, õk meg majd szépen kiegyeznek a németekkel, de késõbb maguk az amerikaiak is elismerték, hogy ez valótlan állítás.
#6525
1941: Egyes források szerint 1941-ben, mikor a német hadigépezet még megállíthatatlannak tûnt, és Sztálin a sorozatos vereségek miatt éppen a depresszióval küzdött, egy olyan békeajánlat merült fel szovjet részrõl, hogy Lengyelországot, a Balti államokat, Finnországot, Ukrajna nagyobb részét és Belorusszia nyugati felét odaadnák a békéért cserébe. Sztálin parancsára Berija a Bulgáriai nagykövet (aki a németekkel szoros kapcsolatot ápolt) segítségével próbálta volna eljuttatni az ajánlatot a németeknek, ám a nagykövet visszautasította azt, hogy segítsen.
Forrás
1943: Japán a Salamon-szigetek elvesztése után, illetve látva a németek vereségét Sztálingrádnál úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak egy diplomáciai manõverrel az elkerülhetetlennek tûnõ vereséget mégis megakadályozni. A cél egy Szovjet-Német tárgyalás tetõ alá hozása. Úgy vélték, hogy a szovjetek, máris 15 millió áldozatot számolva minél hamarabb ki akarnának szállni a háborúból, a németek pedig így koncentrálhatnának a nyugati hadszíntérre. A tárgyalások háttérszándéka az lett volna, hogy ha kudarcot is vall, éket verhet a Washington-London-Moszkva tengely közé, hiszen korábban megállapodtak arról, hogy semmiféle tárgyalásos megoldást nem fogadnak el, csak és kizárólag a feltétel nélküli megadást. Az amerikaiak tudomást szereztek a japán mesterkedésrõl, Roosevelt pedig be is vetette diplomatikus énjét, hogy megdicsérje Sztálint a Sztálingrádi gyõzelemért, és felhívta a figyelmét arra, hogy a németekkel nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni.
Forrás
1943: Egyes fórumokon említik, hogy Sztálin felajánlott egy olyan javaslatot, hogy a németek visszavonulnak az 1941-es (Barbarossa-hadmûvelet elõtti) határokhoz, és békét kötnek.
Forrás
1943: Japán a Salamon-szigetek elvesztése után, illetve látva a németek vereségét Sztálingrádnál úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak egy diplomáciai manõverrel az elkerülhetetlennek tûnõ vereséget mégis megakadályozni. A cél egy Szovjet-Német tárgyalás tetõ alá hozása. Úgy vélték, hogy a szovjetek, máris 15 millió áldozatot számolva minél hamarabb ki akarnának szállni a háborúból, a németek pedig így koncentrálhatnának a nyugati hadszíntérre. A tárgyalások háttérszándéka az lett volna, hogy ha kudarcot is vall, éket verhet a Washington-London-Moszkva tengely közé, hiszen korábban megállapodtak arról, hogy semmiféle tárgyalásos megoldást nem fogadnak el, csak és kizárólag a feltétel nélküli megadást. Az amerikaiak tudomást szereztek a japán mesterkedésrõl, Roosevelt pedig be is vetette diplomatikus énjét, hogy megdicsérje Sztálint a Sztálingrádi gyõzelemért, és felhívta a figyelmét arra, hogy a németekkel nem lehet tárgyalóasztalhoz ülni.
Forrás
1943: Egyes fórumokon említik, hogy Sztálin felajánlott egy olyan javaslatot, hogy a németek visszavonulnak az 1941-es (Barbarossa-hadmûvelet elõtti) határokhoz, és békét kötnek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#6524
Ismerõs a könyv: Sorsfordító csaták, El-Alamein és Kurszk.
Ha tényleg volt ilyen ajánlat Sztálin részérõl, Hitler elfogadhatta volna nyugodt szívvel. Lehet, továbbra is azt gondolta, a haderejének még mindig van esélye legyûrni a Vörös Hadsereget. Vagy már ismerte Sztálint annyira, hogy semmilyen ajánlatot ne fogadjon el tõle?
Ha tényleg volt ilyen ajánlat Sztálin részérõl, Hitler elfogadhatta volna nyugodt szívvel. Lehet, továbbra is azt gondolta, a haderejének még mindig van esélye legyûrni a Vörös Hadsereget. Vagy már ismerte Sztálint annyira, hogy semmilyen ajánlatot ne fogadjon el tõle?
#6523
Lehet hogy amiatt de azok a nehézpáncélos zászlóaljak amiket a kurszki frontról kivontak nem is vettek részt rögtön az olaszországi harcokban-hetekig a Brenner hágó mentén állomásoztak-Augusztusban értek csak oda és a következõ 2 hónap valóságos pihenõnek számított nekik.(a Tigris páncélos c. könyvben olvasható)Csak néhány kisebb nehézpáncélos egység vett részt a szövetséges hídfõ elleni harcban azonnal-azok sem a keletrõl kivont egységek voltak.
Olyasmit is hallottam hogy nem sokkal kurszk elõtt a szovjetek békeajánlatot tettek a németeknek amit azok nem fogadtak el-errõl komolyabb történelmi könyvekben nem olvastam még-azt hiszem egy Földi Pál könyvben olvastam elõször.
Olyasmit is hallottam hogy nem sokkal kurszk elõtt a szovjetek békeajánlatot tettek a németeknek amit azok nem fogadtak el-errõl komolyabb történelmi könyvekben nem olvastam még-azt hiszem egy Földi Pál könyvben olvastam elõször.
#6522
Teljesen mindegy mit csináltak volna. Az Usa hadba lépése felborított minden számítást,egy egyszerû anyagháborúban , több fronton Németország mindenképpen veszített volna. Az orosz emberanyag utánpótlás meg kimeríthetetlennek tûnt. Ha megnézed a veszteségi adatokat ,félelmetes számok látszanak. Minden egyes összecsapásnál megdöbbentõ az arány .
Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba.
#6521
Lehet, a mi történik hiányzott belõle.
#6520
Ajaj, úgy látom, többeknek elég kijelentés szagúra sikeredett a dolog.
Azért a tényekkel én is tisztában vagyok, ez inkább egy kérdés/feltevés volt az események másfelé fordulásáról.
Azért a tényekkel én is tisztában vagyok, ez inkább egy kérdés/feltevés volt az események másfelé fordulásáról.
#6519
Szerintem õ mi lett volna ha kérdést dobott fel.
Fõleg hogy Tigris gyártásának befejezése elég könnyen ellenõrizhetõ.
Bár valóban kijelentésnek hangzik.
Fõleg hogy Tigris gyártásának befejezése elég könnyen ellenõrizhetõ.
Bár valóban kijelentésnek hangzik.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."