15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
  • Molnibalage
    #9220
    Vagy pl. jenki atomfegyver 1943-ban...
  • Freeda Krueger
    #9219
    Pontosan...
    Egyik oldalra Párduc vizionálva,a másik oldalon még mindig Matilda...

  • kissssss
    #9218
    arra gondolsz hogy mi lett volna ha a vörösök t-55-tel és mig-9 vágnak neki 41-ben?
  • Freeda Krueger
    #9217
    Miért csak egy irányba hat a "what if"?
  • SZUsszan
    #9216
    Oké, de egy elég hosszú és bizonytalan anyagháború lett volna, ha már 39-ben legyártanak pár ezer javított párducot és így darálják be a keleti frontot. Elképzelhető, hogy napokat nyernek az egyébként is gyors lengyel hadjáraton és a francián is.

    Hisz nem pz 1-2-3-asok küzdöttek volna a matildákkal. Meg az a rengeteg idő és pénz, amíg kifejlesztették a párducot és tigrist, meg a későbbi mellékvágányokat eleve a javított párduc nyomára lettek volna költve még a T34-essel való találkozás előtt 2 évvel.

    Szerintem az a kis plussz idő, amit nyertek volna a többi fronton és az a plussz löket, amivel lezúzták volna a szovjet KV1-T34-eseket elég lett volna Moszkva körbezárásához még a tél beállta előtt.

    Az anyagháború mire elindult volna, lehet hogy gyakorlatilag a keleti front teljes győzelme után éreztette volna magát. Aztán nehéz dolog partraszálni, ha gyakorlatilag egyetlen front sincs még nyitva (mert ügye Rommel is mit alkotott volna pár száz párduccal a PZ 2-3-4-esek helyett).

    Már az is mekkora sebességet adott volna a németeknek, ha a háborúba eleve tökig STG-44-be felszerelt bakákkal indulnak a korai Kar98K MP-38 kombó helyett.
  • Freeda Krueger
    #9215
    Me-109x,volt már az "Ismerd fel" rovatban is többször
  • Molnibalage
    #9214
    Ez mi?
  • Freeda Krueger
    #9213


    De erről se feledkezzünk meg,ez legalább tény.
  • Freeda Krueger
    #9212
    109 tl
    Eredetileg ilyen volt az elképzelés...
  • robgros
    #9211
    Mi ez a hibrid?
    A szárnya akár a Bf 109-esé, a turbina beszívó nyílása pedig mint a Jak-9-esé.
  • Freeda Krueger
    #9210
    repülőfetisisztáknak...


  • robgros
    #9209
    Vagy ha a németek a mai elektronikai megoldásokat építenék be a párducba, illetve reaktív páncélzatot alkalmaznának.
  • robgros
    #9208
  • Freeda Krueger
    #9207


    Valami ilyesmi körvonalazódna...

    vagy...


    ha már "what if"
  • Pluskast
    #9206
    Vagy jóval hamarabb kifejlesztik a saját sugaras gépüket. Végül is a britek már rendelkeztek a hajtóművel, így sokat nem kellett volna vacillálni. Molninak abszolút igaza van. Anyagháború volt és onnantól kezdve, hogy az USA belépett a szövetségesek oldalán a németek vesztes háborút vívtak.
  • Molnibalage
    #9205
    A Levegő Urai című könyvből az derült ki, hogy az anyagháborúban akkor jenki fölény volt, hogy csak az volt a kérdés, hogy mikor találják meg azt a célpontot, aminek kiiktatásával tényleg nagyon lezúzzák a 3. Birodalma. Ez 1944 közepe után történt meg. Addig próbálkoztak golyóscsapággyal és pazarolták másra az erőforrást, aminek semmi értelme nem volt.
  • millerius
    #9204
    Ha túl nagyok lettek volna az USAAF veszteségei a Birodalom fölött, valszeg kétféle reakció lehetett volna:
    1., Néhány hét szünetet tartva jól felpumpálták volna a kísérővadász-állományt, és nem 2-300 vadász kísérte volna a bombázókat, hanem 3-5-ször annyi (és ugye ismerjük a sok lúd és a disznó esetét)
    2., Arra a pár hétre meg elveiket fogcsikorgatva feladva ők is áttértek volna az éjszakai bevetésekre, és egy repülőgépgyárat, hajógyárat (bármelyik nagyobb ipari üzemet) azért éjszaka is keményen meg lehet bombázni. A germánok meg hiába telepítették föld alá a repülőgépgyárakat, a Luftwaffe így sem a géphiány miatt veszítette el a légiháborút, hanem a pilóta és az üzemanyaghiány miatt. Jól képzett pilótákat meg nem lehet futószalagon kiképezni ha a harci egységeknek se jut benzin, az olajfinomítókat meg nem lehet alagútba telepíteni.
  • szenyor Lopez
    #9203
    A 109-hez képest az ára kb a duplája volt, azaz ugyanazon költség ráfordítással fele annyi készülhetett volna. Üzemeltetésről nincs infom.
    Arról nem is beszélve, ha előbb jelenik meg, előbb lett volna kifejlesztve az ellenszere is. Önmagában nem tudta volna megváltani a világot. De kétségkívül kicsit más menete lett volna a háborúnak. Kicsit.
  • Molnibalage
    #9202
    Ez a háború egyik mítosza. A döntés miatt alig késett a vadász Mr-262-es. 1944 eleje előtt semmiképpen nem jöhetett volna.
  • Pluskast
    #9201
    Igen ez igaz. Azonban azt sem felejtsük el, hogy Németország sugaras gépeinek komolyabb fejlesztése csak a negyvenes évek közepétől kezdődött. Ha jól emlékszem a programot leállították vagy épp, hogy csak vegetált. Nem tudom mi igaz ebből de én azt olvastam (már nem is tudom, hogy hol), hogy 1941-ben végeztek egy összehasonlító repülést a He 280 és az Fw 190 között. He 280 négyszer repült végig egy ovális pályán, míg a Fw 190 csak háromszor fordult. Ráadásul a He 280-as program gyakorlatilag amiatt bukott meg, mert Udet-nek nem tetszett a gép. Ha megkapták volna szükséges anyagi támogatást ki tudtak volna fejleszteni 41-ben egy olyan hajtóművet ami versenyképes lett volna.
  • fonak
    #9200
    Viszont a Me 262 előbb is rendszerbe állhatott volna, ha nem tartják feleslegesnek (és nem parancsolja meg Hitler, hogy bombázót kell belőle csinálni), ha tömegesen jelen vannak már '43-ban, annak lett volna hatása a szövik nappali bombázásaira.
  • Molnibalage
    #9199
    Az akkori sugaras gépek teljesíténye nem érte el a top dugattyúsokét, a megbízhatósága meg főleg. A harcászati hatósugaruk meg végképp. Tábori üzemeltetésre tökéletesen alkalmatlanok voltak...
  • Pluskast
    #9198
    Végül is a lehetőség már 1940-ben meglett volna, hogy hadrendbe állítsák a sugaras gépeket. Ugye a Heinkel He 280 prototípusa már 1940-ben megvolt, csak ahogy te is írtad, a vezetőség nem bízott ezekben a fejlesztésekben eléggé. Ami mondjuk hatalmas hiba volt.
  • Prof William
    #9197
    Sőt talán még jobbak is lettek volna mint a korabeli cuccok mert a jövőben már kijavítottuk volna minden hibájukat + németország akkor kapta volna a kezébe ezeket cuccosokat amikor még viszonylag bővében volt nyersanyagban.

    Ráadásul lett volna idő rá hogy a pilóták stb. jobban megismerjék a gépeiket.

    Nem tudom mi lett volna de biztos hogy érdekes eseményeket idézett volna elő.
  • Ulvar
    #9196
    Vagy a 40es években már régen sugárhajtású repülőkkel vadászhatták volna a csillagmotorosokat. Ha jól tudom Göring vetette el azok fejlesztését mondván "minek? hisz tökéletesen szolgálnak a BF109ek ennél jobb nem kell".
  • SZUsszan
    #9195
    Szerintem érdekesebb kérdés lenne, hogy milyen 1930-as éve technikájával legyártható haditechnikai terveket vinnél vissza a jelenből.

    Teszem azt, ha a németek már 39-ben gyárthatták volna a párducot az összes sallang helyett és annak a tervezése nyomán indultak volna a páncélos fejlesztéseik, elég durva előnyük lett volna, ha épp be nem hozhatatlan.

    Vagy rögtön a késői BF109-esekkel és Fókákkal repültek volna már a Kondor Légióban is.
  • robgros
    #9194
    A mai technikai felszerelésekből miket raknátok fel/építenétek be a harci járművekbe? Értem ezalatt mindhárom (légi-vízi-szárazföldi) terepen alkalmazható gépeket.
    Persze azt is írhatjátok, mely állam haderejét szerelnétek fel.
  • Molnibalage
    #9193
    De, melegítenek, csak gyakrolatilag elhanyagolható mértékben. :)
  • SZUsszan
    #9192
    Jogos, nem vettem figyelembe a Naphoz közelebbi bolygók napos oldalán lévő hőmérsékletet.

    Végül is csilliárdnyi csillag fénye ér el minket és mégsem melegítenek a Napon kívül.
  • Molnibalage
    #9191
    Nem. A Napnak van egy sugárzási teljesítménye, ami egységnyi felületre esik. Minél távolabb érsz, annál inkább nagyobb lesz a gömb felülete. Ezért van a Merkúr napos oldalán több száz fok és ezért vannak -200 fok alatt a külső bolygók...

    Már eleve a kérdés is furán van feltéve. Ha hatósugarán kívül van, akkor hogyan égne meg. A hatósugár meg a fentiekből adódik. Egy idő után a sugárzási teljesítmény olyan kicsi, hogy a napsugárzás teljesítményét sem éri el.
  • SZUsszan
    #9190
    Egy valamit nem értek. Ha fénysebességgel adja át a hőt, akkor miért nem égnek meg a robbanás hatósugarán kívül is? A nap is függetlenül a távolságától lead hőt a Földön.
  • Freeda Krueger
    #9189
    Igy már látható
  • Freeda Krueger
    #9188
    link
  • Freeda Krueger
    #9187
    Remélem nagy ravaszul hogy meg lesz valakinek nagyobban a P4 es kép :)
  • Molnibalage
    #9186
    Az 5000x5000-es képet szerencsésebb lett volna csak linkelni, mert elég csúnya dologkat csinálhat. A második sajnos túl kis felbontású, olvashatatlan. :(
  • Freeda Krueger
    #9185
  • Freeda Krueger
    #9184
  • Molnibalage
    #9183
    Lásd itt.
  • Molnibalage
    #9182
    Igen. A sugárzásos hővezetés fénysebességel terjed. A Nap is így melegíti a földet, hiszen vákuumon keresztül is működik. Földfelszín nyeli el a sugárzást és aztán a földfelszín adja át hőátadással és hővezetéssel a légkörnek.

    Ezért lehetséges az, hogy 2-3 fokos felhőtlen éjszakán megfagy a lecsapódó pára a szélvédőn, de az oldal ablakokon nem. A sugárzásos hőleadással a szélvédő képes annyi hőt leadni, hogy a 2-3 fokos levegő nem melegíti fel eléggé és annak felszíne 0 fok alatti, a lecsapódó pára megfagy rajta. Mivel az oldalsó ablakok kevésbé látnak rá az égre, ott a sugárzásos hőleadás kisebb. Tavasszal és ősszel sassold a kocsikat. ;)
  • Master91
    #9181
    Fénysebesség ???