4159
UFO-k,szellemek,meg ilyenek...
-
remark #3439 "Kutatásmódszertanon is azzal kezdik, hogy a megismerésnek négy fajtása van: köznapi, vallásos, művészeti, és tudományos."
Ezzel csak az a baj, hogy az általánosan elfogadott, de legalábbis errefelé sokat hangoztatott nézet az, hogy a fentiek közül kizárólag a tudományos módszer ad bármilyen használható eredményt. Amiből kb. az következik, hogy azóta van bármi is a Földön, mióta tudomány, mert tudomány nélkül ugyebár semmi használható ismeret nem szerezhető meg, azaz semmi valós ismeret nem szerezhető meg. -
remark #3438 "Vizsgálhatóak azok a jelenségek tudományos módszerrel, amikről eddig itt az lett mondva, hogy paranormális?"
Nem tudom. Ez a téma engem nem érdekel. Én arra reagáltam amit a többiek írtak.
De ha olyasmivel kapcsolatban teszed fel a kérdést, amiről én bármit is tudhatok, akkor legalább elméletben lehetségessé válik az, hogy válaszoljak a kérdésedre. -
#3437
Engem érdekel. -
#3436
Kutatásmódszertanon is azzal kezdik, hogy a megismerésnek négy fajtása van: köznapi, vallásos, művészeti, és tudományos.
De akkor most szeretnék visszakanyarodni a topic eredeti témájához:
Vizsgálhatóak azok a jelenségek tudományos módszerrel, amikről eddig itt az lett mondva, hogy paranormális? Poltergeist, lengő csillár, gömbvillám, telekinézis, hogy csak párat említsek. -
#3435
Nem, őt ez nem érdekli soha. Szeret álmodozni, és soha nem akar felébredni. Vannak ilyenek. Túl sokan is. -
uwu #3434 Ezt a halandzsát, beszarás.
Ez most komoly, vagy csak szeretnél egy kicsit tanulni tőlem?
Érdekel, mitől halandzsa, vagy ne koptassam az ujjaimat? -
remark #3433 "Mert sikerült odáig fejlődnünk, hogy öntudatot fejlesztett bennünk az élet, képesek vagyunk tapasztalati úton információt szerezni környezetünkről, és a közvetlen környezetünkről. Képesek vagyunk időben tervezni, ismerjük saját belső állapotunkat, és így ismereteink alapján létrehozunk magunk számára egy modellt az agyunkban, amit a gondolkodásnál, cselekvések, eszközök tervezésénél használunk."
Ez, ahogy az írásodból ki is derül, nem a tudományos módszer. Ez valami, ami azóta létezik, hogy ember az ember.
Így elmondható, hogy a környezet tanulmányozáshoz nem szükséges a tudományos módszer. (Egyesek szerint "tudomány" nélkül nincs valóságmegismerés.)
Nézd csak meg hogy szerzi be ismereteit a gyerek: áltudományos módon.
És a ma "áltudományos" módszereknek mondott megismerési módszerekkel is rengeteg mindent elért az ember a történelem során.
"A tudományt felhasználva ugyan ezt tesszük."
Ugyanezt. Elindulunk az áltudományosság felől, és egyszerűsítés, formalizálás stb. stb. eszközeivel valami tudományosat alkotunk. Szinte reprodukáljuk a valóságot - papíron; avagy fejben.
Ezért úgy látom, hogy a tudományos módszer egy olyan eszköz, mint a balta, vagy a számológép. Semmi több. Sok mindenre lehet használni mindegyiket, arra is hogy közelebb kerüljünk a valósághoz (avagy: Istenhez), és arra is, hogy eltávolodjunk tőle. (Ezt a hipotézisemet a gyakorlat igazolja.)
"És ezért fogunk megalkotni az embernél tökéletesebb, gyorsabban, átfogóbban gondolkodó tudatosabb életformát."
Ez igencsak kétséges - szerintem.
"A tudomány nem tud, és nem is akar olyan fogalmakkal foglalkozni, mint isten, láthatatlan manó. Mivel ezek a fogalmak nem környezetünkhöz, és a környezetben élő emberhez tartoznak."
A tudomány szinte mindig "Istennel" és "láthatatlan manókkal" foglalkozik. Csak azért, mert mondjuk a láthatatlan manót atomenergiának hívjuk, az a lényegen semmit se változtat.
"Az hogy ma már reaktorokat, kilóméteres toronyházakat, más bolygókra látogató űrszondákat is tudunk készíteni, egyrészt annak a dolognak köszönhető, hogy idővel tökéletesíteni tudtuk a fejünkben élő világ-modellt."
És abban egyet is értünk, hogy a tudomány, mint eszköz, ebben segítségünkre van.
De attól még az ember a motor a mai napig. Nincs semmiféle felkent, tiszta, ember feletti tudományosság, amit sokan látni vélnek. Az ember van, meg a valóság (avagy: Isten - ahogy azt én definiálom). -
remark #3432 Ezt talán érdekesnek fogod tartani:
Amióta az ember ember, mindig is kereste a kapcsolatot Istennel...
A humanizmus nem azt jelenti, hogy szeretjük az embereket, nem „filantrópia”, nem is „emberségesség”, ahogy azt szószólói beállítani próbálják. A humanizmus lényege az emberközpontú világkép. Istent megtagadjuk, mintegy letaszítjuk trónjáról, és utána a következő lépés: helyére ültetjük az Embert. A fejlődő Ember a létezés főszereplője, ő írja a szabályokat, ő kormányozza magát szabadon, tetszése és saját (vélt vagy valós) érdeke szerint, ő írja a Törvényt, és kedve szerint változtatja, máról holnapra, azután holnapután ismét – hiszen ez a fejlődés útja.
Érdemes elgondolkodni azon hogy mi a szerepe a tudománynak ebben a folyamatban.
-
remark #3431 A Föld teljesen mindegy milyen alakú, az emberek ugyanúgy ellettek volna rajta. Nem értem hol van itt az a hatás amiről beszélsz.
Én inkább olyan törvényszerűségek felismeréséről beszélek, mint hogy pl. egy bolygó nem keletkezik a semmiből. (Persze csak jelen tudásunk szerint, de jelen tudásunk szerint ez egy fix tény.) És mivel tudunk egy ilyen törvényszerűségről, ezért ha ma felfedezünk egy új bolygót, akkor joggal feltételezzük, hogy az tegnap is ott volt. És nem csak hogy joggal feltételezzük, de a tudomány kijelenti kategorikusan, hogy az tegnap is ott volt.
Vagy valamit rosszul értek?
De ugye a téma az, hogy ha valaki ma azt mondja, hogy neki információi vannak egy eddig fel nem fedezett bolygóról, akkor azt lehülyézik. Pedig ez semmiből nem következik, hogy hülye, mert a tudomány fejlődésének az alapja az, hogy egyszer csak megjelennek emberek akik azt állítják, hogy ők valami olyan dologgal kerültek kapcsolatba, amivel azelőtt senki sehol.
Ezért nem értem, hogy önmagában az, hogy valaki bejelenti hogy ő tud a láthatatlan manóról (felállít egy ilyen munkahipotézist), az miért vált ki megrökönyödést? Ezt csinálják a tudósok nap mint nap. Aztán ezek a hipotézisek vagy beigazolódnak, vagy megbuknak. Ez az dolgok rendje. De attól még nem kell úgy beállítani a tudományt, mintha az nem láthatatlan manókkal foglalkozna. Dehogynem azzal foglalkozik!
Csak mondjuk a láthatatlan manó aztán atomenergiaként vonul be a köztudatba. De ezek csak szavak, attól még a lényeg ugyanaz. Azt is mondhatjuk, hogy Istennel a legtöbbet a tudósok foglalkoznak: minden egyes nap centiről centire egyre közelebb kerülnek hozzá. Persze csak a saját módszereik szerint...
-
#3430
de nem azért tudjuk h azelőtt is létezett oxigén ,elektron, gömbölyű föld mert feltételezzük h volt, nem abból következtetünk erre , h most is van, hanem azért gondoljuk h ezek voltak mielőtt felfedeztük volna, mert ha nem lettek volna, az kihatna ránk (pl nem léteznénk, etc..). tehát itt a hatás, amiből következik létük. viszont ha nem lenne ez a hatás nyugodtan mondhatnánk h nem léteztek. -
#3429
Amíg Istent meg nem ölték az emberek [magukban] addig volt alázat, volt tisztelet. Tisztelték az életet, a folyókat, a földeket, a természetet, az univerzumot, és mindezek rendjét, és Alkotóját. Ők látták az alkotmány mögött az Alkotót.
Tudták, hogy ha elhanyagolják a templomok csarnokait, a bolygók letérnek törvényes pályájukról, a termés elmarad, a nép közt viszály uralkodik... (Szóval ha tojnak a környezetre akkor a környezet is tojik rájuk, ha nem tartják tiszteletben, az sem tartja őket tiszteletben, ha a természetre törnek, akkor a természet is rájuk tör hasonlóan kegyetlen és barbár mód.)
"Ha ostromolsz egy várost hosszú időn át, hogy harcolj ellene és elfoglald azt, ne pusztítsd el a fáit, fejszét eresztve ellene, mert annak gyümölcséből ehetsz, mert vajon ember-e a mező fája, hogy ellene hadat viselj? Csak azt a fát, amelyről tudod, hogy (gyümölcse) nem ehető, azt vágd ki" Olvassuk Mózes törvényei közt.
Tudták azt, hogy egy összehányt hangjegyhalmazból soha sem lesz véletlenül szimfónia.
És ez még a primitív ősembernek is az eszébe jutott.
Ma már tök hülyék észrevenni az emberek alkotás mögött az Alkotót.
Még csak eszükbe sem jut, hogy az atomreaktornak bizony Alkotója, Tervezője van. -
#3428
"A tudomány nem tud, és nem is akar olyan fogalmakkal foglalkozni, mint isten, láthatatlan manó. Mivel ezek a fogalmak nem környezetünkhöz, és a környezetben élő emberhez tartoznak.
Csupán agyszülemények."
Egyelőre nem tudta bizonyítani, hogy csupán agyszülemények.
Még csak alapos vizsgálatokat sem végzett a kérdésben.
Előítéletből fakadó felszínes büfögéssel és házzá nem értéssel leseperte az asztalról a kérdést.
A tudomány saját magát meghatározta, korlátait felállította, és ezen a saját maga által felállított korláton túl nem tud megismerni és feltárni.
Az általa első körben feltártak mögött rejlő okokat és törvényszerűségeket nem látja, nem vizsgálja.
Az maga által kreált elméletekbe, korlátokba forszírozza a világot.
A tudományos rendszerek szerzője mindent megmond az alattvalóknak, a mit csak tudni óhajtanak. Hogy aztán a rendszer igaz-e vagy hamis, ez mellékes dolog; a rendszer megfelel a vágynak, megfelel a szükségletnek. -
#3427
Ez igaz. Nincs fix pontunk a kérdésben. -
#3426
Érdekes gondolat. Ha régebben inkább hasonlított az átlag agyának a működése ennek a beteg agynak a működéséhez, akkor én inkább se nem betegnek, se nem egészségesnek nem fognám föl, hanem egy állapotnak, ami idővel egy másik állapotba alakult.
(Bár hajlok az ilyen 'betegvilág' teóriákra.) :) -
#3425
A tudományos módszert azért hoztuk létre mi emberek, hogy tanulmányozni tudjuk környezetünket.
Mert sikerült odáig fejlődnünk, hogy öntudatot fejlesztett bennünk az élet, képesek vagyunk tapasztalati úton információt szerezni környezetünkről, és a közvetlen környezetünkről. Képesek vagyunk időben tervezni, ismerjük saját belső állapotunkat, és így ismereteink alapján létrehozunk magunk számára egy modellt az agyunkban, amit a gondolkodásnál, cselekvések, eszközök tervezésénél használunk.
*/ mellékesen úgy gondolom, hogy ami leginkább megkülönböztetett minket az állatvilágtól, az az eszközhasználat, és a nyelvi szimbólum használat kifejlődése volt. Ez tette lehetővé a belső modellt, és a modellben a szimbólumok (fogalmak) használatát. A világról alkotott személyes modellben megtaláljuk saját magunkat is, és abban belső állapotainkat, hozzánk tartozó emlékeinket, múltbéli gondolatainkat. Ez tette lehetővé az emberi öntudat kialakulását. - úgy gondolom. /*
A tudományt felhasználva ugyan ezt tesszük. Egy természetes velünk született hajlamot elégítünk ki, a környezetünk megismerésének vágyát.
Ezért maradt ott és vizsgálta az ősember a tüzet, mikor minden állat elmenekült. Ezért indult el kolombusz india felé. Ezért kutatták a csillagos eget. Így jutottunk el a holdra. Ez fejlődésünk és hatalmunk kulcsa a világban. És ezért fogunk megalkotni az embernél tökéletesebb, gyorsabban, átfogóbban gondolkodó tudatosabb életformát.
( Ahogy fejlődik az informatika és ismereteink a tudat működéséről. )
A tudomány empirikus.
A tudomány nem tud, és nem is akar olyan fogalmakkal foglalkozni, mint isten, láthatatlan manó. Mivel ezek a fogalmak nem környezetünkhöz, és a környezetben élő emberhez tartoznak.
Csupán agyszülemények.
Ha valóban léteznek, azt tudományos módszerrel majd egyszer lehet, hogy vizsgálni tudjuk.
A tudományos módszer nem más, mint a létező, tapasztalati úton megismerhető környezet-világról létrehozott modell tökéletesítése (hozzáigazítása-csiszolása a valósághoz), melyet az emberi tervezés és gondolkodás során használunk, hogy pontosabb előrejelzéseket tudjunk alkotni, jobb terveket tudjunk készíteni, olyan dolgokat tudjunk tervezni, melyet azelőtt soha.
Egy űrhajó, vagy egy fúziós reaktor tervezése is annak az eszközhasználatnak a kiterjesztése mely már akkor is bennünk volt amikor az ősember meglátott egy átlagos kődarabban egy éles, szúrásra, vagy vágásra alkalmas formát. Az agyában lévő modellből tudta, hogy a kő pattintható, melynek során megváltozik az alakja.
Tudta, hogy a fa vége megszúrja az embert ha hegyes alakja van.
Tudta, hogy a fa elkopik, eltörik, gyenge, és tudta, hogy a kő erősebb, tartósabb.
A fejében élő modell segítségével elkezdett tervezni, megalkotta a fejében a jövőbe mutató cselekvési terveket, melynek egy még addig nemlétező tárgy megalkotása volt a célja.
A folyamat ma sem változott semmit alapjaiban véve.
Az hogy ma már reaktorokat, kilóméteres toronyházakat, más bolygókra látogató űrszondákat is tudunk készíteni, egyrészt annak a dolognak köszönhető, hogy idővel tökéletesíteni tudtuk a fejünkben élő világ-modellt. És annak a másik dolognak, hogy a kifejlődött szimbolum-rendszerünkkel, és amelyre a nyelvünk és írásunk is épül, a modellt felépítő hatalmas információ tömeget el tudjuk tárolni, információhordozókon. Írás.
Persze a hétköznapi élethez nem szükséges az agyunkban lévő valóságmodell teljes hozzáigazítása a teljes fizika tudomány ismeretekhez.
A modell specifikusan is építhető, épp mivel foglalkozunk. De tudjuk mit hol keressünk, hol tájékozódjunk. Most tovább folytathatnám az internettel, de nem teszem.
-
#3424
Én is olvastam.
Azon gondolkodtam el, hogy esetleg a ma sérültnek vélt agy az egészséges agy valójában.
Mert mostani egészségeset pusztán azért tartjuk csak egészségesnek, mert statisztikailag ebből van több, és nincsenek feljegyzéseink az emberiség korábbi agyinak tulajdonságairól. -
#3423
lál sg-s cikk. xD -
#3422
Dehogy. -
#3421
Biztos? -
#3420
Természetesen. -
#3419
a bibliában szereplő adatok mind csak szimbolikusan értendők, átvitt értelemben. a teremtés 6 napja 6 különböző szakaszt jelöl pl. -
#3418
Azaz? -
#3417
Forró a kása? -
remark #3416 "de igen egyenlő, hiszen így definiáltuk a manót, hogy egyenlő azza, aki elviszi az almát."
Így te definiáltad. Én azt mondtam, hogy először csak azt látjuk, hogy eltűnik az alma. Ez egy nyom, amin elindulhatunk, és a példában azt találjuk, hogy az eltűnés oka a láthatatlan manó. De ha most visszamegyünk a mondat elejére, mikor az eltűnés oka még ismeretlen, akkor egy olyan helyzetre látunk példát, mikor valamiről, amivel MÉG semmilyen módon nem tudunk kapcsolatot teremteni, közvetett módon képesek vagyunk információt gyűjteni. Ha valaki azzal a hipotézissel áll ilyenkor elő, hogy az almát egy manó viszi el, akkor először nézhetjük hülyének (ahogy minden új tudományos teória kiagyalóját hülyének nézik) de később a példában bebizonyosodik, hogy az alma eltűnés valami olyasmi felfedezéséhez segített hozzá minket, amit egészen az alma eltűnéséig nem láttunk.
A fentiek analógiájára történtek meg a valóságban is felfedezések. Tehát természetes állapota az az embernek, hogy olyasmivel kerül közvetett módon kapcsolatba, amit semmilyen módon nem érzékel MÉG közvetlenül. Aztán amint kitalálja hogy merre kell figyelnie, és hogyan kell figyelnie, lehetséges, hogy hirtelen az addig láthatatlan és érzékelhetetlen dolgok láthatóak és érzékelhetőek lesznek. Legyenek azok elektronok, láthatatlan manók, vagy maga Isten.
"honnan tudod?"
Onnan, hogy ma már tudjuk, hogy az előtt is létezett az elektron, hogy tudtunk volna róla. Ugyanígy tudjuk hogy a Föld mindig is ~gömb volt, és hogy mindig is kellett oxigén a lélegzéshez, nem csak azután, hogy ráleltünk erre az anyagra.
"azok a macskák, akik nincsenek rám SEMMILYEN hatással, nem léteznek pillanatnyilag számomra."
Számodra. De attól még léteznek a macskák. Nem bonyolult ez, miért nem érted? Magad is leírod hogy a Föld azelőtt se lapos volt, hogy felismertük volna, hogy ~gömb. Akkor meg miről vitatkozunk? -
#3415
de igen egyenlő, hiszen így definiáltuk a manót, hogy egyenlő azza, aki elviszi az almát.
" "valóban az elektron nem létezett addig, amíg nem figyeltük meg"
De létezett."
honnan tudod?
""nem is volt muszáj h addig létezzen, hiszen semmilyen hatással nem volt ránk"
Már hogyne lett volna hatással ránk. Mi sem léteznénk, ha nem lennének elektronok."
tehát mégis hatással voltak ránk. ebben az esetben léteztek. de ha nem lettek volna ránk hatással, akkor nem léteztek volna.
"Rengeteg macska él a világban ebben a pillanatban anélkül, hogy tudnánk arról bármit is, hogy élnek-e vagy sem. Ez a lényeg."
azok a macskák, akik nincsenek rám SEMMILYEN hatással, nem léteznek pillanatnyilag számomra. majd ha lesznek rám hatással, akkor fogok tudni a létezésükről. -
#3414
Isten legteljesebb és legátfogóbb definíciója, ahogy az el nem égő csipkebokornál maga mondja: "Vagyok."
Ennél teljesebbet és pontosabbat róla egész egyszerűen nem tudni.
Attribútumai felsorolására pedig az örök idő sem lenne elég.
És az emberi elme sem tudná azt befogadni, felfogni, mert emberen túlmutatóról van szó.
Istent a következőképpen lehet tesztelni, próbára tenni:
"Én, az Úr, nem változtam meg, de ti is Jákob fiai maradtatok! Atyáitok idejétől fogva eltértetek rendelkezéseimtől, nem tartottátok meg azokat. Térjetek meg hozzám, és én is hozzátok térek! - mondja a Seregek Ura. De ti ezt kérdezitek: Miből térjünk meg? - Becsaphatja-e az ember az Istent? Ti mégis be akartok csapni engem! Ezt kérdezitek: Mivel akarunk becsapni? - A tizeddel és a felajánlásokkal [zsengeáldozattal]! Átok sújt benneteket, az egész népet, mert be akartok csapni engem! Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem - mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok [amíg csak meg nem elégelitek]. Elriasztom tőletek a sáskákat, nem pusztítják el földetek termését, nem teszik tönkre szőlőtöket a határban - mondja a Seregek Ura. Boldognak mond benneteket minden nép, mert gyönyörű lesz országotok - mondja a Seregek Ura." /Malakiás 3,6-12/
Itt hozzá kell tenni, hogy szívből hálásan jókedvűen kell adakozni, felajánlani.
És tudni kell mi/hol az Isten háza - nem a templom, nem a papság...
Továbbá:
- Isten a magunk által választott úton vezet minket. /TB Makkot 10b/
Még ha az istentagadó utat választjuk is - így aki Isten tagadásán munkálkodik, az sosem fog Istenben való bizonyosságra jutni.
- Isten nem változtat meg semmit valamely emberben, ameddig ő meg nem változtatja azt, ami az ő [saját] lelkében van. /Korán 13:11/
Végezetül:
Ahogy matematikában is, fizikában is, kémiában is: idiotizmussal idiótaságra jutunk, úgy az Isten-ben is. -
#3413
Amit a tudomány feltárt az miért van úgy, ahogy van, s ki/mi tette, rendelte olyanná. -
#3412
A felhőkarcolókat. Nos, mit nem lehet tudományos módszerrel vizsgálni? -
#3411
Mit nem lehet vízzel növeszteni? -
#3410
Mit nem lehet vele vizsgálni konkrétan? -
#3409
A tudományos módszer is csak a saját keretein belül működőképes.
Az, hogy ész nélkül mindent ezzel a tudományos módszerrel akarunk vizsgálni hasonlatos ahhoz, mintha abból kiindulva, hogy az öntözéstől szépen nőnek a növények, öntözéssel akarnánk szépen növeszteni felhőkarcolóinkat. -
#3408
"...de amint megfigyeltünk bizonyos jelenségeket, pl a hajad szétáll ha megfésülöd, be kellett vezetni az elektron fogalmát is, és onnantól létezik." -Nagyjából Occam borotvája is erről szól. -
remark #3407 "összekevered a definiciót a hipotézissel. a definícióm arra szolgált bevezessünk egy új fogalmat. tehát azt nem kell bizonyítani."
Jó. Máshogy fogalmazok: A láthatatlan manó nem egyenlő azzal a "valakivel, aki elviszi az almát". A láthatatlan manó pontosan az ami (egy láthatatlan manó), de aki az almát elviszi, az lehet akármi/akárki, egész addig míg be nem bizonyosodik, hogy pontosan miért tűnik el az alma.
Tehát a kérdés nyitott, még az is lehet, hogy senki se viszi sehova az almát, hanem valami más dolog áll a háttérben. Utóbbi esetben se a te definíciód által meghatározott ok nem valós ok (a definiált valami okként megjelölése a te hipotézised) sem a láthatatlan manó mint ok nem valós ok (ez volt a másik hipotézis).
Közben a két definíció közé semmiképp se tehetsz egyenlőségjelet: a láthatatlan manó nem egyenlő azzal - abból következően, hogy az nem feltétlen egyenlő azzal - a "valakivel, aki elviszi az almát", ahogy a két dolog okként való megjelölése is két egymástól eltérő hipotézist eredményez. És mivel nem teszel egyenlőségjelet, ezért érvelhetnél, hogy láthatatlan manók márpedig nem léteznek (csak valami más ok), miközben látnád te is hogy az alma eltűnik. Érvelhetnél így aközben, hogy bármi fogalmad lenne arról, hogy az almát tényleg a láthatatlan manó viszi el.
Tehát lehetnek tapasztalataid olyasmivel kapcsolatban, amit nem vagy képes érzékelni.
"a létezés teljesen szubjektív szerintem"
A te szemszögedből az. Pont ez a szubjektivitás lényege. De attól teljesen függetlenül, hogy te miként vélekedsz dolgokról, azok léteznek vagy épp nem. A te vélekedésed ezen mit sem változtat.
"valóban az elektron nem létezett addig, amíg nem figyeltük meg"
De létezett. Csak a mi nem vettünk róla tudomást valamilyen okból. Ugyanilyen módon létezik nagyon sok minden a világban, olyanok is melyek az orrunk előtt vannak, de mivel nem veszünk róluk tudomást, így azt mondjuk, hogy azok a dolgok nincsenek.
"nem is volt muszáj h addig létezzen, hiszen semmilyen hatással nem volt ránk"
Már hogyne lett volna hatással ránk. Mi sem léteznénk, ha nem lennének elektronok.
"miután megnéztem a macskát és él, azt jelenti h azelőtt is élt mielőtt megnéztem? nem azt jelenti."
De azt sem jelenti, hogy nem élt...
Rengeteg macska él a világban ebben a pillanatban anélkül, hogy tudnánk arról bármit is, hogy élnek-e vagy sem. Ez a lényeg. -
#3406
Ok, ok, Mr. Freud. -
#3405
tudom, azt kérdezted h a hipotézis honnan jön és pont aza, ami. nézd, ha egy modellt alkotunk, akkor az lehet ad hoc is. ha nem jó, és nem működik, akkor az úgyis kiderül a 4-es pontban, tehát nincs gond. -
#3404
összekevered a definiciót a hipotézissel. a definícióm arra szolgált bevezessünk egy új fogalmat. tehát azt nem kell bizonyítani.
a létezés teljesen szubjektív szerintem. valóban az elektron nem létezett addig, amíg nem figyeltük meg. de amint megfigyeltünk bizonyos jelenségeket, pl a hajad szétáll ha megfésülöd, be kellett vezetni az elektron fogalmát is, és onnantól létezik. nem is volt muszáj h addig létezzen, hiszen semmilyen hatással nem volt ránk. ugyanez igaz a föld alakjára. amíg nem tettek olyan megfigyeléseket, amiket csak a gömbölyű földdel lehetett magyrázni, elég volt a lapos föld modellje, tehát lapos volt a föld (jó, nem volt lapos, de ezt nem abból tudom h feltételezem). tudom, meredeken hangzik, de a kvantummechanikában nagyon is jól megmutatkozik. elég csak schrödinger macskájára gondolni. miután megnéztem a macskát és él, azt jelenti h azelőtt is élt mielőtt megnéztem? nem azt jelenti. -
#3403
Na kellett nekem említeni a sárkányokat... -
Saintgerman #3402 Ez nem az "Isten" definíciója, hanem egy intergalaktikus kalózé, aki a Bibliában El Shadei, vagy Jahveh-ként szerepel. Ez a bastard nem teremtett semmit sem, csak a már meglévőt manipulálta. Többek között a mi génjeinket. Így értendő az ő kepére való teremtés. Az édenkerti történet a szaporodással kapcsolatban pedig arról, hogy az első "teremtményei" őhozzá hasonlóan androginok (egynemûek) voltak, amit később korrigált.
Mi is öröktől létezünk, és mi sem tudunk meghalni. Szimplán nézőpont kérdése. Ha nem azonosítod önmagadat a testeddel, akkor sokkal egyszerûbb felfogni. A testünk legkevésbé az, amik valójában vagyunk, és ez a tudás az, amit a "teremtő" a leghermetikusabban el akar zárni tőlünk. (nem kevés sikerrel)
Nem kell megkisérelned kapcsolatba lépni Istennel, ugyanis állandó kapcsolatban vagy vele. Te magad vagy Isten része, és amit látsz, annak a rész teremtője. Tehát, amíg a csaló "teremtő" képes a gondolataidat manipulálni, addig azt a világot építed, ami neki tetszik... -
remark #3401 Azért ennél jóval többről szólt a hozzászólásom. De sebaj. 
-
remark #3400 "ha kiteszek egy almát, ami minden reggel eltűnik, akkor máris definiálhatom a manót úgy , h "az, aki elviszi az almát"."
De nem ez a lényeg. Mert lehet arról, "aki az almát elviszi", holnaputánra kiderül, hogy az egy láthatatlan manó. Ezért ma, aki úgy definiál, hogy egy láthatatlan manóról van szó (hipotézis A), ugyanúgy igaza van, mint annak, aki úgy definiál, hogy "arról van szó aki az almát elviszi" (hipotézis B).
Mégis, te úgy érvelsz, hogy hipotézis A hamis. Pedig ezt nem hogy nem tudod alátámasztani, de mi már azt is tudjuk, hogy ez a hipotézis helyes.
"egy dolog nem érzékelhetősége pedig igenis ekvivalens nem létezésével, hiszen a "nem létezés" fogalma azt jelenti h nem érzékelhető."
??? Nem értelek. A nem érzékelhető nem jelenti azt, hogy nem létezik.
Ha ez így lenne, akkor ez azt is jelentené, hogy elektronok csak azóta léteznek, mióta tudunk róluk. Addig nem léteztek egyáltalán. És persze a Föld is hirtelen kigömbölyödött abban a pillanatban, hogy ezt valaki először bizonyította, egészen addig minden volt, kocka meg lapos, vagy mindkettő egyszerre
, de gömbölyű nem.
Az oxigénről pl. nem olyan régóta tudunk, és habár megtapasztalhattuk azt, hogy akit víz alá nyomunk, az megfullad, de ettől még egy lépéssel se kerültünk közelebb az oxigénhez.
Az esetek többségében olyan dolgok jelenlétét nem érzékeli az ember, amikkel a nap 24 órájában kapcsolatban van. Ez a valóság és az ember viszonya. A tudomány ezen nem segít annyit, mint amennyire hisszük, hogy segít.