4159
UFO-k,szellemek,meg ilyenek...
-
#3399
pontosan, általában akkor beszélünk áltudományos humbugról, ha a dolgok nincsenek világosan leírva, definiálva. ezért szükségszerű, h mielőtt nekiállunk vitázni istenről,stb, előtte egyezzünk meg, miről is beszélünk, tehát mit is értünk isten fogalma alatt. -
#3398
ha kiteszek egy almát, ami minden reggel eltűnik, akkor máris definiálhatom a manót úgy , h "az, aki elviszi az almát". innentől kezdeve a manó létezik, hiszen ő nem más mint az, aki az almát elviszi (definíciószerűleg). persze lehet h jövőben kiderül h a kutyám vitte el, de addig, amíg ez ki nem derül, és más információm nincsen, addig a manó szemlátomást létezik, hiszen az alma eltűnik. tehát véleményem szerint az alma eltűnése igazolja a manó létezését, hiszen pont úgy definiáltam a manót, mint aki az almát elviszi.
egy dolog nem érzékelhetősége pedig igenis ekvivalens nem létezésével, hiszen a "nem létezés" fogalma azt jelenti h nem érzékelhető. -
#3397
Ha a tág látókör azt jelenti, hogy minden egyes faszságot, amit valaki, valamikor leírt kérdés nélkül beszopunk, és vadul hinni kezdünk benne, akkor valóban, az én látóköröm szűk. Még mindig jobb, mint csorgó nyállal álmodozni arról, ahogy a sárkányok gyíkemberekkel párzanak, például. -
remark #3396 "Istennek azért van tételes definíciója, a keresztény vallás szerint."
Az a keresztény vallás.
Én egyáltalán nem vagyok vallásos, nem fogadom el egyik vallás Isten definícióját sem, ebben az értelemben ateista vagyok. Viszont van saját definícióm, így akár lehetne hivõnek is nevezni, de mivel saját definícióm eléggé racionális és objektív (saját magam megfigyeléseit én magam objektívnek tekintem) így nem nagyon beszélhetünk hitrõl. Ennyi erõvel abban is kételkedhetnék, hogy létezem.
"Tehát istennek vannak a vallás szerint definíciói."
Igen, de ahány vallás, annyi definíció.
Ebbõl milyen következtetést lehet levonni? Hogy nem maga a definíció a lényeg, hanem az a jelenség maga, hogy az emberek Istenképpel állnak elõ. Ez miért van? Talán nem azért amiért a tudomány is létezik? Hogy magyarázatot adjanak a világ eseményeire? Innen kezdve nem ezzel kellene inkább foglalkozni, hogy mik azok a kérdések melyekre magyarázatot ad a tudomány és mik azok amire nem, mik azok a kérdések melyekre magyarázatot ad a vallás és mik azok amikre nem?
"De ha tudnánk esetleg a menyország pontos koordinátáit az univerzumban, megkísérelhetnénk kapcsolatba lépni az ott lakó istennel."
Én nem találkoztam olyan kereszténnyel, aki szó szerint vette volna azt, amit te szó szerint veszel.
Aki sokat foglalkozik természettudományokkal, néha egy idõ után nekiáll mindent szó szerint venni. Ekkor jönnek a marketingesek meg a PR-osok, és úgy verik át õket ahogy akarják. Mit gondolsz Bucser szűklátókörűsége honnan jön? Meg a többi díszpéldányé... -
#3395
"Polanyi observes that the mark of a great scientist is the ability to identify those scientific questions which are likely to lead to successful resolution."
Ez a kulcsmondat, ez az, amire te személy szerint képtelen vagy, és elszállsz mindenféle, eredményt 100% bizonyossággal NEM hozó vad elképzelések irányába. -
remark #3394 Frayer valami hasonlóra hivatkozott: A tudományos módszer
1: Vizsgáld meg valamilyen szempontból az univerzumot.
2: Találj ki egy hipotézist, ami összeegyeztethető a tapasztalataiddal.
3: A hipotézis segítségével adj előrejelzéseket.
4: Teszteld az előrejelzéseket kísérletekkel vagy további megfigyelésekkel.
5: Változtasd meg a hipotézist az eredményeknek megfelelően.
6: Folytasd a 3. lépéstől.
Na most mi van azzal a fránya kettes ponttal? Mik azok a "tapasztalatok"? Ezek lehetnek olyan dolgok, melyeket a tudomány kanonizált már, de lehetnek olyan dolgok is, melyeket még nem. Így kijelenthető az amit írtam: "Nagyon sok minden van, ami egy darabig nem létezik tudományos szempontból, aztán hirtelen mégis."
Isten, vagy akár a paranormális jelenségek is lehetnek hasonló tapasztalatok. Persze mivel nem tudom ki mit ért Isten vagy paranormális jelenség alatt, így konkrétumokról nem nyilatkozhatok, de elviekben leszögezhető, hogy csak azért mert ma valami nem tudományos, az nem jelenti azt, hogy az holnapra nem válik azzá. Így néhány esetben ma felesleges túlzott hévvel tiltakozni, mert bármikor jöhet egy paradigmaváltás, és a túl hevesen tiltakozó ilyenkor nevetségessé válik.
Azzal a folyamattal kapcsolatos kérdésekre, ahogy a tudományon kívüli dolgok tudományon belüliekké válnak, utaltam azzal, hogy hivatkoztam két wikipédiás írásra:
Thomas Samuel Kuhn
* Science undergoes periodic "paradigm shifts" instead of progressing in a linear and continuous way
* These paradigm shifts open up new approaches to understanding that scientists would never have considered valid before
* Scientists can never divorce their subjective perspective from their work; thus, our comprehension of science can never rely on full "objectivity" - we must account for subjective perspectives as well
Michael Polanyi (Polányi Mihály)
Polanyi claimed that absolute objectivity (objectivism) is a delusion and therefore a false ideal. He criticised the notion that the scientific method yields truth mechanically. Instead, he argued that all knowing is personal, and as such relies upon fallible commitments.
Humans are not separate from the universe they observe, but instead participate personally in it, with human skills and passions playing an important role in guiding discovery and validation. Polanyi observes that the mark of a great scientist is the ability to identify those scientific questions which are likely to lead to successful resolution. This ability derives not only from the scientist's ability to perceive patterns and connections, but also from their commitments. These commitments lead a scientist to risk his or her reputation by committing to a hypothesis.
A fenti idézetek alátámasztják azon álláspontomat, hogy a tudomány nem valami mechanikus dolog, és hogy nem lehet vizsgálni magának az embernek a vizsgálata nélkül. A kulcs a mai napig az ember maga, és ha az ember maga nem képes valami alapigazság felismerésére, akkor a tudomány ezt a felismerést nem fogja "mechanikusan" kitermelni. -
#3393
Az ateizmusnak van két fajtája, az egyik a vallások konkrétan meghatározott isteneit tagadja (és akár még el is fogadhat egy "saját" istent, persze nem szükségszerűen), illetve az agnosztikus típus, aki azért nem hisz istenben, mert nincs rá semmi jel vagy bizonyíték.
Mindkettőt ateistának nevezzük, mégis nagy különbségek vannak köztük.
A vallások által lefektetett istenképeket szó szerinti értelmezésükben elég nagy részben lehet ma már cáfolni. -
#3392
Istennek azért van tételes definíciója, a keresztény vallás szerint.
Például, körzővel rajzolta meg a világot, melyet 6 nap alatt teremtett.
Minden élőlény közül az ember a leghasonlatosabb istenre, mivel a képmására teremtette az embert.
Mindet tud, mindent lát. Öröktől fogva létezik, nem tud meghalni.
A menyországban lakik, ott látható, angyalokkal körülvéve.
Rendelkezik az élet könyvével.
Hatalma van minden élő, és élettelen felett. Isten ott van mindenben.
stb stb..
Tehát istennek vannak a vallás szerint definíciói.
De ha tudnánk esetleg a menyország pontos koordinátáit az univerzumban, megkísérelhetnénk kapcsolatba lépni az ott lakó istennel.
-
remark #3391 "az elektron maga is látahtatlan szabad szemmel de közvetve kimutatható"
Õ is erről írt, hogy vizsgáljuk meg, hogy igaz hogy közvetlenül (érzékszerveinkkel és/vagy jelenlegi műszereinkkel) nem érzékelhető, de van-e bármilyen közvetett kapcsolatunk a manóval. Az elektront se latod, csak esetleg elgondolkodsz azon, hogy mi az a csípős érzés amit gyakran érzel ha fém kilincshez érsz. A manóval kapcsolatban is lehetne ilyen tapasztalatunk, de nincs. És mivel nincs, így a nem létezése joggal feltételezhető.
"sztem amikor a látahatatlan manóról írt, akkor feltételezte h nemcsak láthatatlan, hanem hangokat sem ad ki, ill szagokat...etc., egyszóval nem érzékelhető semmilyen közvetlen v közvetett módon. pont mint isten"
Igen, nem ad ki hangokat, szagokat stb. de most megint csak az érzékszerveinken megyünk végig. Az elektron létezésére se úgy bukkantunk, hogy egyszer csak valaki meglátta/meghallotta őket (a kilincs megérintésekor érzett csípős érzésre bármi más is lehetett volna magyarázat). A "rejtett dolgokkal" először nyilvánvalóan közvetett módon kerülünk kapcsolatba, a lakásban élő láthatatlan (szagtalan stb.) manóval pl. lehetne úgy, hogy a szoba közepére kitett alma minden reggelre eltűnik. Ami ugye nem igazolja a manó létezését, csak épp ez egy nyom, amin elindulhatunk.
Na most Isten (egyes definíciói szerint!) se más, mint egy nem érzékelhető dolog. Az eddigiek alapján gondolom belátható, hogy a nem érzékelhetősége önmagában nem bizonyíték a nem létezésére. Lehet hogy közvetett módon érzékelhetnénk, ha odafigyelnénk.
Mondjuk szerintem Istennel a legnagyobb baj az, hogy mindenki mást ért alatta, így elég nehéz erről a témáról beszélgetni. Ezért se akarok most többet a kérdéshez fűzni. Nekem is van Isten definícióm, de én úgy definiáltam Isten-t, hogy létezése egyszerűen belátható legyen, de azért mégis valami hasonló dologról legyen szó mint amiről a vallások beszélnek. -
#3390
nem tudom pontosan mire gondolsz..... -
#3389
jó, nyilván ez egy fogalmi egyszerűsítés volt. láthatatlan olyan értelemben hsználta h nem érzékelhető. nyilván ha valami láthatatlan, viszont más módon érzékelhető (pl. látod az írásomat), akkor az létezik. az elektron maga is látahtatlan szabad szemmel de közvetve kimutatható. sztem amikor a látahatatlan manóról írt, akkor feltételezte h nemcsak láthatatlan, hanem hangokat sem ad ki, ill szagokat...etc., egyszóval nem érzékelhető semmilyen közvetlen v közvetett módon. pont mint isten. -
#3388
Szerintem a hit az egy nagyon rossz, káros dolog.
Megtéveszti az embert, becsapja, hátráltatja, elhomályosítja a tisztánlátását az embernek.
Egyes fanatikusok képesek egész életüket egy nem igaz, nemlétező valaminek szentelni. Nagy kár, mert már egyetlen emberélet is felbecsülhetetlen kincs. Sajnos vannak olyanok is akik tisztában vannak a vallás valódi mivoltával, amelyet felhasználva tömegeket tudnak manipulálni, a közvéleményt befolyásolni, stb. A kontroll eszköze a hatalmi elit kezében.
-
remark #3387 Nagyon sok minden van, ami egy darabig nem létezik tudományos szempontból, aztán hirtelen mégis. Ilyen a dolgok természete. Csak persze mikor ezt valaki a "tudósok" orra alá dörgöli, akkor ez érthetetlen okokból nem tetszik nekik. De miért? Hiszen ez a munkájuk lényege... Az ember csak rávilágít a tényekre.
Lásd: [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1001838891&no=3358]#3358[/URL] -
remark #3386 Láthatatlanról volt szó, nem "nem érzékelhető"-rõl. Ha ezt nem érted, akkor helyettesítsd be a manó szót mondjuk az elektron szóval. A láthatatlant egyébként ki kellene terjeszteni "érzékszerveinkkel nem érzékelhető"-re. Sok ilyen dolog van, amit nem érzékelünk, mégis tudunk róla. Itt vagy mindjárt te. Láthatatlan vagy, mégis érzékelem a létezésed. 
-
#3385
Szerintem rettenetes, de hát ízlések és pofonok... -
#3384
valóban, isten tudományos szempontból nem létezik, de ennek ellenére sok ember hiszi h létezik, és? mi ezzel a gond? ha be lehetne bizonyítani h isten létezik, az már nem hit lenne hanem tény. ez a HIT természete. hinni valamiről h létezik, holott nem is. gyönyörű dolog, nem? -
#3383
látom szeretsz szófosni egy pofonegyszerű dolgoról. tudományos szempontból semmi sem létezik addig amíg nem nyer bzonyítást a léte vagy nem definiáljuk. ez teljesen logikus. a sehogy sem érzékelhető manó nem létezik, hiszen sehogy sem érzékelhető. ez a "nem létezésnek" a definíciója, ha úgy tetszik. tudniillik h nem érzékelhető, nincs. -
remark #3382 6 hozzászólást írtam válaszul, ebből egyre reagáltál kekeckedve, aztán végképp összezavart az a mondat, hogy "haszonleső gengszter a tudósok nagyja". Mint mikor a gyereknek meglengetnek egy nyalókát, és attól hipnotikus transzba esik, és onnan kezdve semmit se lát, csak nyálcsorgatva rohan a nyalóka után... -
#3381
Veszem a láthatatlan manó hipotézisét.
Egy olyan manó amelynek semmilyen mérhető hatása nincs a világra, a szó tudományos értelmében cáfolhatatlan. Tehát tudományos szempontból nem lehet elmélet a láthatatlan manóból.
De az anti-láthatatlan manó hipotéziséből, mivel ellenőrizhető, és cáfolható is, tudományos elméletet gyárthatunk.
Ellenőrzöm, hogy ilyen manó nemlétezik e. Megkérdezek másokat is, hogy tapasztaltak e már valamilyen kölcsönhatást a láthatatlan manóval. Kutatok utána, előrejelzéseket állítok fel arra az esetre, hogy mi van akkor ha nem létezik ilyen láthatatlan manó. Majd megvizsgálom gyakorlati oldalról, hogy nem történtek e olyan behatások melyek a láthatatlan manó következtében jöhettek létre. Gyakorlati módszerekkel, tudományos ellenőrzésekkel alátámasztom a hipotézisemet arra, hogy nem létezik láthatatlan manó, és még mindig meg van az elmélet cáfolhatósága, mert ha létezik ilyen manó, és valaki elkap egyet, bebizonyítja létezését, akkor az elmélet megbukott.
Ez így tudományos.
De egy ilyen manó eleve létezését, nem lehet cáfolni.
Például, mivel cáfolnád isten létezését???
Ha megtudnád cáfolni isten létezését, akkor egy pillanat alatt lelepleződnének a vallások, egyértelművé válnának a csaló vallás megtévesztései, és záros határidőn belül minden templom és zsinagóga lehúzhatná a rolót.
-
#3380
Najó, de valaminek a nemlétét hogyan igazolod, vagy ellenőrzöd?
Pl. vegyük a láthatatlan manó esetét. -
#3379
"Haszonleső gengszter a tudósok nagyja"
-Amúgy ha ezzel a mondattal kezdted volna a beszélgetést, akkor elkerülhettük volna a további észérvekek. :) -
#3378
Hát barátom akkor tévedtél. =)
Hipotézist bármire fel lehet állítani, ha kísérletekkel ellenőrzöd, és igazolod, és mások is rajtad kívül ugyan arra az eredményekre jutnak vele kapcsolatban, és ők is igazolják a hipotézisedet, akkor válik az elméletté.
Az elmélet már egy fokkal közelebb van a tényekhez. De tényszerűen semmit sem állíthatunk, hanem csak a legjobb becsléseket, a legjobb magyarázatot adhatjuk ami a rendelkezésünkre áll.
A világ olyan mint egy fraktál. Nincs abszolút formája.
A világ egy hatalmas irracionális szám, ha megpróbálod leírni, definiálni, beleroskadsz.
Isten létezésére hipotézist felállítani, amit tudományos módszerrel ellenőrizni lehet, olyat nem lehet, mert nem cáfolható a hipotézis.
De isten nemlétezésére hipotézist felállítani amit már tudományos módszerekkel vizsgálni lehet, és cáfolható, az már tudományos. És az állítás a jelen állás szerint helyes is, mindaddig amíg valaki el nem kapja istent, és be nem mutatja mint az anti-isten elmélet cáfolatát. Ez tudományos.
Az viszont nem, hogy én kitalálok egy istent, majd azt mondom a tudományos közösségnek és a szkeptikus közvéleménynek, hogy bizonyítsátok be, hogy nem létezik. Ez teljesen abszurd.
A vallás és a valóság ha összetűzésbe kerül, mindig a valóság fog kijönni belőle nyertesen. Mert a valóságnak van mindig igaza, nem pedig az egyén téveszméinek. Mert az igazság maga a valóságnak a szinonímiája.
Egy és ugyan az.
-
#3377
'...mikor mit rendel a végzet.' :) -
remark #3376 Hmm. Eddig belőled többet néztem ki. Tévedtem. -
#3375
Nekem ez új.
Azt gondoltam, hogy cáfolhatatlan dolog nem-létére nem állítunk föl hipotézist.
Tehát nem kizárható, hogy van egy intelligens gravitáció-tervező, de 'occam lenyisszantja', praktikus okokból nem feltételezzük a létét. (de a nemlétét sem) -
#3374
Szívemből szóltál. xD -
#3373
"Haszonleső gengszter a tudósok nagyja"
-Ilyenkor jön a (zsidó)furfangos libis kérdés: Hánnyal találkoztál?
Amúgy ez egy olyan otromba kijelentés, hogy gyanítom, hogy nálad definícióból következik, ami kimondja: "A tudósok olyan haszonleső gengszterek akik..."
Mikor pl. 100 klinika 1000 orvosa se tud meggyógyítani valakit, csak a nevetség tárgyává tett "csaló-kuruzsló".
Aki 100 klinika 1000 orvosát végigjárja annak vagy kutya baja, vagy már rég belehalt a betegségébe. -
#3372
érdekes momentum a cikkben...
Ezzel szemben az az elmélet, hogy "egy vállad felett lévő láthatatlan manó olvassa ezt a szöveget" nem cáfolható. Nincs olyan kísérlet vagy lehetséges bizonyíték ami cáfolhatná a láthatatlan manók létezését. A manó-hipotézis tehát nem tudományos. Viszont a "negatív manó-hipotézis" (az, hogy nem léteznek) tudományos. Cáfolni tudod, ha elkapsz egyet. Ugyanez vonatkozik a jetikre, az UFOkra és a Loch Nessi szörnyre.
Ugyan ebbe a kategóriába tartozik isten és minden vallás, és piroska, a piroska és farkasból.
Isten létezése nem tudományos hipotézis.
Isten nem létezése viszont az, mert cáfolható, vizsgálható.
Ha az állítást önmagában nem ítélhetjük meg tudományosan akkor a logika segítségével könnyen belátható, hogy ha az állítás ellentettje, negatívja helyes, akkor az állítás hamis. Ha a tudománynál maradunk. és a tényeket, és tévedéseket akarjuk vizsgálni.
Isten addig nem létezik, amíg valaki nem kapja el, és nem mutatja be a tudományos közösségnek, közvéleménynek. -
#3371
Én a tudományos módszernek adok hitelt.
Az alternatív módszerekre úgy gondolok, hogy lehetőségek emberek becsapásával, keserűségük kihasználásával a haszonszerzésre. Amire számtalan példa létezik, sajnos.
A tudományos módszertant newton fejlesztette ki.
Newton volt az első valódi tudós, a modern értelemben.
Newton tudományos módszere a legjobb módja annak, hogy az igaz állításokat megkülönböztessük a hazugságoktól és tévedésektől. Az egyszerű leírása valahogy így néz ki:
1: Vizsgáld meg valamilyen szempontból az univerzumot.
2: Találj ki egy hipotézist, ami összeegyeztethető a tapasztalataiddal.
3: A hipotézis segítségével adj előrejelzéseket.
4: Teszteld az előrejelzéseket kísérletekkel vagy további megfigyelésekkel.
5: Változtasd meg a hipotézist az eredményeknek megfelelően.
6: Folytasd a 3. lépéstől.
A tudományos módszer -
#3370
Jézusom, ezt a cikket vitrinbe rakom, annyira tanulságos. -
#3369
Engem még mindig érdekel, hogy milyen alternatíváit üti-veri a tudományos megismerés, avagy milyen alternatívája van a világ működésének megismerésére.
Azt gondolom, hogy különböző tudományterületek eléggé eltérnek objektivitás tekintetében. Társadalomtudományokban már egyes jelenségek mérhetővé tétele is iszonyat komoly feladat, de ez nem jelenti azt, hogy ott ne kéne törekedni objektivitásra. A kutató hatása könnyebben torzítja az eredményt.
Természettudományban nincs ekkora 'szabadság', mert a vizsgált jelenségek nem annyira képlékenyek, megfoghatatlanok.
Tartok tőle, ha elfelejtenénk, amire a tudomány áment mondott, akkor nagyon gyorsan itt találnánk magunkat (Sokal blöffje).
Amúgy ami szépen van formalizálva azt nem biztos, hogy a hülye is érti. Rohadt sokat kell tanulni hozzá, hogy valaki szakszerűen értsen egy tudományhoz, és esetleg a jelenlegi problémákhoz egyáltalán hozzá tudjon szagolni. Én leragadtam a jelenlegi valóságelemeknél, de ha te már ennyire kened-vágod őket, akkor, hajrá, válts paradigmát, aztán jöjjenek a reptilek. :) -
#3368
Ilyen nincs. Egész egyszerűen azért, mert a jelenség nem létezik.
Igazából a pszichológia rengeteg mindenre már ad nagyon valószínű válaszokat, csak azt az érintetteknek elég nehezükre szokott esni elfogadni. Olvass el egy ELTE-s pszichológia tankönyvet, az rengeteg hasznos dolgot elmond az emberi agyról, tudatról, viselkedésről. Tényleg nagyon hasznos. -
#3367
Ez csak azért tűnik így, mert fényévekre vagy a tudományos gondolkodásmódtól.
"Ha azt állítom, hogy a tudomány meggyógyított egy haldokló beteget, akit az alternatív, homeopátia stb nem tudott gyógyítani.
Az állítás igaz, mert számtalan ilyen eset van.
Ha azt állítom, hogy a homeopátia, vagy sámán kuruzsló meggyógyított olyan beteget, akit az orvostudomány nem tudott, akkor erre is találunk igazoló példát. Persze én úgy gondolom, hogy sokkal ritkább ez az eset. De biztos van.
Az állítás igaz."
Ezek nem tudományos állítások, emellett a második nem igaz.
Első eset: betegséget diagnosztizálták, kezelték egy _működő_ módszerrel, meggyógyult.
Második: diagnosztizálták a betegséget, kezelték egy igazolatlan módszerrel, a beteg meggyógyult.
Egyik esetben sem lehetünk benne biztosak, hogy ok-okozati összefüggés van a kezelés és a gyógyulás közt. És akkor még a diagnózis helyességéről nem beszéltünk.
A különbség a kettő között ott van, hogy a "tudományos" kezelés attól tudományos, hogy a klinikai teszteken nagy mintán, kettős vak teszten szignifikáns és pozitív eredmény tudtak felmutatni.
Alternatív meg pont azért alternatív, mert vagy nem végeztek vele kapcsolatban ilyen teszteket, vagy az eredmény nem volt pozitív, vagy az eredmény nem volt szignifikáns(a véletlen szórástól eltérő).
Lehet, hogy a "tudományos" kezelés eredményei olyanok, hogy 30% meggyógyult, 60%-kal nem történt semmi, 10% rosszabbodott, de ez statisztikailag pozitív és szignifikáns eredmény, de érdemes egy betegnél megpróbálni. Aztán az majd kiderül, hogy ő a 60, 30 vagy 10% közül melyik csoportba tartozik, genetika, életmód, ilyesmi szempontjából, amit ma még előre nem lehet tudni. De az is előfordulhat, hogy a gyógyszer nem csinál vele semmit (60%), de az állapota "magától" jobban lesz (szervezet öngyógyító képessége), vagy épp rosszabbul (betegség-immunrendszer 1-0). Vagy meghalt, de másban.
Nem lehet annyival elintézni, hogy xy ilyen kezelésre meggyógyult, zz meg olyanra meghalt. Vizsgálni kell minden módszert, kontrollált körülmények közt.
Ez az orvosi (tudományos) gyógyítás menete. Ebből lesz szájhagyomány útján "tudomány nem tudta meggyógyítani", meg ilyesmi.
Kicsit foglalkozni kell a témával, aztán akkor nem lesz annyi bizonytalanság, meg nem kell kitalálni, hogy akkor hogy is működhet ez.
Szóval ne, ne próbáljunk meg általánosítani. -
#3366
Szerintem hadjuk félbe a vitákat.
Kanyarodjunk vissza a paranormal dolgokhoz.
Engem kibaszottúl érdekel a téma.
Minden vágyam, egy bizonyíték amely igazolja, hogy a világban vannak olyan dolgok, amelyeket a természet tudomány nem tud magyarázni.
De ne szellem kopogásokkal gyertek, vagy trükkfelvételekkel, mesékkel.
Ezekre van magyarázat.
Nyílvánvaló bizonyíték kell.
Mondjuk egy olyan jól dokumentált eset, hogy szellemek megjelentek egy helyen, több ember látta, tapasztalta. Beszámolók készültek.
Tudósok megvizsgálva az esetet, feljegyezték a jelenséget, melyeket itt és itt bemutatnak, videó, hang, telemetria, spektrum analízis, sűrűségmérés stb. De tudományosan megmagyarázni nem lehetett.
Na ilyet akarok.
Kérem segítsetek. Muszáj, hogy tisztán lássak.
Mert ha már csak olyan létezik, hogy egy ember a gondolatával, valóban felemelt és lebegtetett, egy gombostűt, akkor nem fogok félni a haláltól, és tudni fogom, hogy én nem csak egy halom anyagi molekula vagyok, melyet a fizika jól definiált törvényei működtetnek.
=(
-
#3365
Átolvastam itt a dolgokat, mindenben van némi igazság, és minden igazság mögött van némi fikció.
Úgy gondolom, hogy amiért állandóan ellenvetéseink vannak a másik állításaival szembe, annak az az oka, hogy egyszerűen nem alkalmas a nyelvezetünk a valós világ finom leírására, de tökéletes a hétköznapi gondolatcsere közvetítésére.
Az állító mondatokat a valóság nem szívesen fogadja.
Ha azt állítom, hogy a tudomány meggyógyított egy haldokló beteget, akit az alternatív, homeopátia stb nem tudott gyógyítani.
Az állítás igaz, mert számtalan ilyen eset van.
Ha azt állítom, hogy a homeopátia, vagy sámán kuruzsló meggyógyított olyan beteget, akit az orvostudomány nem tudott, akkor erre is találunk igazoló példát. Persze én úgy gondolom, hogy sokkal ritkább ez az eset. De biztos van.
Az állítás igaz.
Próbáljunk általánosítani.
Most akkor melyik működik és melyik nem?
Mindkettő és egyik sem. Nem lehet általánosítani, mert minden eset egyedi, minden eset kisebb nagyobb szinten független az alkalmazott módszerektől. Az is lehet, hogy magától is meggyógyult volna a beteg.
Úgy gondolom, igazából semmilyen területen sem nagyon lehetne általánosítani, de általánosítás nélkül nagyon nehézkes lenne a beszélgetés az emberek között, szőrszálhasogató lenne, a részletekbe menően unalmas, még egy olyan egyszerű állítás, hogy éhes vagyok.
Én úgy gondolom, hogy valamiben égelynek is igaza van, és a tudományos akadémiának is. Égelyt is igazolnak esetek, és a tudományos paradigmákat is. Egyszerűen arról van csak szó, hogy ahogy fejlődik az emberiség, ahogy nyílnak ki addig zárva lévő ajtók, azt vesszük csak észre, hogy egyre több ajtót kell kinyitnunk, egyre több a megválaszolatlan kérdés.
Ahogy nyílik a szemünk egyre többet látunk, de azt is meglátjuk, hogy még sok mindent nem láttunk, messze van még a horizont.
Tehát csak óvatosan az állításokkal, mert olyan dolgokról vitázunk melyekről csak felszínes ismereteink vannak, és tipikusan mindenből csak a jéghegy csúcsát látjuk.
-
uwu #3364 Sajnos ez sem igaz. (milyen meglepő)
Általában az új jelenségek, vagy pontosabb vizsgálatok miatt keletkeznek új tudományágak. Nagyon kevés eset van amikor ez nem így van.
Egy tudományág igazából nem is tud "zsákutcába futni", az csak egy elmélettel eshet meg.
Már megint ez a fránya dolog, hogy nem ismered a szavak jelentését
De szép próbálkozás, éljen az új eszme! Le a gonosz tudósokkal! Látnokokat az aakadémiába!
-
#3363
Ez egy ordasnagy hazugság, és ezt te is tudod. -
remark #3362 Idézet egy másik topikból:
"Új tudomány egy zsákutcába jutott korábbi tudományból keletkezik. A forradalom nemegyszer interdiszciplináris jellegű: központi felfedezései sokszor a szakmájuk határain túllépő kutatóktól származnak. Az ezeket az elméleti szakembereket foglalkoztató problémák nem vágnak egybe a kutatás elfogadott vonalával. Disszertációs téziseiket elvetik a bírálók, cikkeik közreadását is elutasítják."
- James Gleick
Nem csak a haszonlesés miatt megy a gáncsoskodás, hanem a dolgok természetéből fakadóan is. A változás szele csak lassú munkát tud végezni, és sokszor mire a tudomány valamire áment mond, addigra az elmélet a gyakorlatban már réges-régen széleskörűen alkalmazásra került. Mondjuk gyakoribb az, hogy nem annyira széleskörűen, és akkor ezekre az alkalmazókra mondják, hogy sarlatánok meg kóklerek. Pedig ha abból indulunk ki, hogy ami működik, az valóságos (annak analógiájára, hogy ami tudományos, az működik), akkor saját jól felfogott érdekünk az, hogy még azelőtt felkaroljuk ezeket az új elképzeléseket, hogy azokra a tudomány nehezen mozduló intézményrendszere rámozdulna.
A valóság az, amit a saját szemünkkel látunk, hogy működik. Saját jól felfogott érdekünk, hogy ne hazudjunk magunknak! -
remark #3361 Van ez a jolly-joker állítás, hogy a tudomány legalább működik, ellenben az alternatívákkal. De mivel ez sem igaz 100%-ban, így nehezen látható be az, hogy valóban a "tudományos metódus" (az, a bizonyos, ami a gyakorlatban ennek számít) a legjobb módszer.
Mikor pl. 100 klinika 1000 orvosa se tud meggyógyítani valakit, csak a nevetség tárgyává tett "csaló-kuruzsló", akkor aztán mondhatjuk, hogy "de hát amit a tudomány mond, az legalább működik"... Kár, hogy néha olyasmit is mond az a tudomány, ami nem igaz, máskor meg olyat nem hajlandó kimondani, ami nyilvánvalóan igaz.
És miért? Mert nincs objektív tudomány. Haszonleső gengszter a tudósok nagyja, ugyanúgy mint az összes többi szakmának, ebben a haszonleső gengszter világban. És a harcuknak azok az áldozatai, akik nem értik, hogy nem a "tudomány" kezében van a megoldás, hanem a sajátjukban, mert nekik kell megismerni a dolgokat, elsősorban saját magukat, aztán a világot mely körülveszi őket. -
remark #3360 djhambi szerint a tudomány:
A helyzet az, hogy mindenképp kell egy támasz, amit muszáj elfogadni jelenlegi igazságnak, még akkor is, ha tudjuk, hogy ember számára nem megismerhető az abszolút igazság, mert bár a világ megismerhető, 100%-osan sosem fogjuk tudni megismerni. Muszáj lennie egy pontnak, amiből ki lehet indulni, és amiből fel tudsz építeni egy bonyolult társadalmat. És ez a természettudomány, és ez nem tétel, hanem definíció. Azért nem tétel, hogy a természettudomány az abszolút igazság, mert nem tudom bebizonyítani, és az általad említett ember által létrehozott hiba jelen lesz. Ezért a természettudományt definiálom, mint "az igazságot", és így elkerülöm azt a filozófiai rágódást, bizonytalanságot, amit magad is leírsz. Persze, nem lesz 100%-os, de az eltérés egyre kisebb lesz az abszolút igazságtól, ahogy fejlődik a tudomány.
Azért ez az álláspont már könnyebben elfogadható, és részben megegyezik a sajátommal.