Hunter

"Fogaskerekekkel" ugranak a kabócák

Ha valaki kabócának született, ahhoz hogy egy métert egyetlen ugrással megtegyen, mindkét hátsó lábbal tökéletesen egyszerre kell elrugaszkodnia, különben forgásba torkollhat a mutatvány. Kutatók felfedezték, hogy a fiatal egyedeknél ezt a szinkront a két lábat összekötő terület fogaskerékre emlékeztető kialakítása teszi lehetővé.

Malcolm Burrows és Gregory Sutton, a Cambridge Egyetem zoológusai szerint ez az első példa a természetben a forgó mozgás fogaskerekekkel történő megoldására. Eredményeik a Science csütörtöki számában jelentek meg.

A kutatók az Issus coleoptratus ugrási mechanizmusát vették szemügyre mikroszkópok és videók segítségével, melyeken látható a hátsólábakat összekötő területek kerek alakja, amiket egy sor egymásba fonódó fogazat tarkít, utóbbiak egyenként 20 mikrométer hosszúságúak. A rovar ugrásakor a fogak összezárnak, biztosítva, hogy a két láb pontosan egyszerre rugaszkodjon el. "A fogaskerekek újabb szintet adnak a szinkronizáláshoz az idegrendszer által biztosítotton felül" - mondta Burrows.

A fiatal, szárnykezdeményes nimfa példányoknak mindössze 2 milliszekundumra van szükségük az elrugaszkodáshoz, így az emelkedési sebességük megközelíti a másodpercenkénti 4 métert. Az ilyen gyors mozgáshoz elengedhetetlen valamilyen mechanikai eszköz, ami szinkronban tartja a lábakat, mivel egyetlen kis csúszás is kontrollálhatatlan pörgést eredményezhet. Ez a probléma nem minden ugró rovarnál jelentkezik, a kabócák egymás mellett elhelyezkedő hátsó lábaival ellentétben a szöcskék, valamint a bolhák hátsó lábai testük két ellentétes oldalán helyezkednek el és párhuzamos síkon mozognak, ami segít a rovarok stabilizálásában, sőt még az egy lábbal történő ugrást is lehetővé teszi.


A fogaskerékkel találkozhatunk Arisztotelész és Archimédesz több mint 2000 éves írásaiban, de ismereteink szerint az ősi kínaiak már ennél is korábban használták ezt a megoldást. Azonban akárcsak a kerékre, erre az emberi találmányra sem sok példa volt eddig a természet világában, ugyanakkor nem a fogaskerék az egyetlen egyedinek hitt emberi találmány, a csavar-anya rendszer is ezt példázza. 2011-ben Alexander Riedel, a németországi Állami Természettörténeti Múzeum kutatója munkatársaival egy ormányosbogár lábaiban fedezett fel egy csavarmenetre emlékeztető ízületet. Riedel szerint az Issus coleoptratus ugrási mechanizmusáról készült tanulmány "jelentős és izgalmas", és újabb példa arra, hogy "a mérnöki tudományok alapvető alkotóelemeinek többsége a természet világában is kifejlődtek".

A kabócák fogaskerék mechanizmusának azonban akad még egy érdekes aspektusa: csak a fiatal példányoknál található meg. Amint utójára levetik külső vázukat, hogy elérjék a teljes felnőttkort, a fogaskerekek eltűnnek, a felnőttek lábainak szinkronizálását egy egyszerű súrlódás által vezérelt módszer veszi át. Burrows és Sutton nem igazán tudja ennek okát. Az egyik általuk felvázolt lehetőség, hogy ez a felnőttkori mechanizmus könnyebben javítható. "Ha egy fog megtörik, az a felnőtteknél már nem pótolható, a nimfáknál azonban a többszöri vedléssel javítható " - mondta Burrows, aki felnőtt példányok merevebb testszerkezetében is el tudja képzelni az okot, itt ugyanis a súrlódásos módszer már jobban működik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mikike #147
    milyen paraméterek alapján fogadsz el valamit helyesnek?
  • wraithLord #146
    Hagyd, csak húzni akarja az agyunkat. :) A másik eset, hogy egy netes bot.
  • Balumann #145
    "szomorú, hogy még mindig nem sikerült válaszolnod hited egyik alapvetésére, hogy:
    "hogy milyen paraméterek alapján tekinthető valami teljesen igazoltnak, és mi nem""

    Továbbra sem értem, milyen paraméterekre gondolsz (szerintem te sem, csak próbálsz értelmetlen kérdést feltenni, hogy ne lehessen rá válaszolni, és megerősítsd a hitedet).

    Darwin evolúció-elmélete (még viszonylag több hibával) mondhatni részben igazolt elmélet volt, amikor megírta. Akkor őrültségnek is tartották, amíg helyességét nem igazolta, pontosabban kiegészítette a genetika (öröklődés, mutációk folyamata), paleontológia (ma már kihalt, de átmenetet jelentő fajok), matematika és számítástechnika (evolúció szimulációk, modellezések, géntérképek). Ezt ma már mindenki teljesen igazoltnak tartja, és nincs más elfogadható (ellentmondásmentes, bizonyítható) magyarázata az élővilág átalakulására.

    Részben igazolt amit belinkeltem, a vízimajom-elmélet, sok tulajdonságunk kialakulására magyarázatot ad, viszont nem találtak olyan múltbeli igazolást, ami ezt bizonyítaná.

    "erős vár a te hited, ugyebár... :x"

    Nem. Én nem hiszek semmiben továbbra sem. Azt fogadom el helyesnek, amire tudományos úton lehet következtetni.
  • mikike #144
    :((
    szomorú, hogy még mindig nem sikerült válaszolnod hited egyik alapvetésére, hogy:
    "hogy milyen paraméterek alapján tekinthető valami teljesen igazoltnak, és mi nem"

    persze ha nem érted, nyilván nem is tudod a saját szavaiddal elmondani, ezért marad csak az, hogy köpködd a kételkedőket

    erős vár a te hited, ugyebár... :x
  • Balumann #143
    "a z hülye kérdés, hogy mi az ami teljesen igazolt, és mi az ami nem teljesen igazolt a szent könyveitek szerint?"

    Egyszerűen nem értem, hogy mi az amit nem értesz. Leírtuk, hogy hogyan lehet értelmezni ezt a részben igazolt vagy teljesen igazolt elméletet, írtam példát is rá. Nyilván egy elmélet vitatottsága (avagy igazoltsága) nagyban függ attól, hogy van-e esetleg más elmélet is, ami szintén igazolható, lehetséges minden szempont alapján, és nem tudják jelenleg eldönteni, hogy melyik a helyes (nem tudják teljesen igazolni).
    De ezen egyszerűen nincs mit nem érteni, nem értem a problémádat.

    "ezt honnan vetted? tudod valamivel bizonyítani?
    vagy már megint csak a saját hitedről prédikálsz? :("

    Tapasztalat. Vagy mondhatom úgyis, hogy teljesen nyilvánvaló. Következtetés.

    "akkor miért köpködi az eklézsiátok azokat az eretnekeket, akik kételkedni merészelnek a szent irataitokban?"

    ki köpköd kit? A kételkedéssel elmondtam, hogy mi lehet a probléma.

    "elnézést, ha néhány egyszerű kérdéssel a hitetekkel kapcsolatban megzavartam a szent áhítatot..."

    Nem zavartál meg semmit. Csak magadból csinálsz hülyét. :D

    "mi a különbség a nem teljesen igazolt elmélet, és mondjuk, andersen meséi között?"

    Hogy lehetne összehasonlítani meséket tudományos elméletekkel (mégha az mondjuk téves is lenne, vagy nem bizonyított)? A mesék nem adnak (tudományos) magyarázatot semmire, nem ez a célja, meg úgy eleve sehogysem jön ide.

    Te egyébként ember vagy egyáltalán? :D
  • mikike #142
    értem, tehát akkor neked fogalmad sincs
    mint ahogy arról sem, hogy milyen paraméterek alapján tekinthető valami teljesen igazoltnak, és mi nem

    akkor te is itt ilyen hittérítő vagy?
  • wraithLord #141
    Pl. kigúglizod az úgynevezett interneten, hogy egy elméletnek melyik tétele igazolt, tehát tény, és melyik nem, tehát predikció.
    Egy hozzá nem értőnek a teljesen igazolt tény is Andersen mese... :D Ezért döntöttem amellett, hogy elvégzek egy természettudományos szakot az egyetemen. :D Mert szeretem érteni a dolgokat. Cinikus barom pedig soha sem szerettem volna lenni, mert bár divatos, de nem leszek vele előrébb.
  • mikike #140
    :(
    nem érthető a kérdésem?
    az érdekelne, hogy milyen paraméterek alapján különböztethető meg, ami teljesen igazolt, és ami nem teljesen igazolt? hogyan lehet eldönteni?

    és ezzel kapcsolatban felmerült egy másik kérdés is bennem:
    mi a különbség a nem teljesen igazolt elmélet, és mondjuk, andersen meséi között?
  • Katalizátor #139
    Hát pedig nagyon is! Napjainkban pedig igazolják egymást.
  • wraithLord #138
    Egy elmélet több tételből, predikcióból áll, nem pedig egyetlen egy mondatból, egyetlen egy állításból. Ha az elmélet minden ilyen eleme igazolva van, teljesen igazolt, ha nem, akkor nem...