Amerikai kutatók szerint a hangyák jóval racionálisabban hajtanak végre egy-egy feladatot, mint az emberek. Az Arizona Állami Egyetem (ASU) és a Princeton csapata ezzel koránt sem azt akarja jelezni, hogy a hangyák okosabbak nálunk, sokkal inkább azt, hogy az emberek gyakran hoznak irracionális döntéseket, ha válaszút elé kerülnek.

"Ez a meghökkentő végeredmény egy nyilvánvaló korlátnak köszönhető. A legtöbb hangya, mint egyén csak egyetlen választási lehetőséget ismer, és a kolónia kollektív választása számos szegényes információval rendelkező hangya interakciójából önszerveződik" - mondta Stephen Pratt, az ASU kutatója. Bár az interakciók primitívek - például egyik hangya követi a másik nyomát -, összességében hatékony megoldásokhoz vezetnek még olyan nehéz problémák esetében is, mint az élelemforráshoz vezető számtalan lehetséges út közül a legrövidebb megtalálása.

A felfedezés a Temnothorax curvispinosus hangyák fészek kiválasztási folyamatának vizsgálatából származik. Ezek a hangyák parányi üregekben élnek és rendkívül gyakorlottak az új fészek helyének megtalálásában. A kutatók a kolónia számára egy fészek "kiválasztását" tűzték ki feladatul, azáltal hogy két lehetőséget kínáltak fel számukra, nagyon hasonló előnyökkel.

A kutatók megfigyelései szerint a hangyák kollektív döntéshozatala, vagy ahogy Pratt jellemezte, a "tömeg bölcsessége" szemlélet pontosabb végkimenetelhez vezetett, minimalizálva az egyének hibázási esélyét. "Az észszerűség ebben az esetben úgy testesül meg, hogy egy döntéshozónak, aki megpróbál maximalizálni valamit, egyszerűen következetesnek kell maradnia az előnyöket illetően" - magyarázta. "Azon állatoknak, akik például fennmaradási esélyeiket próbálják maximalizálni, ennek függvényében mindig rangsorolniuk kell a választási lehetőségeket, legyen az élelemforrás, párválasztás, vagy fészekrakó hely. Ez azt jelenti, hogy irracionális lenne kedden A-t B-vel szemben, majd szerdán B-t A-val szemben előnyben részesíteni, ha a két lehetőségből származó előny nem változott."

Az emberek, különösen a modern társadalmak azt vallják, hogy a sok egyéni választási lehetőség, stratégia és megközelítés hasznos, azonban Pratt hangsúlyozza, hogy sokkal nagyobb az irracionális hibák kialakulásának esélye, amikor az egyén közvetlen összehasonlításokat végez a lehetőségek között. "Az egyén ismeretének egyes stratégiai korlátai javíthatják egy nagy és összetett csoport teljesítményét" - tette hozzá Pratt.

Valószínűleg többekben felmerült már a fentieket elolvasva, hogy mire is jó egy ilyen tanulmány? Az ésszerűtlenség keletkezésének hogyanjának vagy miértjének a tanulmányozása betekintést nyújthat a kognitív mechanizmusokba és korlátozásokba, valamint a kollektív döntéshozás kialakulásának folyamatába, melyekből a mesterséges intelligencia fejlesztői kamatoztathatnak. "A robottudomány egyik fő elmélete, hogy viszonylag egyszerű és kifinomulatlan robotok is eredményezhetnek egy komplex, intelligens csoportot" - mondta Pratt. "A komplex központi kontroll nélküli működés képessége nagyon is kívánatos egy mesterséges rendszernél, és az is nagyon hasznosnak tűnik, hogy elvileg az egyéni szint korlátai csoport szinten előnyt jelenthetnek."