Hunter
Új kínai űrrepülési rekord
Szerdára virradóan három űrhajóssal a fedélzetén biztonságban visszatért a kínai Sencsou 10 űrkapszula, mellyel a nemzet leghosszabb emberi űrrepülését teljesítették.
A kapszula magyar idő szerint hajnali 2 óra 8 perckor ért földet, pontot téve egy 15 napos küldetés végére, melynek célja a Tiangong 1 űrlabor volt. Az űrjármű Kína belső-mongóliai területén landolt.
A küldetés során a legénység, Nie Haj-seng parancsnok, aki 2005-ben a Sencsou 6 fedélzetén már járt az űrben, a második kínai női űrhajós, Vang Jan-ping, és Csang Hsziao-kuang számos kísérletet végeztek el, súlytalansági tudományos tanórát tartottak 330 iskolásnak, illetve társalogtak Hszi Csin-ping államelnökkel is, aki a hétfői telefonos beszélgetésben méltatta a legénységet, hangsúlyozva, hogy küldetésük egy átfogó terv része Kína űrhatalommá válásáért. "Az űrálom része Kína erősebbé válási álmának. Az űrprogramok fejlődésével a kínaiak nagyobb lépéseket tehetnek az űr felderítésére" - mondta beszédében Hszi.
A Sencsou 10 június 11-én hagyta el a Földet, majd kétnapnyi utazás után automatikusan csatlakozott a kínai űrlaboratóriumhoz. Június 22-én egy rövid szétválásra került sor, amit egy újabb, kézi dokkolás követett Nie manőverezésével, majd június 24-én, hétfő reggel a Sencsou 10 végleg levált, körbe repülve a labor modult egy találkozási teszt keretében. Ezek az űrrepülési manőverek kulcsfontosságúak egy űrállomás megépítéséhez, ami Kína reményei szerint 2020-ra készülhet el.
A Sencsou 10 küldetés volt Kína ötödik emberi űrrepülése, az első kínai űrhajós, Jang Li-vej 2003 októberében 21 órát töltött a világűrben, majd két év múlva két fő töltött öt napot földkörüli pályán, 2008-ban pedig három taikonauta keringett három napon át. 2012 júniusában következett a Sencsou 9 repülése, fedélzetén az első női űrhajóssal, Liu Janggal, aki az elsők között léphetett a Tiangong 1 fedélzetére. A 13 napos küldetés hasonlóan zajlott, mint a mostani 15 napos.
Az űrlabort 2011 szeptemberében állították pályára, elsőként a Sencsou 8 űrkapszula kapcsolódott hozzá két hónappal később. Még az idén útnak indulhat egy nagyobb modul, a Tiangong 2 is.
A kapszula magyar idő szerint hajnali 2 óra 8 perckor ért földet, pontot téve egy 15 napos küldetés végére, melynek célja a Tiangong 1 űrlabor volt. Az űrjármű Kína belső-mongóliai területén landolt.
A küldetés során a legénység, Nie Haj-seng parancsnok, aki 2005-ben a Sencsou 6 fedélzetén már járt az űrben, a második kínai női űrhajós, Vang Jan-ping, és Csang Hsziao-kuang számos kísérletet végeztek el, súlytalansági tudományos tanórát tartottak 330 iskolásnak, illetve társalogtak Hszi Csin-ping államelnökkel is, aki a hétfői telefonos beszélgetésben méltatta a legénységet, hangsúlyozva, hogy küldetésük egy átfogó terv része Kína űrhatalommá válásáért. "Az űrálom része Kína erősebbé válási álmának. Az űrprogramok fejlődésével a kínaiak nagyobb lépéseket tehetnek az űr felderítésére" - mondta beszédében Hszi.
A Sencsou 10 június 11-én hagyta el a Földet, majd kétnapnyi utazás után automatikusan csatlakozott a kínai űrlaboratóriumhoz. Június 22-én egy rövid szétválásra került sor, amit egy újabb, kézi dokkolás követett Nie manőverezésével, majd június 24-én, hétfő reggel a Sencsou 10 végleg levált, körbe repülve a labor modult egy találkozási teszt keretében. Ezek az űrrepülési manőverek kulcsfontosságúak egy űrállomás megépítéséhez, ami Kína reményei szerint 2020-ra készülhet el.
A Sencsou 10 küldetés volt Kína ötödik emberi űrrepülése, az első kínai űrhajós, Jang Li-vej 2003 októberében 21 órát töltött a világűrben, majd két év múlva két fő töltött öt napot földkörüli pályán, 2008-ban pedig három taikonauta keringett három napon át. 2012 júniusában következett a Sencsou 9 repülése, fedélzetén az első női űrhajóssal, Liu Janggal, aki az elsők között léphetett a Tiangong 1 fedélzetére. A 13 napos küldetés hasonlóan zajlott, mint a mostani 15 napos.
Az űrlabort 2011 szeptemberében állították pályára, elsőként a Sencsou 8 űrkapszula kapcsolódott hozzá két hónappal később. Még az idén útnak indulhat egy nagyobb modul, a Tiangong 2 is.