Hunter
Kína időzített bombája az Alzheimer
2010-ben Kínában több ember élt Alzheimer-kórral, mint a világ bármely más országában - az Alzheimeres és más időskori elbutulással kapcsolatos esetek száma pedig meghaladhatja az Egészségügyi Világszervezet által feltérképezett kétszeresét.
Az országban az 1990-es 3,7 millióról 2010-re 9,2 millióra nőtt az időskori demenciás esetek száma. Ez az eredménye egy kínai epidemiológiai kutatás első átfogó elemzésének, amit a kínai nyelven készült kutatási dokumentációk nem rég lezajlott digitalizálása tett lehetővé. A korábbi, angol nyelvű kutatási anyagokon alapuló becslések a felével alábecsülték az esetek számát. "Csak most kezdjük felfogni ennek az információs 'párhuzamos univerzumnak' az elképesztő mértékét" - mondta Igor Rutan, a brit Edinburgh Egyetem szakértője, aki nem vett részt a kutatásban.
A számok rendkívül lesújtóak egy olyan országra nézve, ahol az idősek 90 százalékáról a családoknak kell gondoskodni, azokat az idős embereket ugyanis, akik élő családtaggal rendelkeznek, nem adhatják be az otthonokba, annak ellenére, hogy a városokba történő nagymérvű migráció gyakorlatilag tönkretette a tradicionális családszerkezeteket.
A felfedezés egyfajta tükörkép Kína elöregedő népességéről és politikájáról. Az országok modernizálódásával csökken a halálozási ráta, ugyanakkor a születésszabályozás egyre szélesebb körű alkalmazásával a születések számában is visszaesés tapasztalható. A két esemény között azonban ott van egy demográfiai hullám, a modern világ népességének robbanásszerű emelkedésének a forrása. Idővel a születési és a halálozási ráta kiegyenlítődik, a demográfiai hullám azonban egy életkorban megmutatkozó hullámként jelen marad.
Ez az, ami Kínát is elérte, az 1950-es és 60-as évek nekilendülését az 1970-es években a születési ráta zuhanása követett, amit később az egy-gyermekes politika tetőzött be. "A családtervezési politikából adódóan Kína egy elöregedő országgá vált, ami sokkal gyorsabban ütemben megy végbe, mint más közepes bevételű országok, például India esetében" - nyilatkozott az új tanulmány egyik szerzője az ausztráliai Edith Cowan Egyetemen dolgozó Wei Wang.
A demográfiai hullám korábban még erősítette Kína gazdasági fejlődését, 2033-ra azonban a munkaképes korú emberek számát már meg fogja haladni az időseké, akiknek az új kutatás szerint több gondoskodásra lesz szükségük, mint amire Kína számít. A demencia rendkívüli emelkedést mutat az elöregedő társadalmakban, az Európai Unióban 2004 és 2010 között, a betegek száma 4,9 millióról 6,3 millióra nőtt. "Az ütem Kínában is hasonló, vagy még az európainál és az amerikainál is magasabb" - figyelmeztet Wang.
A trend pedig folyamatos emelkedést mutat. 1990-ben a kutatók becslése szerint a kínaiak 65-69 év közötti lakosságának az 1,8 százaléka, míg a 95-99 évesek 42,1 százaléka szenvedett az időkori elbutulástól. 2010-ben ezek a számok 2,6-ra, valamint 60,5 százalékra nőttek. Ha hasonló arányok várhatók a közepes bevételű országokban, akkor 20 százalékkal, közel 5 millióval több Alzheimer eset várható világszerte a jelenlegi becslésekhez képest, hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.
A kínai növekedés mögött ott állhat a jobb diagnózisok ténye, de a városiasodó életmód is előidézheti a demencia növekedését. "Ehhez hozzájárul az elhízás, a cukorbetegség és a vártnál gyengébb egészségi állapot" - mondta Wang.
Martin Prince, a londoni King's College kutatója, aki maga is dolgozik egy kínai felmérésen, úgy véli, hogy a felnőttkori elhízás a demencia egyik legfőbb kockázati tényezője, melynek hatására Kína jövőbeli mutatói 20 százalékkal magasabbra fognak szökni, mint azt a korábban becsülték.
Az országban az 1990-es 3,7 millióról 2010-re 9,2 millióra nőtt az időskori demenciás esetek száma. Ez az eredménye egy kínai epidemiológiai kutatás első átfogó elemzésének, amit a kínai nyelven készült kutatási dokumentációk nem rég lezajlott digitalizálása tett lehetővé. A korábbi, angol nyelvű kutatási anyagokon alapuló becslések a felével alábecsülték az esetek számát. "Csak most kezdjük felfogni ennek az információs 'párhuzamos univerzumnak' az elképesztő mértékét" - mondta Igor Rutan, a brit Edinburgh Egyetem szakértője, aki nem vett részt a kutatásban.
A számok rendkívül lesújtóak egy olyan országra nézve, ahol az idősek 90 százalékáról a családoknak kell gondoskodni, azokat az idős embereket ugyanis, akik élő családtaggal rendelkeznek, nem adhatják be az otthonokba, annak ellenére, hogy a városokba történő nagymérvű migráció gyakorlatilag tönkretette a tradicionális családszerkezeteket.
A felfedezés egyfajta tükörkép Kína elöregedő népességéről és politikájáról. Az országok modernizálódásával csökken a halálozási ráta, ugyanakkor a születésszabályozás egyre szélesebb körű alkalmazásával a születések számában is visszaesés tapasztalható. A két esemény között azonban ott van egy demográfiai hullám, a modern világ népességének robbanásszerű emelkedésének a forrása. Idővel a születési és a halálozási ráta kiegyenlítődik, a demográfiai hullám azonban egy életkorban megmutatkozó hullámként jelen marad.
Ez az, ami Kínát is elérte, az 1950-es és 60-as évek nekilendülését az 1970-es években a születési ráta zuhanása követett, amit később az egy-gyermekes politika tetőzött be. "A családtervezési politikából adódóan Kína egy elöregedő országgá vált, ami sokkal gyorsabban ütemben megy végbe, mint más közepes bevételű országok, például India esetében" - nyilatkozott az új tanulmány egyik szerzője az ausztráliai Edith Cowan Egyetemen dolgozó Wei Wang.
A demográfiai hullám korábban még erősítette Kína gazdasági fejlődését, 2033-ra azonban a munkaképes korú emberek számát már meg fogja haladni az időseké, akiknek az új kutatás szerint több gondoskodásra lesz szükségük, mint amire Kína számít. A demencia rendkívüli emelkedést mutat az elöregedő társadalmakban, az Európai Unióban 2004 és 2010 között, a betegek száma 4,9 millióról 6,3 millióra nőtt. "Az ütem Kínában is hasonló, vagy még az európainál és az amerikainál is magasabb" - figyelmeztet Wang.
A trend pedig folyamatos emelkedést mutat. 1990-ben a kutatók becslése szerint a kínaiak 65-69 év közötti lakosságának az 1,8 százaléka, míg a 95-99 évesek 42,1 százaléka szenvedett az időkori elbutulástól. 2010-ben ezek a számok 2,6-ra, valamint 60,5 százalékra nőttek. Ha hasonló arányok várhatók a közepes bevételű országokban, akkor 20 százalékkal, közel 5 millióval több Alzheimer eset várható világszerte a jelenlegi becslésekhez képest, hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.
A kínai növekedés mögött ott állhat a jobb diagnózisok ténye, de a városiasodó életmód is előidézheti a demencia növekedését. "Ehhez hozzájárul az elhízás, a cukorbetegség és a vártnál gyengébb egészségi állapot" - mondta Wang.
Martin Prince, a londoni King's College kutatója, aki maga is dolgozik egy kínai felmérésen, úgy véli, hogy a felnőttkori elhízás a demencia egyik legfőbb kockázati tényezője, melynek hatására Kína jövőbeli mutatói 20 százalékkal magasabbra fognak szökni, mint azt a korábban becsülték.