MTI
Legalizálni kellene az orrszarvútülök-kereskedelmet?
Az orrszarvútülök kereskedelmének legalizálásában, és a piac szabályozásában látja az állatok megvédésének lehetőségét természetvédelmi szakemberek egy csoportja.
A Science című tudományos folyóiratban közölt jelentésükben a szakemberek rámutattak arra, hogy a rinocéroszszarv kereskedelmének globális tilalma nem tudott gátat szabni a tülök iránti "kielégíthetetlen nemzetközi igénynek", Dél-Afrikában jelenleg nagyjából két orrszarvút ölnek meg naponta a vadorzók. A szakemberek szerint ugyanakkor az élő orrszarvúk tülkének kíméletes módon való levágásával ki lehetnek elégíteni az igényeket.
A Queenslandi Egyetemen dolgozó Duan Biggs, a jelentés vezető szerzője szerint "a jelenlegi helyzet igazi kudarc, és minél tovább várunk a legális kereskedelem életbe léptetésével, annál több rinocéroszt veszítünk".
Becslések szerint ma nagyjából 20 ezer szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) él a vadonban, többségük a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia területén. A keskenyszájú orrszarvúk (Diceros bicornis) számát ötezerre becsülik, míg a nyugat-afrikai keskenyszájú orrszarvút (Diceros bicornis longipes) 2011-ben kihaltnak nyilvánították - írta a BBC News. A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) az orrszarvútülök mindenfajta kereskedelmét tiltja. Jövő héten 178 ország delegáltjai találkoznak Bangkokban, hogy korszerűsítsék az immár negyven éve hatályban lévő egyezményt. A szakemberek szerint a tilalom csak felerősíti az illegális vadászatot, egyre feljebb tornászva az orrszarvútülök feketepiaci árát: míg 1993-ban nagyjából 4700 dollár (1,1 millió forint), addig tavaly 65 ezer dollár (14,7 millió forint) volt a tülök kilogrammonkénti ára.
A hagyományos kínai gyógyszerek vásárlóinak meggyőzése arról, hogy a tülöknek nincs gyógyászati hatása, szintén kudarcba fulladt. A szakemberek szerint az élő orrszarvúk tülkének kíméletes módon való levágásával elegendő nyersanyagot lehetne nyerni a globális kereslet kielégítéséhez. A rinocéroszok évente nagyjából 0,9 kilogrammnyi tülköt növesztenek és a szarvuk kíméletes levágása minimális kockázattal jár az állatokra nézve.
A szakemberek olyan központi értékesítő szervezet felállítását sürgetik, amely az állatok DNS-mintája alapján ellenőrizné a tülöklevágásokat és a piacot is szabályozná. A tülök ezáltal legálisan, olcsóbban és könnyebben hozzáférhető lenne - mutattak rá.
Sok természetvédelmi szervezet azonban hevesen tiltakozik a legalizálás ellen. "Jelenleg nem támogatjuk a legális kereskedelem ötletét, mert úgy véljük, hogy azt nem lehet biztonságosan alkalmazni" - húzta alá Colman O'Criodain, a Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, aki szerint a legalizálás csak még súlyosabbá tenné a helyzetet. A szakemberek maguk sem lelkesednek a legális kereskedelem ötletéért, ám úgy vélik, hogy két rossz közül ez a jobb lehetőség.
A Science című tudományos folyóiratban közölt jelentésükben a szakemberek rámutattak arra, hogy a rinocéroszszarv kereskedelmének globális tilalma nem tudott gátat szabni a tülök iránti "kielégíthetetlen nemzetközi igénynek", Dél-Afrikában jelenleg nagyjából két orrszarvút ölnek meg naponta a vadorzók. A szakemberek szerint ugyanakkor az élő orrszarvúk tülkének kíméletes módon való levágásával ki lehetnek elégíteni az igényeket.
A Queenslandi Egyetemen dolgozó Duan Biggs, a jelentés vezető szerzője szerint "a jelenlegi helyzet igazi kudarc, és minél tovább várunk a legális kereskedelem életbe léptetésével, annál több rinocéroszt veszítünk".Becslések szerint ma nagyjából 20 ezer szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) él a vadonban, többségük a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia területén. A keskenyszájú orrszarvúk (Diceros bicornis) számát ötezerre becsülik, míg a nyugat-afrikai keskenyszájú orrszarvút (Diceros bicornis longipes) 2011-ben kihaltnak nyilvánították - írta a BBC News. A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) az orrszarvútülök mindenfajta kereskedelmét tiltja. Jövő héten 178 ország delegáltjai találkoznak Bangkokban, hogy korszerűsítsék az immár negyven éve hatályban lévő egyezményt. A szakemberek szerint a tilalom csak felerősíti az illegális vadászatot, egyre feljebb tornászva az orrszarvútülök feketepiaci árát: míg 1993-ban nagyjából 4700 dollár (1,1 millió forint), addig tavaly 65 ezer dollár (14,7 millió forint) volt a tülök kilogrammonkénti ára.
A hagyományos kínai gyógyszerek vásárlóinak meggyőzése arról, hogy a tülöknek nincs gyógyászati hatása, szintén kudarcba fulladt. A szakemberek szerint az élő orrszarvúk tülkének kíméletes módon való levágásával elegendő nyersanyagot lehetne nyerni a globális kereslet kielégítéséhez. A rinocéroszok évente nagyjából 0,9 kilogrammnyi tülköt növesztenek és a szarvuk kíméletes levágása minimális kockázattal jár az állatokra nézve.
A szakemberek olyan központi értékesítő szervezet felállítását sürgetik, amely az állatok DNS-mintája alapján ellenőrizné a tülöklevágásokat és a piacot is szabályozná. A tülök ezáltal legálisan, olcsóbban és könnyebben hozzáférhető lenne - mutattak rá. Sok természetvédelmi szervezet azonban hevesen tiltakozik a legalizálás ellen. "Jelenleg nem támogatjuk a legális kereskedelem ötletét, mert úgy véljük, hogy azt nem lehet biztonságosan alkalmazni" - húzta alá Colman O'Criodain, a Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, aki szerint a legalizálás csak még súlyosabbá tenné a helyzetet. A szakemberek maguk sem lelkesednek a legális kereskedelem ötletéért, ám úgy vélik, hogy két rossz közül ez a jobb lehetőség.