Sok élőlény szinte a felismerhetetlenségig képes átalakítani önmagát élete során. Hernyóból lepke lesz, ebihalból béka, amiknek ha nem követnénk végig a fejlődésüket, aligha mondanánk meg, hogy egyazon lény két állapotát látjuk. Bár ezek rendkívül látványosak, valójában csak alakváltásokról beszélhetünk, az ebihal és a béka egyaránt állatok, nem úgy a Mesodinium chamaeleon. Ez az újonnan felfedezett egysejtű organizmus az állatok és a növények egy egyedi keveréke.

Az M. chamaeleont egy csillós egysejtűt, amit több száz parányi "szőrszál", úgynevezett csilló borít, a dániai Niva-öbölben fedezte fel munkatársaival Ojvind Moestrup, a Koppenhágai Egyetem kutatója. A csillósok szőrszerű csillóikat használják a vízben való mozgásra, legtöbbjük a tápanyagok szintetizálása helyett inkább más organizmusokat fogyaszt táplálék gyanánt, ami állatszerű tulajdonság. Vannak azonban egészen másként viselkedő Mesodinium fajok is. Ezek más mikroorganizmusokat, jellemzően algákat nyelnek el, melyekkel egy különös együttműködés veszi kezdetét. Az algák fotoszintézissel cukrokat állítanak el, míg a Mesodinim védelmet nyújt számukra. Ezek a hibrid organizmusok egyszerre állatok és növények is. Az egyik ilyen faj az M. rubrum, ami csak vörös algát fogyaszt és gyakori vendégeik az algavirágzásoknak, amik a hírhedt „vörös dagályt” eredményezik, milliószámra pusztítva a halakat és más tengeri lényeket.

Ezek a hibridek sok fejtörést okoznak az organizmusok osztályozásán dolgozó tudósoknak. "A növények és az állatok közötti választóvonal teljes egészében eltűnik" - mondta Moestrup. Helyette sok mikroorganizmus egyszerre lehet állat és növény, vagy váltakozhat a két állapot között, akárcsak az M. rubrum. Az új M. chamaeleon azonban egy újabb gátat is átszakított, fél úton van egy állat és egy hibrid között.

Az M. chamaeleon, akárcsak az M. rubrum algasejteket nyel el, azonban nem tartja meg azokat tartósan, de nem is emészti meg azonnal, mint egy éhes állatszerű organizmus tenné. Ehelyett a sejtek több héten át érintetlenek maradnak, mielőtt azokat az egysejtű lebontaná. Ez idő alatt fotoszintézissel cukrokat termelnek, az M. chamaeleon pedig annak megfelelően változtatja a színét, hogy vörös vagy zöld, esetleg mindkét algának otthont ad-e. "Ez elég szokatlan" - mondta Moestrup.

Az eddig megfigyelt Mesodinium fajok vagy éveken át megtartják a foglyul ejtett algasejteket, vagy azonnal megemésztik. A képesség, hogy más sejteket befogadjon és munkára bírjon az endoszimbiózis nevet viseli, és egyike az élet történetének legfontosabb felfedezéseinek. Körülbelül 2 milliárd évvel ezelőtt egy sejt elnyelt egy baktériumot, amit energiaforrásként használt. A rabul ejtett baktérium leszármazottjaiból alakult ki a mitokondrium, ami mai összetett sejtek energiaforrása. Endoszimbiózis nélkül nem létezne a többsejtű élet.

Míg az első endoszimbiózis csak a puszta szerencse számlájára írható, a folyamat mára egészen általános lett, legalábbis a legtöbb komplex egysejtű organizmus esetében. Az M. chamaeleon egy pillanatfelvétel lehet az endoszimbiózis kialakulásáról, ez az organizmus ugyanis már elindult azon az úton, ami a sejtek elfogyasztásától a hosszan tartó hasznosításukig vezet.