Létezik egy pókfaj, ami az őt fenyegető ragadozók megtévesztésére képes megmintázni saját életnagyságú mását, ami mindeddig egyedülállónak tűnik az állatvilágban, ahol sokan váltak álcázó-mesterré, saját testének mását - még ha az nem is túl bonyolult - azonban az emberen kívül még egyetlen faj sem készítette el. A pók viselkedése egyben magyarázatot ad, miért díszíti számos pókfaj hálóját különös alakzatokkal.

Ling Tseng és I-Min Tso, a tajvani Tunghai Egyetem biológusai a Cyclosa fajok esetében vették észre ezt a szokatlan stratégiát, melynek képviselői parányi kőtörmelékekkel, növény darabkákkal, áldozataik maradványaival vagy petezsákokkal dekorálják hálóikat.

Mivel az alkalmazott kőtörmelék színe általában a pók színére szokott hasonlítani, a kutatók feltételezték, hogy a pók rejtőzködését segíti. Tso és Tseng elsőként a Cyclosa confusa példányait filmezték le a vadonban, megfigyelve milyen gyakran támadnak a ragadozó darazsak a kidíszített hálóval rendelkező pókokra összevetve a sima hálóban lakókkal. "Úgy gondoltuk, hogy az áldozatok tetemeivel kidekorált hálókkal rendelkező pókokat kevesebb támadás éri, mert az objektumok álcázzák őket" - mondta Tso. "Meglepetésünkre a kidíszített hálójú pókokat sokkal többször támadták meg, mint a sima hálóval rendelkező társaikat."

Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a díszítés a pók álcázása helyett a ragadozók figyelmének elterelését szolgálja, vagyis a darazsak árnyékra repülnek, így a pók megússza a támadást. Ez azonban azt is feltételezte, hogy a póknak megéri a díszítések elkészítésébe fektetett erőfeszítés és a hálóra irányuló nagyobb figyelem. Ezt az elméletüket a Cyclosa mulmeinensis-szel próbálták ki, ami a háló díszítéséhez egyaránt használja zsákmányai maradványait és petezsákjait. A kutatóknak szemet szúrt, hogy a Tajvan keleti partjainál található Orchidea-szigeten honos faj saját testméretével és testszínével megegyező csomókat készít a hálón. Alaposabb elemzések azt is kimutatták, hogy a díszítések azon túl, hogy színben egyezőek, a fényt is ugyanúgy verik vissza, mint a pók teste, ami alaposan megnehezíti a darazsak dolgát. A pók tehát képes ugyanolyan méretű, alakú és megjelenésű díszítéseket elhelyezni a hálóján, mint ő maga.

"Eredményeink azt bizonyítják, hogy ez a törékeny pók csalétkek készítésével védi meg magát a ragadozók támadásaitól, fokozva a háló szembetűnőségét, lemásolva saját külsejét méretben és színben" - írják a kutatók az Animal Behaviour szaklapban. "A pók, és a díszítések a hálóban egy sorozat közel azonos ovális objektumnak tűnnek a ragadozók számára."


Sok sikert, darazsak!
"Nem ismerek más állatot, ami tudatosan épít saját magáról csalétket. Tanulmányunk elsőként demonstrálja az állati készítésű csalétkek funkcióját" - tette hozzá Tso, aki természetesen nem feledkezett meg az elterelő hadművelet hatásfokának felméréséről sem. A darazsak valóban sokkal gyakrabban csaptak le az ál-pókra, mint az igazira, ellentétben a csupasz hálóban ülő pókokkal, ott ugyanis kizárásos alapon a háló gazdájára irányultak a támadások.

A tudósok régóta keresik a pókhálók díszítésének miértjét, Tso szerint azonban erre tanulmányuk fényében sem adható egyöntetű válasz. "Úgy vélem a háló díszítések funkciói nagyon eltérőek lehetnek. Más-más pókfajok más-más okból díszítik a hálóikat" - mondta. Például a pókok gyakran dekorálják hálóikat pókselyem csomókkal, amik egyaránt erősíthetik a hálót, elrettenthetik a ragadozókat, vagy figyelmeztethetik a nagyobb állatokat, nehogy véletlenül belesétáljanak és tönkretegyék a hálót, ugyanakkor vizuális jelzésként is szolgálhatnak, ami odacsalogatja a pók áldozatait. Más pókok, mint a Cyclosa fajok gyakran alkalmaznak egyéb anyagokból készült díszítéseket, amik elsősorban a ragadozók ellen szolgálnak.