MTI

Fordítási hiba miatt lett Hubble a táguló világegyetem felfedezője

A huszadik század legnagyobb csillagászati felfedezésének elsőbbségét Georges Lemaître belga pap helyett Edwin Hubble amerikai csillagásznak tulajdonították, de ez magának a felfedezőnek volt a hibája - derítette ki Mario Livio amerikai asztrofizikus, aki kutatásait a Nature legújabb számában ismertette.

Majdnem egy évszázadon át Hubble-nak (1889-1953) tulajdonították a huszadik század legnagyobb felfedezését: az amerikai csillagász írta le, hogy az univerzum egyenletesen tágul minden irányban. Ez a felfedezés megoldotta Albert Einstein dilemmáját, megmagyarázva, hogy a világegyetem miért nem omlik össze saját gravitációjának hatására. Hubble 1929-ben publikálta korszakalkotó tanulmányát, amelyben meghatározta a tágulás rátáját is. Megfigyelései szerint minél távolabb van a Földtől egy galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódása, azaz annál nagyobb sebességgel látszik távolodni. A Hubble-törvény szerint a galaxisok távolodási sebessége (v) arányos a távolságukkal (r): v=Hr ahol H a Hubble-állandó. (Vöröseltolódás az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedése. A jelenségnek a csillagászat és az asztrofizika területén van fontos szerepe, mivel a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik. Az ellentétes jelenséget, amikor a hullámhossz rövidül, kékeltolódásnak hívják.)

Paradox módon Hubble felfedezését nem ismerték el Nobel-díjjal, a táguló világegyetemmel kapcsolatos kutatásokért az idén azonban két független tudományos teamet is kitüntettek a fizikai Nobel-díjjal. Ugyanakkor az amerikai csillagász nevét viseli a modern kor leghíresebb űrteleszkópja, a Hubble. Két évvel Hubble publikációja előtt Georges Lemaitre (1894-1966), a louvaini Római Katolikus Egyetem fizika- és csillagászattanára a Belga Tudományos Társaság folyóiratában, az Annales de la Société Scientifique de Bruxelles című kiadványban tette közzé a táguló világegyetemmel kapcsolatos elméletét. Nagyon hasonlóak voltak a tágulási rátával kapcsolatos számítások is.

Mivel Lemaitre francia nyelven tette közzé tanulmányát, a publikáció észrevétlen maradt. A történet itt véget is ért volna, ám 1931-ben a tanár lefordította angolra a munkáját, amely az akkori legnevesebb csillagászati szaklapban, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban látott napvilágot. Az eredeti publikációhoz képest azonban kimaradtak a világegyetem tágulási rátájával kapcsolatos számítások, amelyeket később Hubble-állandónak neveztek el. A számítások kihagyásának ténye 1984-ben vált ismertté, ami azóta is találgatások tárgya: vajon a folyóirat szerkesztői vágták ki az érintett részeket, vagy Hubble befolyása nyilvánult meg a cenzúrázásban, hogy senki se vitathassa az amerikai asztronómus elsőbbségét.

Mario Livio - aki átvizsgálta a Királyi Csillagászati Társaság levelezésének több száz oldalát, illetve jegyzőkönyveit, valamint Lemaitre archívumának anyagait - felfedezte, hogy a kérdéses passzusokat a belga csillagász hagyta ki, amikor franciáról angolra fordította tanulmányát. Két olyan levél is előkerült, amelyekben Lemaitre azt írja, hogy nem találta célszerűnek megismételni a számításait. Immár az egyetlen nyitott kérdés, hogy a tanár miért hagyta ki a kérdéses részeket, amelyek egyértelműen bizonyíthatták volna, hogy ő írta le elsőként a táguló világegyetem elméletét. "Lemaitre levelei betekintést engednek az 1920-as évek tudósainak lelkivilágába. A belga tudós egyáltalán nem törekedett arra, hogy magának tudhassa az elsőbbséget. Abból kiindulva, hogy Hubble eredményei 1929-ben megjelentek, nem látta ételmét, hogy 1931-ben megismételje a saját korábbi eredményeit" - vélekedett Livio.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fonak #20
    Lehet, hogy nem, láttam a dátumot :)
  • Irasidus #19
    Szerintem ma már NEXUS nem gondolja így. Nézd meg a dátumot...
  • fonak #18
    Hú, ez nagyon posztmodern. Mondjuk olyan, mint amikor a posztmodernisták kiröhögik a tudósokat, mert azt állapították meg, hogy valamelyik egyiptomi múmia tbc-ben szenvedett: hiszen nyilvánvaló, hogy a tbc csak egy kulturális termék, társadalmi konstrukció.
  • NEXUS6 #17
    Részben igaz lehet szerintem is.
    Az ősrobbanás elmélet jellemzően egy XX. szd-i nyugati elmélet, szinte töretlen folyamatos fejlődéssel, amelynek a csúcsán megjelenik az ember, ráadásul kicsit sarkítva akár a bibliai teremtésmítoszra is ráhúzható. Emellett kifejez egyfajta egyszerűséget, ami a bonyolult világ mögött egy monumentális téridő struktúraként húzódik, valami olyasmi, mint ahogy a fehérember a világ egyre nagyobb részét hódította meg. A XX. szd nagy részében ebben a hódításban kisebb turbulenciák ugyan voltak, de hogy pl, Kina akármilyen szempontból is a nagyhatalmak fölé kerül, az max szájenszfiksön kategóriát jelentett.

    Csak azt akarom mondani én is, hogy az ősrobbanás elmélet is egy kulturális termék (értsd ez alatt, hogy egy adott kultúra jellemző produktuma) azokból a kövekből, ami eddig a világot ábrázoló képből megvan, még nagyon sok más elmélet is kirakható lenne. Az adott kor tudománya ilyen formában hozta létre, nem biztos hogy azért mert a politika, vagy a vallás közvetlenül ráhatott rá, sokkal inkább, mert az alkotók ugyan abban a politikai/vallási/világnézeti csoportba tartoztak, akik a világot is egyértelműen uralták akkoriban.
  • ugh #16
    Igen. Megpedig a faradt feny effektus (paul a laviolette az osrobbanason tul c konyve errol szol ) es maga hubble is e mellet voksolt vegul, de akkor mar leugattak .
    Egyebbkent meg szerintem (conteo kovetkezik) az egyhaz nem akarja hogy rajojjunk mindenre ami korulottunk zajlik.Gyak ertelmetlenne valna a letezesuk. Ezert kitalaltak egy hibas elmeletet amivel vakvaganyra tereltek a fizikat.De ez az elmelet egy papa szajabol gyanus lett volan ezert, hogy efogadott nezet legyen hubble "szajaba" adtak igy elfogadott nezette valt.
    Igy nem is csoda, hogy tele van mar allandokkal, mindenfele reszecskekkel, meg marhasagokkal a mai fizika es valszinubb a faradt feny elmelet, csak aki ezt szajkozza az nem kap kutattasi penzt. Egyebbkent ezt is nagyon jol leirja Laviolatte..
  • droidka #15
    Egyébként Hubble a könyvében azt írta, hogy a vöröseltolódásnak más okai is lehetnek, nemcsak a galaxisok egymástól való távolodása... A tanítványai is ezt mondták, az egyik, aki kiszámolta a Hubble-állandó ma legáltalánosabban elfogadott értékét. A másik meg Halton C. Arp volt, aki az ütköző galaxisoknak a katalógusát csinálta, pedig be is bizonyította, hogy más okai is lehetnek. Utóbbit ezért valakik kitiltották az összes amerikai egyetemről meg obszervatóriumból.
  • Walaki #14
    Szerénysége tiszteletre méltó , ha igaz az utolsó mondat.
  • NEXUS6 #13
    Ezért nem nézek én se sokat tévét, mióta nincs a Máuniká, mert csak ilyenek vannak benne.
  • Ry0K3N #12
    Jobb volt mint a cikkeid :P
  • Chocho #11
    A cikk nem a belga tudós elsőbbségéről szól, hanem hogy az ő hibájából nem kerültek bele az angol fordításba az egyenletei.