Hunter
Az egyházak nem örülnek Hawking új univerzumának
Stephen Hawking professzor szerint nincs helye Istennek az univerzum keletkezésének elméleteiben. A brit fizikus eddig nem tartotta teljesen összeegyeztethetetlennek a tudománnyal egy teremtő létezését, de a héten, szeptember 9-én megjelenő Grand Design című könyvében azonban kimondja, hogy az ősrobbanás a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye.
A Timesban közölt előzetesek szerint nincs szükség Isten bevonására a világegyetem működéséhez. Ezzel vitába száll Sir Isaac Newton meggyőződésével, mely szerint az univerzumot Istennek kellett megalkotnia, mivel kizárólag a természet törvényei nem emelhették volna ki a káoszból. Hawking munkáját számításokkal és az elmúlt évtizedek asztrofizikai felfedezéseivel igyekszik alátámasztani, kiemelve az első Naprendszeren kívüli bolygó 1992-es felfedezését. "Ezek fényében sokkal kevésbé tűnnek egyedinek, kényszerítő erejűnek azok az egybeesések, amik azt bizonyítanák, hogy a Föld egy gondosan megtervezett bolygó" - összegzett. "A gravitáció törvénye miatt az univerzum képes megteremteni, és meg is teremette önmagát a semmiből. Ez a spontán teremtés az oka, hogy a semmi helyett van itt valami, amiért az univerzum létezik, amiért mi létezünk. Nem szükséges Istent belekeverni a világegyetem működésébe."
1988-as bestsellerében Az idő rövid történetében Hawking professzor látszólag még elfogadta az isteni szerepet az univerzum születésében. A Leonard Mlodinow amerikai fizikussal közösen írt új könyv már kizárja a természetfeletti erőt és pusztán a fizikai törvényekkel, valamint a húrelméletre és a 11. dimenzió létére épülő M-elmélettel magyarázza a világegyetem létét.
"A fizika önmagában nem oldhat meg egy olyan kérdést, hogy a semmi helyett miért van valami. Az Istenbe vetett hitnek nem az a lényege, hogy betömjük az univerzum dolgainak egymáshoz való viszonyában tátongó réseket" - reagált Hawking következtetéseire ugyancsak a Times hasábjain dr. Rowan Williams, Canterbury érsek, az anglikán egyház feje. Véleményéhez csatlakozott Jonathan Sacks főrabbi is. "A tudomány a magyarázatokról szól. A vallás az értelmezésről. A Bibliát nem érinti hogyan jött létre a világegyetem" - olvasható a brit napilapban.
"A tudomány soha nem lesz képes Isten nemlétét bizonyítani, mint ahogy a létét sem" - nyilatkozott a BBC-nek dr. Lee Rayfield swindoni püspök. "Ez hit kérdése, ami kívül esik a tudományon. De ahogy én sok más, a kozmológiában nálam jóval járatosabb emberrel együtt az univerzumot szemlélem, egy olyan világegyetemet látunk, ami még mindig nagyon összecseng azzal, amit mi Istenről és az Ő természetéről hiszünk."
A muszlimok is rosszallásukat fejezték ki Hawking elmélete kapcsán. "Az iszlám tanítása szerint Isten a legfőbb teremtő" - nyilatkozott a brit muszlimok egyik szóvivője, Inayat Bunglawala. "Nevetséges az ateisták azon bizonygatása, hogy a világegyetem önmagát hozta létre. Hawkingot nagy tudósként ismerjük, az utóbbi években azonban zsákutcába jutott, elmélete legfeljebb szórakoztatónak nevezhető."
A Timesban közölt előzetesek szerint nincs szükség Isten bevonására a világegyetem működéséhez. Ezzel vitába száll Sir Isaac Newton meggyőződésével, mely szerint az univerzumot Istennek kellett megalkotnia, mivel kizárólag a természet törvényei nem emelhették volna ki a káoszból. Hawking munkáját számításokkal és az elmúlt évtizedek asztrofizikai felfedezéseivel igyekszik alátámasztani, kiemelve az első Naprendszeren kívüli bolygó 1992-es felfedezését. "Ezek fényében sokkal kevésbé tűnnek egyedinek, kényszerítő erejűnek azok az egybeesések, amik azt bizonyítanák, hogy a Föld egy gondosan megtervezett bolygó" - összegzett. "A gravitáció törvénye miatt az univerzum képes megteremteni, és meg is teremette önmagát a semmiből. Ez a spontán teremtés az oka, hogy a semmi helyett van itt valami, amiért az univerzum létezik, amiért mi létezünk. Nem szükséges Istent belekeverni a világegyetem működésébe."
1988-as bestsellerében Az idő rövid történetében Hawking professzor látszólag még elfogadta az isteni szerepet az univerzum születésében. A Leonard Mlodinow amerikai fizikussal közösen írt új könyv már kizárja a természetfeletti erőt és pusztán a fizikai törvényekkel, valamint a húrelméletre és a 11. dimenzió létére épülő M-elmélettel magyarázza a világegyetem létét."A fizika önmagában nem oldhat meg egy olyan kérdést, hogy a semmi helyett miért van valami. Az Istenbe vetett hitnek nem az a lényege, hogy betömjük az univerzum dolgainak egymáshoz való viszonyában tátongó réseket" - reagált Hawking következtetéseire ugyancsak a Times hasábjain dr. Rowan Williams, Canterbury érsek, az anglikán egyház feje. Véleményéhez csatlakozott Jonathan Sacks főrabbi is. "A tudomány a magyarázatokról szól. A vallás az értelmezésről. A Bibliát nem érinti hogyan jött létre a világegyetem" - olvasható a brit napilapban.
"A tudomány soha nem lesz képes Isten nemlétét bizonyítani, mint ahogy a létét sem" - nyilatkozott a BBC-nek dr. Lee Rayfield swindoni püspök. "Ez hit kérdése, ami kívül esik a tudományon. De ahogy én sok más, a kozmológiában nálam jóval járatosabb emberrel együtt az univerzumot szemlélem, egy olyan világegyetemet látunk, ami még mindig nagyon összecseng azzal, amit mi Istenről és az Ő természetéről hiszünk."
A muszlimok is rosszallásukat fejezték ki Hawking elmélete kapcsán. "Az iszlám tanítása szerint Isten a legfőbb teremtő" - nyilatkozott a brit muszlimok egyik szóvivője, Inayat Bunglawala. "Nevetséges az ateisták azon bizonygatása, hogy a világegyetem önmagát hozta létre. Hawkingot nagy tudósként ismerjük, az utóbbi években azonban zsákutcába jutott, elmélete legfeljebb szórakoztatónak nevezhető."
