Hunter

Újabb csapás érte az indiai űrprogramot

Az indiai űrügynökség szombaton elvesztette az irányítást legnagyobb rakétája felett, ami igen érzékenyen érintette a nemzet sikerekben nem éppen bővelkedő űrprogramját.

Az 50 méter magas hordozórakéta szombaton, nem sokkal helyi idő szerint 16 óra előtt néhány perccel startolt el a Satish Dhawan Űrközpont kilövőállásáról, ami az India keleti partjainál fekvő Sriharikota-szigeten helyezkedik el. A gondok körülbelül egy perccel a kilövés után kezdődtek, amikor a hordozórakéta elkezdett lesodródni repülési pályájáról, majd megbillent, végül pedig tűzgolyóként zuhant az óceánba. "Körülbelül a 47. másodpercben vesztettük el a jármű feletti irányítást, ekkor észleltük, hogy a vezérlő parancsok nem jutnak el az aktuátorokhoz" – utalt az első fokozatra K. Radhakrishnan, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) elnöke.

A Geoszinkron Műhold Kilövő Jármű (GSLV) egy szilárd hajtóanyagú központi hajtómű és a hozzácsatolt négy indiai L40 jelű gyorsítórakéta segítségével emelkedett el a kilövő állásról. A folyékony üzemanyagú L40-ek mindegyikét egy 85 tonna tolóerőt produkáló hajtómű működtet. A hajtóművek hidrazint égetnek, a repülés első két és fél percében fúvókáik kormányozzák a rakétát. Valami azonban meggátolta a számítógépes parancsok eljutását a hajtómű vezérlőrendszeréhez. "A zavar okát részletesen tanulmányoznunk kell" - mondta Radhakrishnan, a baleset után összehívott sajtótájékoztatón.


Ami a repülési adatokból egyértelműen kitűnik, a rakétánál hatalmas kilengési hibák alakultak ki a kormányzó rendszer meghibásodásakor. Az anomália olyan szerkezeti megterheléseket eredményezett, amik darabokra szakították volna a hordozórakétát, magyarázta az ISRO vezetője. A biztonsági tisztek néhány másodpercen belül megsemmisítési parancsot adtak ki, ekkor a rakéta valamivel 9000 méter fölött járt. A roncsok a Bengáli-öbölbe hullottak, nem messze a kilövés helyszínétől. Az égbolton még hosszú időn át látható maradt a robbanást követő tekergő füstcsík és a narancs-barna gáz felhő.

A rakéta egy műholdat is szállított. A GSAT 5P India legnagyobb önerőből pályára állított műholdja lett volna, ami egy kiöregedett társát hivatott felváltani, kibővítve India televíziós és telekommunikációs szolgáltatásait. A küldetés eredetileg hétfőn indult volna útjára, azonban a GSLV orosz gyártmányú harmadik fokozatában az egyik szelepnél enyhe szivárgást észleltek, így ennek kijavítása érdekében el kellett napolni a kilövést.

A szombati baleset az idén GSLV második sikertelen küldetése volt. Az eddigi hét próbálkozásból az ISRO négyet nyilvánított kudarcnak. Április 15-én egy üzemanyagpumpa anomália vetett véget a repülésnek, ami a hazai gyártású harmadik fokozatban alakult ki. India szeretné saját változatára lecserélni az Oroszországtól vásárolt hajtóművet, ennek érdekében jelentős összegeket öltek a fejlesztési és tesztelési munkálatokba. A mérnököknek bár sikerült kijavítaniuk az áprilisi problémát, az ISRO a következő két repülésre a maradék két orosz fokozat bevetésére voksolt, a szombati repülés után azonban már csak egy orosz egység áll az indiaiak rendelkezésére.


A GSLV rakéták fejlesztésének kezdeti szakaszában India megállapodott Oroszországgal hidrogénüzemű rakétahajtóművek és a hozzájuk kapcsolódó műszaki tudás megvásárlásáról. Az egyességet 1992-ben megsemmisítették, miután az amerikai hatóságok szankciókat helyeztek kilátásba a technológiát biztosító orosz Glavkozmosszal szemben. Az USA attól félt, hogy a feldarabolódott Szovjetunióból rakétatechnológia jut ki a fejlődő államokhoz. India válaszul hét kriogén hajtóművet vásárolt Oroszországtól és a bele kezdett egy saját felső fokozat fejlesztésébe. Az űrügynökség 2011-re tervezte a következő próbarepülést az indiai harmadik fokozattal, ezt azonban még a szombati baleset előtt jelentették be, így ennek sorsa jelenleg kétséges.

A GSAT 5P súlya miatt az orosz és indiai mérnököknek több helyen is módosítaniuk kellett a rakétán. Az orosz harmadik fokozatot egy méterrel megnyújtották, hogy további 2700 kilogramm hajtóanyagot tölthessenek a rakétába. A plusz kriogén hidrogén és oxigén az előző repülésekkel szemben két perccel hosszabb égést tett volna lehetővé a felső fokozatnak. Az ISRO vezetői szerint ennyi kellett, hogy a minden korábbinál súlyosabb rakományt megfelelő pályára állítsák.

A küldetés egy új kompozit rakomány konténert is tesztelt. A nagyobb burok a korábbi alumínium konténer 3,4 méteréhez képest 4 méteres átmérővel rendelkezett. A GSAT 5P elvileg 12 éven át üzemelt volna.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • pistike88 #47
    Igen, sokat kell tanulniuk, de a képzésüket Te, meg Én fizetjük!

    Menjenek kölföldre dolgozni, de előbb fizessék vissza az államnak a tandíjukat!
    Ha nem tudják, akkor fizesse ki a leendő alkalmazójuk!
    Gondolj bele, hogy micsoda gazdag ország ez: kölföldi munkahelyekre "tenyészt"kiváló szakembereket a saját pénzén zéró kompenzálásért!


  • karesz6 #46
    Természetesen ez igaz. Én elsősorban a szakemberek jelzőre irtam hogy a kivándorlás oka pénzkérdés. Rakétatudósok nyilván a felszereltség miatt (is) mennek el. Amúgy nem gondolnám hogy magyarországon százszámra képeznénk rakétatudósokat és magfizikusokat. Nem gondolnám hogy kevesebbet kéne képeznünk. Lehet amerikában találják fel a spanyolviaszt de a tankönyvekbe akkor is Teller Ede from hungary kerül.
  • kukacos #45
    Ez nem csak a pénzről szól, hanem főleg a lehetőségekről. A világon a legjobb elmék, a legjobb felszerelés és kutatási centrumok többnyire az Egyesült Államokban összpontosulnak, sporadikusan csak egy-egy témában találni máshol. Ennyivel gazdagabb és nagyobb ország a vetélytársainál. A tudomány csapatmunka, és a csúcson nem csak konferenciákon találkoznak művelői; magában egy-egy kutató mit sem ér.

    És persze szól a befogadó ország nyitottságáról is. Japánban például tipikusan nehezebb tudományos pozíciót szerezni.

    Nincs ezzel semmi baj egyébként. Az alapkutatás ritkán és nagy kerülőkkel találja meg az utat az alkalmazásokig, és csak a leggazdagabb országok engedhetik meg maguknak ezt a fényűzést. Ha Tellerék itthon rakják össze az atomot, mihez kezdett volna vele az ország? A mecseki uránnal csináljuk meg? Butaság.

    Inkább azt kéne erőltetni, hogy nem képez az ország a külföldnek kutatókat feleslegesen, a meglevő alapkutatást meg koncentrálni pár témába, amiben erősebbek vagyunk, és jól pozícionáltak.
  • kukacos #44
    "Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János megnyerték az USÁ-nak a második világháborút."

    Mit? Legfeljebb a hidegháborúhoz volt valami közük, de pár fecske ott sem csinál nyarat. Na meg ezekben az elmékben inkább a kivételes askenázi intelligencia dolgozott, mint bármi más. De abban egyetértünk, hogy iszonyat kártétel volt szétverni a századfordulós zsidó értelmiséget.

    "BRAINSTORMING"

    Ha már külföldiül villantunk, tanuljuk meg a szavak jelentését. A jelenséget, amire célzol, "brain drain"-nek becézik.
  • Julius Caesar #43
    Igazad van, természetesen. De Tellert nem szívesen látta az akkori rendszer. Zsidó származású volt, a rendszer ellensége.

    A mostani orvosok/tudósok se sok mindent kezdhetnek itt, de - kis sarkítással - legalább nem deportálják őket.
  • karesz6 #42
    Önszántukból mennek? Mégis mit csináljon egy rakétatudós magyarországon? Számolgassa a szilveszteri tüzijáték petárdák röppájáit? Egy orvos 4 év gimnázium 6 év egyetem és 5 év szakvizsga után meg csak jelképes öszeggel keres többet mint a takarítónő aki álltalános iskola után elment dolgozni? Kb annyira saját döntés ez mint ahogy te megtarthatod a magánnyugdíj befizetéseidet.
  • kukacos #41
    A rakétatechnika mindig karöltve jár a katonasággal. Indiának sem azért kell feltétlen hordozórakéta, mert mindig műholdat akar kilőni, esetenként robbanófejet tenne a tetejére. Pontosan ezért akarták az usákok elmeszelni a dolgot.

    Ezzel az erővel India számolja fel a katonaságát is, mert akkor tank helyett is rizsre költhetnek. Aztán majd szépen bevonul a szomszéd, és elveszi az így nyert tál rizset is.
  • Julius Caesar #40
    Én is utálom a turbómagyarokat, hidd el. De ebből a HSZ-ből nekem még nem ez jött le róla. Meglehetősen reális képet festett, és fölösleges ebbe belekötni.

    Az már más kérdés, hogy ezen tudósok közül sokat azért üldöztek el (pl tellert), mert horthy egy seggfej volt, és zsidósága miatt nem dolgozhatott itt. Hát igen, akkor szemét zsidó volt, most meg szemét amerikaiak elszipkázzák tőlünk az észt.
    Ez viszont tipikus magyar mentalitás, hogy laza 50-60 év után kapunk észbe. És más persze a hibás.

    Azonban most lenne a tudósoknak, szakembereknek választásuk, hogy indiában vagy USA-ban dolgozzanak. Ők önként mennek el.
  • JL666 #39
    nekünk is támogatni kéne pedig ezt a programot. Cigányokat az űrbe.
  • flgbla #38
    jaj, sry nem néztem kiére válaszoltál.... 1000 bocs