Észak-Korea, azon túl, hogy magyar idő szerint kedd reggel tucat tüzérségi lövedéket lőtt ki a határvonalak közelében fekvő dél-koreai Jonpjong-szigetre, képes egy, vagy akár két bombához elegendő dúsított urániumot előállítani évente, amennyiben új dúsító létesítménye teljesen működőképes, figyelmeztet egy nukleáris elemző. A tegnapi incidens, ami két dél-koreai katona halálát és számos sebesültet követelt, valamint több épületet lángba borított, az egyik legsúlyosabb támadás az 1950-es években lezajlott koreai háború óta.

Közvetlenül az események bekövetkezte előtt, november 20-án egy mérnök és két atompolitikai szakértő a kaliforniai Stanford Egyetem Nemzetközi Biztonsági és Együttműködési Központjából egy jelentést tett közzé, melyben egy ipari méretű urániumdúsító létesítményről számolnak be, amit néhány nappal korábbi észak-koreai látogatásuk során mutattak meg nekik. Siegfried Hecker, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium egykori igazgatója és két munkatársa, Robert Carlin és John W. Lewis szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy Észak-Korea békés célokra, egy nukleáris erőműhez termeli a fűtőanyagot.


A dél-koreai Jonplong a támadás után
Bár az ország már korábban bejelentette uránium-dúsítási szándékát, a legtöbb elemző úgy vélte, nem rendelkeznek megfelelő létesítménnyel ennek megvalósításához. Hecker csapata azonban azt állítja, hogy "megdöbbentő" képet kaptak egy új dúsító létesítményről, az észak-koreai Jongbjon nukleáris komplexumában. "Egy modern, tiszta centrifuga-üzemet láttunk, több mint 1000 szépen összehangolt centrifugával" - írja Hecker a Stanford weboldalán megjelent jelentésében.

Az észak-koreaiak elmondása szerint 2000 centrifuga van üzembe helyezve, amik már dolgoznak az urán hasadásra képes 235-ös tömegszámú izotópja és a dúsabb urán-238 szétválasztásán. Amennyiben ez igaz, Észak-Korea 30-40 kilogramm magasan dúsított uránt tud előállítani évente, ami egy vagy két atomfegyverhez elegendő, taglalta Huo Zhang, a Harvard Egyetem John F. Kennedy Államtudományi Intézetének szakértője.

Bár a hírek szerint Észak-Korea jelenleg is rendelkezik plutónium alapú atomfegyverekkel, egy urán alapú fegyver sokkal hatásosabb lehet, jóval nagyobb robbanást idézve elő, tette hozzá Robert Alvarez, a washingtoni Politikai Tanulmányok Intézetének elemzője. Az urán használható a hidrogén nehéz izotópjai nukleáris fúziójának beindítására, ami még nagyobb pusztító erőt szabadíthat fel, mint önmagában az urán vagy a plutónium, magyarázta Alvarez. A fúziós fegyverekhez azonban az országnak először más képességekre, többek közt a trícium hidrogén izotóp előállítására is szert kell tennie.


A jongbjoni komplexum
Az észak-koreai tisztviselők a Stanford csapatának látogatása alkalmával elmondták, a létesítmény alacsony dúsítású urán fűtőanyag előállítására szolgál, amit egy elektromos áram termelésére létesítendő nukleáris erőműben használnak fel. "Úgy tűnik ezeket a létesítményeket elsősorban lakossági energiatermelésre tervezték, nem Észak-Korea katonai erejének növelésére" - írja jelentésében Hecker, aki azonban elismeri, hogy a létesítményt minden további nélkül át lehet állítani magasan dúsított, fegyver-minőségű urántermelésre. Mindazonáltal vitatja, hogy Észak-Korea atombombákat akarna gyártani, több értelmét látná ugyanis, ha újraindítanák a plutónium termelést abban a jelenleg üzemen kívül helyezett gyárban, amit egykor erre a célra használtak.

Zhang szerint a centrifugák száma megfelelő, ha valóban egy kisméretű, kísérleti atomerőmű számára akarnak fűtőanyagot előállítani. Abban viszont Zhang és Alvarez is egyetért, hogy az ország valószínűleg azért fedte fel az üzemet és új képességét, hogy befolyásolja nukleáris tevékenységeivel kapcsolatos jövőbeli tárgyalásokat. "Úgy vélem az észak-koreaiak nagyon erősen törekednek arra, hogy meggyőzzék az Egyesült Államokat nukleáris ambícióikról, és arról, hol állnak jelenleg, megerősítendő tárgyalási pozícióikat" - mondta Alvarez.