Majd' minden évben szólunk a két nagy meteorzáporról, a Perseidákról és a Leonidákról, ezúttal azonban egy kisebb rajra szeretnénk felhívni a figyelmet.

Április 22-én érik el csúcspontjukat a Lyridák, melyek észlelése a történelmi emlékek szerint egészen i. e. 687-ig vezethető vissza. Bár tetőződésük Európa fölött a nappali órákra esik, a hullócsillagok egészen április 25-ig láthatók lesznek a pirkadat előtti égbolton. Óránként 10-20 várható. A Lyridák a Thatcher-üstökös pályáját követik, ez lehet tehát a szülő objektum, ami legutóbb 1861-ben suhant el mellettünk és legközelebb várhatóan 2276-ban tér vissza.

Mint a bevezetőben említettük, az egyik legrégibb múltra visszatekintő meteorokról van szó, ami egyben az év első jelentős meteorzápora is. Peter Jenniskens, a NASA meteorszakértője a kedvencének tekinti a Lyridákat. "Február és március alacsony meteorszáma után ez a zápor tekinthető az úgynevezett első fecskének az északi féltekén" - mondta.

A Lyridák főként halvány meteorokból állnak, melyeket időnként tarkít néhány fényes példány, ezért nem olyan egyszerű a megfigyelésük, mint például a Leonidáké. Azon túl, hogy keresünk egy, a városi fényektől távol eső sötét helyet, lehetőleg néhány órával hajnal előtt, legalább negyedórára lesz szüksége a szemünknek ahhoz, hogy észlelje a meteoritokat, amik bárhol megjelenhetnek az égbolton. A Lyridákat úgy lehet megkülönböztetni a többi meteortól - mivel más apró űrkőzet részecskék belépésére is számíthatunk - hogy csóvájuk a ragyogó kékes-fehér Vega, a névadó Lant, vagyis a Lyra csillagkép legfényesebb csillaga felé mutat.

Április vége felé jó esély van néhány egészen fényes meteor észlelésére is, ezek leginkább az égbolt déli részén bukkanhatnak fel. Így aki a Lyridákra kíváncsi elcsíphet egy-két tűzgolyót is, ezekre már éjfél környékétől lehet számítani. Joe Rao, a SPACE.com és a The New York Times csillagászati rovatának vezetője péntektől vasárnapig tartóan prognosztizál tűzgolyó-észleléseket.