• Kara kán
    #13
    Eh, minek is fárasztom veletek magam...
    Nektek inkább ilyenek kellenek:

    Sziámi : Kis tökös üstökös

    A dalnokok olykor álnokok.
    Az álmok olykor aljasak.
    Lehetne ennél is könnyedebben?
    Más-más hangnemből, így ni, hallja csak:



    Egy kis tökös üstökös
    Tökös, tökös
    Úgy döntött, hogy ő nem zuhan le mégse
    Tökös, tökös
    Volt az égnek egy szimpatikus pontja
    És azt magának ő már rég kinézte
    Tökös, tökös

    Állócsillagként ott is maradt
    Jó sokáig, mozdulatlanul
    Míg végül egyszer aztán seggbe nem rúgta
    Mégis őt az úr, mégis őt az úr
    Tökös, tökös

    Akkor aztán méltatlankodva
    De azért elég sebesen útra kelt
    És elkeseredve konstatálta
    Hogy útja immár újra lejt
    Tökös, tökös

    Már mindenről lemondva szálldogált
    A kilátástalan űrön át
    Míg végül egyszer aztán fölfedezte őt
    Egy csillagász aki csak erre várt
    Tökös, tökös

    Most az üstökös útja itt véget ért
    Fölfedezték és földet ért
    Emberré lett, most a neve az, hogy Novák
    És irigylik őt a szupernovák
    Tökös kis üstökös.