SG.hu·
Hatalmas űrkőzet robbanhatott fel az Antarktisz fölött
Egy új kutatás szerint sok ezer évvel ezelőtt egy hatalmas űrkőzet robbanhatott fel az Antarktisz fölött, óriási törmelékmezőt hozva létre.
Az eseményről a déli sarkvidék jégmagjaiban észlelt parányi meteorit részecskék és földönkívüli porrétegek árulkodnak. A kutatók szerint az antarktiszi eset hasonló lehetett az 1908-as Tunguzka eseményhez, ami 2000 négyzetkilométeres területet tarolt le Szibériában. Ez is egy úgynevezett airburst volt, amikor az űrkőzet még a talaj elérése előtt szétrobban a légkörben.
A kutatás egy Miller Butte-ról, a Transzantarktiszi-hegység egyik csúcsáról származó gránitban talált földönkívüli törmeléken, és két antarktiszi, a Dome C és a Dome Fuji jégmagban talált kozmikus porrétegen alapul. A törmelékben mikrometeoritok és parányi gömbalakú részecskék, úgynevezett szferulák találhatók. A tanulmány szerzői úgy vélik, ezek a szferulák egy kőmeteorit a légkörbe történő belépéskor keletkezett hő hatására erodálódott anyagai lehetnek.
A kormeghatározás szerint a kozmikus por mindkét jégmagban 481 000 éves, így nagy valószínűséggel ugyanabból az eseményből származik. A Luigi Folco és Matthias van Ginneken, az olasz Sienai Egyetem, valamint Phil Bland, a brit Imperial College kutatócsoportja kimutatta, hogy a törmelék is beleillik a jégmagok kozmikus pora által alkotott sorba. A vizsgálatok szerint a törmelék szerkezete és összetétele erőteljes hasonlóságot mutat a poréval, míg a helyszínek több mint 2900 kilométerrel vannak egymástól. A kutatók szerint ahhoz, hogy a kozmikus törmelékek ekkora területen szóródjanak szét, a levegőben történt robbanás a legvalószínűbb magyarázat. Becslésük szerint a légkörbe belépő objektum 100 000 tonna tömegű lehetett.
A tunguzkai robbanást egy néhány tízméter átmérőjű űrkőzet okozta, ami 5-10 kilométeres magasságban semmisült meg, a robbanás epicentrumától 60 kilométerre is ledöntve az embereket a lábukról. Az ilyen méretű légi robbanások 500-1000 évente mennek végbe a Földön, legalábbis dr. Bland számítógépes modellje ezt sugallja. "Nehéz ezeknek az eseményeknek a felderítése miután már megtörténtek. Ha most elmennénk Tunguzkába, igen sok munkába telne, hogy bármilyen nyomra bukkanjunk, és az csupán 1908-ban történt" - magyarázta dr. Bland a BBC-nek. "Munkánk lényege, hogy lehetőséget teremt ezeknek az eseményeknek a felfedezésére a geológiai rekordban. Amennyiben a szferulák a nyomravezetők, akkor már tudjuk, mit keressünk a jövőben."
Az eseményről a déli sarkvidék jégmagjaiban észlelt parányi meteorit részecskék és földönkívüli porrétegek árulkodnak. A kutatók szerint az antarktiszi eset hasonló lehetett az 1908-as Tunguzka eseményhez, ami 2000 négyzetkilométeres területet tarolt le Szibériában. Ez is egy úgynevezett airburst volt, amikor az űrkőzet még a talaj elérése előtt szétrobban a légkörben.
A kutatás egy Miller Butte-ról, a Transzantarktiszi-hegység egyik csúcsáról származó gránitban talált földönkívüli törmeléken, és két antarktiszi, a Dome C és a Dome Fuji jégmagban talált kozmikus porrétegen alapul. A törmelékben mikrometeoritok és parányi gömbalakú részecskék, úgynevezett szferulák találhatók. A tanulmány szerzői úgy vélik, ezek a szferulák egy kőmeteorit a légkörbe történő belépéskor keletkezett hő hatására erodálódott anyagai lehetnek.A kormeghatározás szerint a kozmikus por mindkét jégmagban 481 000 éves, így nagy valószínűséggel ugyanabból az eseményből származik. A Luigi Folco és Matthias van Ginneken, az olasz Sienai Egyetem, valamint Phil Bland, a brit Imperial College kutatócsoportja kimutatta, hogy a törmelék is beleillik a jégmagok kozmikus pora által alkotott sorba. A vizsgálatok szerint a törmelék szerkezete és összetétele erőteljes hasonlóságot mutat a poréval, míg a helyszínek több mint 2900 kilométerrel vannak egymástól. A kutatók szerint ahhoz, hogy a kozmikus törmelékek ekkora területen szóródjanak szét, a levegőben történt robbanás a legvalószínűbb magyarázat. Becslésük szerint a légkörbe belépő objektum 100 000 tonna tömegű lehetett.
A tunguzkai robbanást egy néhány tízméter átmérőjű űrkőzet okozta, ami 5-10 kilométeres magasságban semmisült meg, a robbanás epicentrumától 60 kilométerre is ledöntve az embereket a lábukról. Az ilyen méretű légi robbanások 500-1000 évente mennek végbe a Földön, legalábbis dr. Bland számítógépes modellje ezt sugallja. "Nehéz ezeknek az eseményeknek a felderítése miután már megtörténtek. Ha most elmennénk Tunguzkába, igen sok munkába telne, hogy bármilyen nyomra bukkanjunk, és az csupán 1908-ban történt" - magyarázta dr. Bland a BBC-nek. "Munkánk lényege, hogy lehetőséget teremt ezeknek az eseményeknek a felfedezésére a geológiai rekordban. Amennyiben a szferulák a nyomravezetők, akkor már tudjuk, mit keressünk a jövőben."