Hunter

Újabb figyelmeztetés a bioüzemanyagokkal kapcsolatban

A széndioxid kibocsátás csökkentésének egyik megoldásaként értékelt bioüzemanyagok új generációja azáltal hogy a mezőgazdaságtól és az erdőgazdálkodástól vesz el területeket, átlagban véve magasabb széndioxid kibocsátást eredményez az elkövetkező néhány évtizedben, mint ha kőolajszármazékokat égetnénk, állítja egy új tanulmány.

Az államok és a cégek dollármilliárdokat fektetnek a növényi eredetű üzemanyagokba, amitől a káros anyagok kibocsátásának visszaszorítását remélik, a Science-ben megjelent tanulmány szerint azonban az új "cellulózos" bioüzemanyagok összességében magasabb széndioxid kibocsátáshoz vezetnek, mint a kőolajszármazékok alkalmazása. Ez annak köszönhető, hogy az alapanyagként szolgáló gyorsan növő nyárfák és trópusi füvek részben élelmiszer növényektől, részben erdőségektől veszik el a földterületeket, az erdőirtások pedig nagyban hozzájárulnak a szén-kiáramláshoz.

Ezen felül a bioüzemanyag-növényekhez nitrogén műtrágyák kellenek, ami ugyancsak két üvegházgáz, a széndioxid és a légkörre legveszélyesebbnek tartott dinitrogén-oxid forrása. "Rövidtávon, függetlenül attól, hogyan folyik a cellulózos bioüzemanyag program, az üvegházgáz kibocsátás fokozni fogja az éghajlatváltozás problémáját" - nyilatkozott a tanulmányt vezető dr. Jerry Melillo, az USA Tengerbiológiai Laboratóriumának kutatója, aki kollégáival egy globális, a gazdasági és a biogeokémiai adatokat összekötő modellező rendszert alkalmazott.


Melillo két verziót vázolt fel, az első esetben az erdőktől és az élelmiszer növényektől veszik el a bioüzemanyag-növények a területeket, a másodikban a már meglévő termőterületek intenzívebb használatát vizsgálta. A tanulmány szerint mindkét eset ugyanoda vezet, 2100-ra a bioüzemanyag termelésből fog adódni a dinitrogén-oxid szennyezés több mint 50 százaléka. Ugyanakkor a tanulmánnyal nem azt akarják kijelenteni, hogy a cellulózos bioüzemanyagoknak nincs létjogosultsága, csupán szeretnék, ha a döntéshozók alaposan körüljárnák a problémát, rövid- és hosszú távú hatásait is körültekintően mérlegelve.

Egy kapcsolódó tanulmány - ami ugyancsak a Science-ben jelent meg - kimondja, hogy az ENSZ eltúlozta a széndioxid kibocsátás megtakarításokat a bioüzemanyagokból és biomasszákból, és ugyanezt a hibát az EU is lemásolta az összkvótás kereskedelmi törvényében, figyelmen kívül hagyva az erdőirtások és más földhasználati változásokból adódó közvetett és közvetlen problémákat egyaránt.

A tanulmány szerint a hiba az USA éghajlat legalizációjába is megjelenik és súlyosbodhat, ha a kormány adóval sújtja a szénhasználatot és agresszíven a bioüzemanyagok felé tereli az ágazatokat, miközben egyetlen nagyobb ország sem számol a bioüzemanyag termeléssel kapcsolatos földhasználatból eredő széndioxid és egyéb üvegházgázok kibocsátásával, legyen az közvetlen vagy közvetett.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • xrt #125
    Legelőször is az atomról. Meg tudja valaki mondani hogy az atomerőművekben elhasznált cellák mennyi ideig szennyezőek? 100 000 év? Kipróbálta már valaki? Szóval aki arról beszél hogy az atomenergia környezetet kímél...

    A bioüzemanyaggal nincs más gond, hogy megint az őserdők rovására megy a dolog.

    A legnagyobb baj, hogy a globalizációról mint fő környezetszennyezésről senki sem beszél. Miért kell kínai, német, vagy akár szlovák tejet találni egy mezőgazdasági országban?
    Kéne egy törvényt hozni: Amit 100 kmen belül meg lehet termelni, azt onnan kell beszerezni. Nem tudom hogy lehet megvalósítani, de amíg egy-egy élelmiszer vagy egyszerűen előállítható áru ezer kmeket utazik, kár arról beszélni hogy nincs olaj és alternatívát kell találni.
  • KillerBee #124
    "nincs semmi ésszerű érv arra, hogy ne tudjunk tisztán több energiát termelni, ráadásul ingyen!"

    Kérlek, írj le pár megoldást arra, hogyan lehet ingyen energiát termelni.

    (Az nem ér, ha a szerkentyű ára annyi, amennyi értékű energiát 10-15 év alatt termel csak meg, mert az nincs ingyen.)
  • Bandew #123
    Ez amiket elmondtál, nem más mint az amit el akarnak hitetni az emberek többségével! Hogy nincs elég energia! Ha csak egy kicsit is logikusabban átgondolod az elmúlt évtizedek technológiai fejlődését, rájössz, hogy nincs semmi ésszerű érv arra, hogy ne tudjunk tisztán több energiát termelni, ráadásul ingyen!
    Annyiféle energia létezik, hogy el sem hinnéd! Azt hiszed, hogy csak egy dologból lehet energia?
  • babajaga #122
    Mikor nagy a szél akkor meg azért nem lehet használni.Áramot stabil fogyasztásra így nem lehet előállítani sehol a világon.
  • KillerBee #121
    Kicsit már belefáradtam a számolgatásba, de azért érdemes elolvasni ezt a cikket.
  • KillerBee #120
    Sajnos korábban nem tudtam írni, remélem, azért még olvasod.

    Az árszínvonal emelkedése az általam említett ok miatt szerintem elkerülhetetlen, legalábbis szabad piacgazdaságban, ahol a termelőnek nem lehet megparancsolni, hogy a jobban fizető növény helyett a rosszabbul fizetőt termessze. Kvóták előírásával, vagyis lényegében adminisztratív eszközökkel, avagy támogatásokkal be lehet avatkozni, de az előbbi a korrupciót ill. az uram-bátyám-féle gazdasági rendszert erősíti, az utóbbi pedig max. máshová tolja át a költségeket, pl. az általános adószintet emeli.

    Említetted, hogy Magyarországon minden gond nélkül lehetne 5,000 km2-en energianövényt termeszteni. Nos, e szerint a dokumentum szerint ez nincs egészen így, mert szerinte a kedvezőbb repce termésterülete erősen korlátozott, de a napraforgóé is 5,500-6,000 négyzetkilométerben van korlátozva. Ebből nekem az jön le, hogy a repcéé még kevesebb. E korlátozás okát a cikk sajnos nem részletezi. A talajt erősen igénybe vevő növények miatt szükséges vetésforgó további korlátozó tényező, amint arról itt lehet olvasni. Ez utóbbi dokumentum a biodiesel gyártásához szükséges segédanyagokat is felsorolja, hááát...

    Értem én, hogy te kimondottan bioüzemanyag céljára kifejlesztett, a talajt nem kizsaroló növényekre gondolsz, csakhogy ilyenek egyelőre a mi égövünkön nem léteznek, nemesítésükről vagy GM-módszerekkel való létrehozásukról én még nem olvastam - bár ez utóbbi még semmit nem jelent. Ha ilyen kutatások valóban nem vagy gyenge eredménnyel folynak, akkor eléggé spekulatívnak látom erre alapozni egy érvelést.

    Azt írod, hogy az 5,000 km2-en meg lehetne termelni a jelenlegi, fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek ellátását, amit nem is vonok kétségbe. Ám vajon ez hányadrésze az ország teljes olaj- és gázfogyasztásának (áramtermelés, fűtés és közlekedés)? Nekem nincs erről adatom, csak gyanítom, hogy elég kis része, vagyis nem nagyon csökkenne a függőségünk. Vajon hány km2 kellene az ország teljes kőolaj- és gázfogyasztásának fedezéséhez? Lehet, hogy mindjárt kijönne itt is az ország területének fele? Igaz, te ezt nem is állítod, csak egy lehetőségként említed, csakhogy az erőművek egy atomerőművel egyszerűbben kiválthatóak lennének, olcsóbban termelnék az áramot és az 5,000 km2 is megmaradna egyéb célokra.

    "Az élelmiszer árak a legszegényebbek számára jelentenek igazán gondot. Ám a legszegényebbek problémakörét alapvetően nem a bio-üzemanyagok termelésének megakadályozásával kell kezelni, hanem az indokolatlan és nagyon igazságtalan mértékű ember-ember különbségek elfogadhatóbb szintre csökkentésével."

    Ez igen szép gondolat, de sajnos utópia. Hiába lenne ebben érdekelt az emberiség 90+ százaléka, ha a hatalom birtokosai nem érdekeltek benne. E téren igen pesszimista vagyok, a fénynél gyorsabb utazás (pl. Alcubierre drive) pár évtizeden belüli megvalósulásának nagyobb esélyt adnék, mint egy igazságos társadalmi rendnek.

    Azt is hadd tegyem hozzá, hogy az élelmiszerárak manapság és Magyarországon már nemcsak a szegényeknek okoznak gondot, hanem az egyre brutálisabban kisemmizett ún. középosztálynak is.

    "mi okoz több negatív gazdasági hatást és több embernek nagyobb mértékű életminőség-csökkenést: ha eltűnnek az autók és jelentősen redukálódik a közlekedés, vagy ha a krumpli ára 50Ft-ról 80Ft-ra nő?"

    Itt némi (szándékolatlan, hiszen a te vitastílusod ennél sokkal korrektebb) csúsztatást vélek látni, mert eddig a hőerőművek üzemanyag-igényének fedezéséről írtál (az 5,000 km2 ezt is csak keservesen tudná fedezni), míg most a közlekedés szerintem sokkal nagyobb fogyasztását hozod szóba. Utóbbi esetben az 5,000 km2 többszöröséről lenne szó, azt hiszem, aminek igen komoly hatásai lennének az életszínvonalra, és nem pusztán a szegényekére.

    "A szubvenciós rendszer nem természeti törvény, tehát átalakítható."

    Ez igaz, csak éppen komoly érdekek fűződnek a fennmaradásához, de akkor sem jobb a helyzet, ha megszűnik. Sajnos nem látom okát annak, miért korlátozódna az áremelkedés csak egyes nem alapvető élelmiszerekre. Jelenleg a bioüzemanyagok csak szubvenciókkal versenyképesek, márpedig a jövedéki adó elengedése is szubvenciónak számít. Ha fennmarad a szubvenció, akkor a kieső adóbevételeket pótolni fogja az állam máshonnan (a mi zsebünkből), ha nem marad fenn (ez valószínűbb), akkor a bioüzemanyagoknak az ásványi olajénál magasabb ára MINDEN árura rá fog rakódni. És akkor még ott van az általam korábban említett áremelkedési mechanizmus is.
  • Molnibalage #119
    Hogy mi mondata?

    Egy 60 méter magasan levő 20 méteres szélkerék névleges teljesíménye 0,5 - 1MW, tája maximum. Ezt is szökőévenkét éri el, de egy ilyen is több milliárd forint és a rendelkezésre állás erősen kérdőjeles és sok kell ebből.

    Mikor kell sok áram? Mikor nagy hideg vagy nagy meleg van. Ekkor nincs fronthatás, alig van szél. Zseniális...

    A szélkerék teljesítménye a szélsebesség harmadij arányával arányos. Viszont az éghajaltváltozás miatt előfordult már olyan, hogy 11 m/s átlagról lett 9,5 m/s. Ez -40% (!) tája. Mindenzt 20 vagy millárd euóért. Fasza mi?

    A németeknél volt, hogy 4-5 óra alatt -6000 MW szélteljesítmény esett ki. Vicc... Emiattt szélkerekek teljesíménének 80%-a kell hagyományos erőműben is. Ha áll a semmiért építetted azokat, de maga a beruházás is drága. A szélenergiábaól jövő áramnak kötelező átvétele van.

    Szerinted mi ez, ha nem vicc? Mert szerinte az, csak a rosszabbik fajtából.

    Alaperőműként az atomnak nincs vetélytársa. Pont. Aki ezt tagadja, az kicsit buta. Magyarországon is Paks a a legolcsóbb. Ha nem adna az 38%-ot még drágább lenne az ára az áramnak. Mielőtt megkérdeznéd igen, a hulladék elhelyezés költésge is számított. 0 CO2 emissziós az erőmű és időjárás és évszak függetelenül megy. A hasadóanyag nem csak egy helyről szerezhető, mint az orosz gáz és a finomítás a drága, tehát ha nő a nyers urán ár, az alig hat az áram árára. 1999 óta az urán ára 10x-es, de az áram ára kb. 5%-ot nőtt Pakson...
  • Bandew #118
    "Csak ipari és nagyfogyasztói léptékben a vicckategóriásak"

    Ezt meg honnan gondolod? Mi mondatja ezt veled? Egyébként bárhova nézel, energiát találsz.
    Az meg hogy mi mennyibe kerül?! Könyörgöm, hát pont [email protected]! Szerinted a mai árak valósak? A lényeg, hogy van más technológia!
  • Molnibalage #117
    Csak azt felejted el, hogy azt nem fogja elfelejteni az emberiség, hogy van olyan, hogy réz meg van, stb. Magyarán hiába nem felszíni tudjuk, hogy léteznek.

  • halgatyó #116
    Csak kiegészítem, mert egy mondatnak lemaradt a vége és így logikátlan az egész.

    Szóval, az utolsó előtti bekezdés: abból a tengernyi pénzből, amit feleslegesen eltapsolnak azok, akik könnyen költik a mások verejtékes munkájának az eredményét, szóval abból a pénzből már egy fél Budapest nagyságú várost lehetett volna felépíteni ilyen környezetvédelmi természetközeli-civilizációs MINTAFALUKÉNT, amely segítségével már 10 éve büszkén mutogathatnák a világnak, hogy az egész milyen szépen működik.

    Többet érne minden hantánál, fizetőparkolásnál, behajtási díjnál, kerékbilincsnél, kikarózott és ki-kősziklázott félvárosoknál, szándékosan autóellenesen megépített új épületek tömegénél, izzólámpa betiltogatásnál, atomellenes agyzsugornál és Csernobil-demagógiánál....