Hunter
Dízel-gomba az őserdőből
Kutatók egy új típusú dízel üzemanyagot termelő gombára bukkantak, ami alternatívát jelenthet az egyre dráguló fosszilis üzemanyagra.
ntana Állami Egyetem felfedezése nagyobb jelentőséggel bír, mint 15 évvel ezelőtti áttörésük, amikor egy rák kezelésére alkalmas hatóanyagot, a taxolt találták meg egy gombában, nyilatkozott Gary Strobel az egyetem növénytudományi professzora. trobel, aki folyamatosan járja a világot hasznos mikrobákat ígérő egzotikus növények után kutatva, Dél-Amerikában egy patagóniai esőerdőben talált rá a gombára, még 2002-ben, amikor számos növényt begyűjtött, köztük egy ősi fa, az úgynevezett "ulmo" ágait is.
Amikor munkatársaival megvizsgálták az ágakat, belsejében egy gombát találtak, amit vizsgálatoknak vetettek alá és felfedezték, hogy a gomba, a "Gliocladium roseum" gázokat termel. A későbbi tesztek kimutatták, hogy a gomba - oxigén korlátozás hatására - több olyan alkotóelemet hoz létre, ami rendszerint a nyers olajból kinyert dízel üzemanyagban is megtalálható. "Ezek az első olyan organizmusok, melyek bizonyítottan dízel hozzávalókat állítanak elő" - mondta Strobel. "Ez egy jelentős felfedezés."
A professzor arról nem tudott érdemben nyilatkozni, hogy a gomba üzemanyag, amit "miko-dízelnek", azaz gomba-dízelnek kereszteltek el, képes lehet-e kielégíteni az üzemanyagok terén tapasztalható hatalmas piaci igényeket. A kereskedelmi mennyiségek előállításához vezető úton számos buktató lapulhat, figyelmeztet Strobel, aki inkább meghagyja a munka ezen részét azoknak, akik ezekre a területekre specializálódtak. "Az a kérdés, hogy vannak-e még más mikrobák is, amik képesek ilyen teljesítményre" - tette hozzá Strobel.
A kormányügynökségek és a magánipar máris érdeklődését fejezte ki a gombával kapcsolatban, aminek eredményeként egy csapatot hoztak létre további kutatásokra az MSU mérnöki kara és a Yale Egyetem kutatói együttműködésével. A csapat egyik tagja Strobel professzor fia, Scott, a Yale molekuláris biofizika és biokémia professzora. Az MSU-Yale csapat számos kérdésre keresi majd a választ, többek közt a Gliocladium roseum genetikai összetételére. "A felfedezés fő értéke nem maga az organizmus, hanem a gázok termeléséért felelős gének lehetnek" - taglalta Gary Strobel. "Ezek olyan enzimek, amik elvégzik a táptalaj, mint a cellulóz átalakítását miko-dízellé."
Scott Strobel és csapata már elkezdte a gomba genomjának a vizsgálatát, a teljes gén felépítés megállapítása mellett genetikai és biokémiai tesztek egész sorát futtatják majd, hogy beazonosítsák a dízel előállító tulajdonságokért felelős géneket. "A fő kérdés az, hogy mi felelős ezeknek az összetevőknek az előállításáért" - fogalmazott Scott Strobel. "Ha sikerül azonosítani, akkor jó eséllyel fel tudjuk majd nagyítani, jobb hatásfokot érve el az előállításban."
Utóbbihoz persze még meg kell találni azt a módszert is, amivel a gomba gáztermelését cseppfolyós állapotba tudják alakítani, hogy egy elégethető, folyékony üzemanyagot nyerhessenek belőle. A gomba egyik legnagyobb előnye, hogy cellulózzal táplálkozik, ami a Föld egyik leggyakoribb szerves molekulája, gyakorlatilag mindenhol megtalálható. A kutatók korábban nem találkoztak olyan mikrobával ami a Gliocladium roseumhoz hasonló sokszínűséggel állítana elő közepes láncú szénhidrogéneket, mondta Scott. Hosszabb szénhidrogén láncok gyakoriak, ezek azonban nem alkalmasak a benzintankok vagy a sugárhajtóművek számára.
ntana Állami Egyetem felfedezése nagyobb jelentőséggel bír, mint 15 évvel ezelőtti áttörésük, amikor egy rák kezelésére alkalmas hatóanyagot, a taxolt találták meg egy gombában, nyilatkozott Gary Strobel az egyetem növénytudományi professzora. trobel, aki folyamatosan járja a világot hasznos mikrobákat ígérő egzotikus növények után kutatva, Dél-Amerikában egy patagóniai esőerdőben talált rá a gombára, még 2002-ben, amikor számos növényt begyűjtött, köztük egy ősi fa, az úgynevezett "ulmo" ágait is.
Amikor munkatársaival megvizsgálták az ágakat, belsejében egy gombát találtak, amit vizsgálatoknak vetettek alá és felfedezték, hogy a gomba, a "Gliocladium roseum" gázokat termel. A későbbi tesztek kimutatták, hogy a gomba - oxigén korlátozás hatására - több olyan alkotóelemet hoz létre, ami rendszerint a nyers olajból kinyert dízel üzemanyagban is megtalálható. "Ezek az első olyan organizmusok, melyek bizonyítottan dízel hozzávalókat állítanak elő" - mondta Strobel. "Ez egy jelentős felfedezés."
A professzor arról nem tudott érdemben nyilatkozni, hogy a gomba üzemanyag, amit "miko-dízelnek", azaz gomba-dízelnek kereszteltek el, képes lehet-e kielégíteni az üzemanyagok terén tapasztalható hatalmas piaci igényeket. A kereskedelmi mennyiségek előállításához vezető úton számos buktató lapulhat, figyelmeztet Strobel, aki inkább meghagyja a munka ezen részét azoknak, akik ezekre a területekre specializálódtak. "Az a kérdés, hogy vannak-e még más mikrobák is, amik képesek ilyen teljesítményre" - tette hozzá Strobel.
A kormányügynökségek és a magánipar máris érdeklődését fejezte ki a gombával kapcsolatban, aminek eredményeként egy csapatot hoztak létre további kutatásokra az MSU mérnöki kara és a Yale Egyetem kutatói együttműködésével. A csapat egyik tagja Strobel professzor fia, Scott, a Yale molekuláris biofizika és biokémia professzora. Az MSU-Yale csapat számos kérdésre keresi majd a választ, többek közt a Gliocladium roseum genetikai összetételére. "A felfedezés fő értéke nem maga az organizmus, hanem a gázok termeléséért felelős gének lehetnek" - taglalta Gary Strobel. "Ezek olyan enzimek, amik elvégzik a táptalaj, mint a cellulóz átalakítását miko-dízellé."
Scott Strobel és csapata már elkezdte a gomba genomjának a vizsgálatát, a teljes gén felépítés megállapítása mellett genetikai és biokémiai tesztek egész sorát futtatják majd, hogy beazonosítsák a dízel előállító tulajdonságokért felelős géneket. "A fő kérdés az, hogy mi felelős ezeknek az összetevőknek az előállításáért" - fogalmazott Scott Strobel. "Ha sikerül azonosítani, akkor jó eséllyel fel tudjuk majd nagyítani, jobb hatásfokot érve el az előállításban."
Utóbbihoz persze még meg kell találni azt a módszert is, amivel a gomba gáztermelését cseppfolyós állapotba tudják alakítani, hogy egy elégethető, folyékony üzemanyagot nyerhessenek belőle. A gomba egyik legnagyobb előnye, hogy cellulózzal táplálkozik, ami a Föld egyik leggyakoribb szerves molekulája, gyakorlatilag mindenhol megtalálható. A kutatók korábban nem találkoztak olyan mikrobával ami a Gliocladium roseumhoz hasonló sokszínűséggel állítana elő közepes láncú szénhidrogéneket, mondta Scott. Hosszabb szénhidrogén láncok gyakoriak, ezek azonban nem alkalmasak a benzintankok vagy a sugárhajtóművek számára.
Igen én is így gondolom 
