SG.hu
A SpaceX jövő év elején akarja tesztelni a Starship üzemanyag-utántöltését az űrben
A SpaceX már jövő márciusban megkísérli a hajtóanyag átadását egy űrben keringő Starshipről egy másikra - ez egy olyan technikai mérföldkő, amely előkészíti az utat a személyzet nélküli leszállás előtt a Holdon.
Sok szó esett már arról, hogy a Starship hogyan képes átalakítani a kereskedelmi célú űripart, de a NASA abban is reménykedik, hogy a jármű az Artemis program keretében embereket juttat majd vissza a Holdra. Az űrügynökség 4 milliárd dolláros szerződést ítélt oda a cégnek két embereket hordozó Starship járműre, amelynek felső fokozata (szintén Starship néven) az Apollo-korszak óta először fog űrhajósokat a Hold felszínére juttatni. A legénységgel történő leszállást jelenleg 2026 szeptemberére tervezik. Kent Chojnacki, a NASA Emberi Leszálló Rendszer (HLS) programjának helyettes vezetője a Spaceflight Now-nak adott interjújában részletesebben is beszámolt arról, hogy az ügynökség pontosan hogyan dolgozik együtt az űrcéggel a kritikus küldetésen. Nem meglepő, hogy a NASA nagy figyelmet fordít a Starship tesztekre, amely eddig öt indítást tudhat magáénak.
A SpaceX történelmet írt a legutóbbi, október 13-i teszt során, amikor a Super Heavy rakétahordozót elkapták a levegőben a kilövőtoronyhoz rögzített karok segítségével. "Sokat tanulunk minden egyes kilövés során” - mondta Chojnacki, aki munkássága során számos szerepet töltött be a Space Launch System (SLS) programban, amely az azonos nevű, hatalmas rakéta fejlesztését felügyeli, amelyet egy maroknyi hagyományos űrkutatási cég épít. Az Artemis I küldetés keretében az első SLS-rakéta 2023 decemberében indult el, de ezen projekt egyetlen része sem újrafelhasználható, ezért a NASA minden egyes hordozórakétára több mint 2 milliárd dollárt költ.
Az SLS-program első szerződéseit több mint egy évtizeddel ezelőtt ítélték oda az úgynevezett „költség plusz” modell alapján, ami azt jelenti, hogy a NASA egy alapösszeget plusz a költségeket fizet. (Ezt a szerződéstípust szigorú kritikák érték, mivel hosszú fejlesztési határidőkre és magas kiadásokra ösztönöz.) Ezzel szemben a HLS-szerződések „fix árasak” - tehát a SpaceX egyszeri 3 milliárd dolláros kifizetést kap, amennyiben teljesít bizonyos mérföldköveket. Chojnacki szerint a NASA a szerződéskötési modellen túlmenően is nagyon eltérő megközelítést alkalmazott a HLS és az SLS programmal kapcsolatban.
* „Az SLS egy nagyon hagyományos NASA-program volt. A NASA szigorú követelményrendszert határozott meg, megadta a hajtóanyagkészletet és a különböző elemek összes dolgainál is ő diktált. Ezek a követelmények azután lefelé áramlottak. A költség plusz programoknál az űrkutatási cégek válaszoltak, szóval nagyon hagyományos módon zajlott az egész” - mondta. "A HLS-re való átállással viszont egyszerre sok változó követelmény végrehajtása zajlik. A SpaceX jelenlegi szerződésében a kezdeti leszálláshoz 27 rendszerkövetelmény szerepel. Huszonhét, és mi ezt a lehető leglazábbra vettük.”
A SpaceX-nek a NASA szerződés teljesítéséhez meg kell felelnie a kötelező tervezési felülvizsgálatoknak, de a SpaceX további mérföldköveket is javasolhat. Az egyik követelmény, amelyet a SpaceX kért, a hajóról hajóra történő hajtóanyag-átadás demonstrációja. Ezek a tesztek 2025 márciusa körül kezdődnek és a jövő nyáron zárulnak le - mondta Chojnacki. "Ez lenne az első alkalom, hogy ezt ilyen léptékben demonstrálják, így ez egy nagy építőelem. Ha ez megtörténik, akkor valóban megnyílik a lehetőség, hogy hatalmas mennyiségű hasznos terhet és rakományt mozgathatunk a Föld szféráján kívülre. Ha a Starship képes a hajtóanyag utántöltésre, az fontos lépés lesz a személyzet nélküli demonstráció felé.”
A tesztelés mellett a Starship következő nagy felülvizsgálata a 2025 nyarán esedékes Critical Design Review (CDR) lesz, amikor a NASA igazolja, hogy a vállalat mind a 27 rendszerkövetelményt teljesítette. Chojnacki elmondta, hogy a NASA űrhajósai havonta egyszer találkoznak a SpaceX-szel, hogy a Starship belsejével kapcsolatos észrevételeket tegyenek. A vállalat Boca Chicában legénységi kabin maketteket épít, beleértve a hálófülkét és a laboratóriumot is. A NASA arra számít, hogy még ebben a hónapban megkapja a tervfrissítést, mielőtt a jövő évi CDR során megvizsgálná azt.
Nem ez az egyetlen hely, ahol a NASA segít a cégnek: a szervezet a rakéta tervezésének egyes aspektusaihoz is hozzájárult, például a jármű kriogén összetevőihez, valamint a kriogén üzemanyagokat hidegen tartó hőszigetelő lapok teszteléséhez. Ha minden a tervek szerint halad, a SpaceX 2026 szeptemberében leszállítja az űrhajósokat a Holdra. "Ez az a végső dátum, amire törekszünk. Nincsenek ismert akadályaink. Van néhány olyan dolog, amit először még demonstrálnunk kell, de megvan az ütemterv ezek végrehajtására."
Sok szó esett már arról, hogy a Starship hogyan képes átalakítani a kereskedelmi célú űripart, de a NASA abban is reménykedik, hogy a jármű az Artemis program keretében embereket juttat majd vissza a Holdra. Az űrügynökség 4 milliárd dolláros szerződést ítélt oda a cégnek két embereket hordozó Starship járműre, amelynek felső fokozata (szintén Starship néven) az Apollo-korszak óta először fog űrhajósokat a Hold felszínére juttatni. A legénységgel történő leszállást jelenleg 2026 szeptemberére tervezik. Kent Chojnacki, a NASA Emberi Leszálló Rendszer (HLS) programjának helyettes vezetője a Spaceflight Now-nak adott interjújában részletesebben is beszámolt arról, hogy az ügynökség pontosan hogyan dolgozik együtt az űrcéggel a kritikus küldetésen. Nem meglepő, hogy a NASA nagy figyelmet fordít a Starship tesztekre, amely eddig öt indítást tudhat magáénak.
A SpaceX történelmet írt a legutóbbi, október 13-i teszt során, amikor a Super Heavy rakétahordozót elkapták a levegőben a kilövőtoronyhoz rögzített karok segítségével. "Sokat tanulunk minden egyes kilövés során” - mondta Chojnacki, aki munkássága során számos szerepet töltött be a Space Launch System (SLS) programban, amely az azonos nevű, hatalmas rakéta fejlesztését felügyeli, amelyet egy maroknyi hagyományos űrkutatási cég épít. Az Artemis I küldetés keretében az első SLS-rakéta 2023 decemberében indult el, de ezen projekt egyetlen része sem újrafelhasználható, ezért a NASA minden egyes hordozórakétára több mint 2 milliárd dollárt költ.
Az SLS-program első szerződéseit több mint egy évtizeddel ezelőtt ítélték oda az úgynevezett „költség plusz” modell alapján, ami azt jelenti, hogy a NASA egy alapösszeget plusz a költségeket fizet. (Ezt a szerződéstípust szigorú kritikák érték, mivel hosszú fejlesztési határidőkre és magas kiadásokra ösztönöz.) Ezzel szemben a HLS-szerződések „fix árasak” - tehát a SpaceX egyszeri 3 milliárd dolláros kifizetést kap, amennyiben teljesít bizonyos mérföldköveket. Chojnacki szerint a NASA a szerződéskötési modellen túlmenően is nagyon eltérő megközelítést alkalmazott a HLS és az SLS programmal kapcsolatban.
* „Az SLS egy nagyon hagyományos NASA-program volt. A NASA szigorú követelményrendszert határozott meg, megadta a hajtóanyagkészletet és a különböző elemek összes dolgainál is ő diktált. Ezek a követelmények azután lefelé áramlottak. A költség plusz programoknál az űrkutatási cégek válaszoltak, szóval nagyon hagyományos módon zajlott az egész” - mondta. "A HLS-re való átállással viszont egyszerre sok változó követelmény végrehajtása zajlik. A SpaceX jelenlegi szerződésében a kezdeti leszálláshoz 27 rendszerkövetelmény szerepel. Huszonhét, és mi ezt a lehető leglazábbra vettük.”
A SpaceX-nek a NASA szerződés teljesítéséhez meg kell felelnie a kötelező tervezési felülvizsgálatoknak, de a SpaceX további mérföldköveket is javasolhat. Az egyik követelmény, amelyet a SpaceX kért, a hajóról hajóra történő hajtóanyag-átadás demonstrációja. Ezek a tesztek 2025 márciusa körül kezdődnek és a jövő nyáron zárulnak le - mondta Chojnacki. "Ez lenne az első alkalom, hogy ezt ilyen léptékben demonstrálják, így ez egy nagy építőelem. Ha ez megtörténik, akkor valóban megnyílik a lehetőség, hogy hatalmas mennyiségű hasznos terhet és rakományt mozgathatunk a Föld szféráján kívülre. Ha a Starship képes a hajtóanyag utántöltésre, az fontos lépés lesz a személyzet nélküli demonstráció felé.”
A tesztelés mellett a Starship következő nagy felülvizsgálata a 2025 nyarán esedékes Critical Design Review (CDR) lesz, amikor a NASA igazolja, hogy a vállalat mind a 27 rendszerkövetelményt teljesítette. Chojnacki elmondta, hogy a NASA űrhajósai havonta egyszer találkoznak a SpaceX-szel, hogy a Starship belsejével kapcsolatos észrevételeket tegyenek. A vállalat Boca Chicában legénységi kabin maketteket épít, beleértve a hálófülkét és a laboratóriumot is. A NASA arra számít, hogy még ebben a hónapban megkapja a tervfrissítést, mielőtt a jövő évi CDR során megvizsgálná azt.
Nem ez az egyetlen hely, ahol a NASA segít a cégnek: a szervezet a rakéta tervezésének egyes aspektusaihoz is hozzájárult, például a jármű kriogén összetevőihez, valamint a kriogén üzemanyagokat hidegen tartó hőszigetelő lapok teszteléséhez. Ha minden a tervek szerint halad, a SpaceX 2026 szeptemberében leszállítja az űrhajósokat a Holdra. "Ez az a végső dátum, amire törekszünk. Nincsenek ismert akadályaink. Van néhány olyan dolog, amit először még demonstrálnunk kell, de megvan az ütemterv ezek végrehajtására."