Hunter

Forradalmat ígér az MIT napenergia téren

Egészen mostanáig a napenergia csak nappali energiaforrás volt, mivel a többlet napenergia tárolása későbbi felhasználásra sem olcsónak, sem hatékonynak nem volt nevezhető. Az MIT kutatóinak bejelentése szerint azonban sikerült túllépni a problémán.

A Daniel Nocera professzor által kifejlesztett eljáráshoz nem kell más, mint néhány, a természetben bőséggel előforduló, az egészségre és a környezetre ártalmatlan anyag, és máris megnyílhat az út a legígéretesebb szénmentes energiaforrás előtt. "A napenergia mindig is egy korlátozott, távoli megoldásnak tűnt. Most azonban komolyan gondolkodhatunk a napenergián, mint korlátlan és rövid időn belül elérhető energiahordozón" - olvasható a Science magazinban megjelent publikációban.

Nocera munkatársával, Matthew Kanannal fejlesztett ki egy a növények fotoszintézise által ihletett eljárást, ami lehetővé teszi, hogy a Nap energiájával vizet hidrogén és oxigén gázokká bontsanak szét. Később az oxigén és a hidrogén újra egyesíthető egy üzemanyagcellában szénmentes elektromosságot hozva létre, amivel a háztartás különböző eszközei vagy akár egy elektromos autó is üzemeltethető, legyen nappal vagy éjszaka.


Nappal a nappanelek látják el energiával a háztartást, miközben a többlet energia vizet bont oxigénre és hidrogénre. A gázok eltárolódnak majd éjszaka egy üzemanyagcellában újra egyesülve termelnek elektromosságot.

Nocera és Kanan eljárásának lelke egy új katalizátor, ami oxigént állít elő vízből, miközben más, már alkalmazott katalizátorokkal értékes hidrogén nyerhető ki. Az új katalizátor kobaltból, foszfátból és egy elektródából áll, amit vízbe helyeznek. Amikor elektromosság fut át az elektródán - származzon az egy napcellából, szélturbinából vagy bármilyen más forrásból - a kobalt és a foszfát egy vékony hártyát képez az elektródán, és oxigén termelődik.

Egy másik katalizátorral, például platinával kombinálva, ami hidrogént termel a vízből, a rendszer lemásolja azt a vízbontó reakciót, ami a fotoszintézis során végbemegy. Az új katalizátor szobahőmérsékleten, semleges pH értékű vízben működik és könnyedén összeállítható, taglalta Nocera. "Ezért vagyok biztos a működésében, mert könnyen megvalósítható" - magyarázta.

A napfény rendelkezik a legnagyobb potenciállal a világ energiagondjaira megoldást kínáló energiaforrások közül. Egy óra alatt elég napfény éri a Földet, hogy biztosítsa a teljes bolygó egy évi energiaszükségletét, tette hozzá Nocera. James Barber a fotoszintézis egyik vezető kutatója, aki nem vett részt az MIT munkájában, "nagy lépésként" értékeli Nocera és Kanan felfedezését a tiszta energia felé vezető úton, azonban figyelmeztet, hogy nem szabad túlértékelni. Véleménye szerint itt egy olyan felfedezésről beszélünk, ami csak alapot ad új energia előállítási technológiák kifejlesztéséhez, melyekhez szintén el kell jutni, és önmagában még nem oldja meg a kőolajszármazékoktól való függőségünket.


Az oxigén katalizátor működés közben Nocera laboratóriumában az MIT-n

A jelenlegi elektrolizálók, melyek elektromossággal szétbontják a vizet, és gyakorta alkalmazzák őket az iparban, nem alkalmasak a mesterséges fotoszintézishez, mivel költségesek és nagyon lúgos közegre van szükségük, aminek nem sok köze van azokhoz a körülményekhez, amiben a fotoszintézis végbemegy. Nocera elismeri, hogy jelentős mérnöki munkára lesz szükség, hogy a már meglévő napenergia-rendszerekbe beintegrálják az új felfedezést, azonban meggyőződése, hogy ez nem fog a megvalósulás útjába állni.

"Ez csak a kezdet" - mondta Nocera, aki reméli, hogy 10 éven belül a lakások energiaszükségletét nappal a napcellák, este pedig a fentebb leírt eljárással működő üzemanyagcellák látnák el energiával, és szépen lassan eltűnnek a villanypóznák és a magasban futó vezetékek. Az MIT kezdeményezését, a Nap-forradalom Projektet támogatja az USA Nemzeti Tudományos Alapja és a Chesonis Alapítvány, utóbbi a tavasszal 10 millió dollárt folyósított a Nocera által felügyelt kutatásnak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • nagylzs #71
    > Nem akarom sietve pontozni ezt is, kérlek, magyarázd meg.
    > Mert ugye, ha visszakapom a befektetett energia 4x-esét, az vastagon megéri.

    Mihez képest éri meg? Persze ha úgy nézed, hogy 1.0-nál képest magasabb, akkor igazad van. Viszont: a szélerőművek energiamérlege 100 fölött van. Atomerőműről ne is beszéljük. Mindig a többi lehetőséghez kell viszonyítani. Ugyan úgy mint amikor be akarsz fektetni egy üzletbe: ott sem azt nézed hogy mennyi profitod lesz 1 év múlva, hanem hogy ez hogy viszonyul ahhoz ha államkötvényt veszel vagy ugyanezt a pénzt lekötöd a bankban.(Mivel ezen is van haszon de a kovkázat szinte nulla, és még dolgozni se kell érte.

    Ráadásul környezetvédelmi szempontból a rossz energiamérleg extra környezetszennyezést jelent, mivel a termék előállításához szükséges energia nagy részét szénerőműben fogják megtermelni. Ha így nézzük akkor a napelem már nem is annyira környezetbarát... És akkor arról még nem is beszéltünk hogy a napelem legyártása során környezetre veszélyes anyagokat használnak bőven.

    Egy szélerőmű ilyen szempontból pl. sokszor jobb mint egy napelem. De jobb még a geotermikus, a koncentrátoros naperőmű, a vízerőmű sőt még az atomerőmű is sokkal környezetbarátabb!
  • Epikurosz #70
    "De még így is, legutóbbi értesüléseim szerint a legmodernebb napelemek energiamérlege kb. 4. Ez azt jelenti hogy teljes élettartamuk alatt kb. négyszer annyi energiát termelnek ki mint amennyi az előállításukhoz szükséges. Ez pedig - valljuk be - siralmas."

    Nem akarom sietve pontozni ezt is, kérlek, magyarázd meg.
    (Mert ugye, ha visszakapom a befektetett energia 4x-esét, az vastagon megéri.)
  • nagylzs #69
    Jaj látom már mire adtad a mínusz pontot. Kösz hogy elsőre bennem kerested a hibát. :-) Természetesen a "legritkább"-at nem úgy kell érteni hogy a "legkevesebb mennyiségben előforduló" hanem úgy hogy "a legkisebb sűrűségű". Tudod a "ritkának" van egy ilyen jelentése is. :-)

    Az igaz hogy a hidrogén nagyon gyakori anyag, de szinte mindennel reakcióba lép. A földön nincsen önmagában előforduló hidrogén. Helyette van víz, szénhidrogén stb. Vízből leválasztani nem hatékony (ezen akar most segíteni a MIT új project-je). De ez csak a megoldandó problémák egy kis része, és a cikk címében található "forradalmasítás"-tól nagyon nagyon messzire vagyunk.

    Ez ismét egy tipikus álszenzációs hír. :-p

    A hozzászólásom lényege burkolt formában az lett volna, hogy ha forradalom lesz akkor az nem itt kezdődik. :-)
  • nagylzs #68
    1. A hidrogén tényleg a leggyakoribb elem az univerzumban. De a mínusz pontot mire kaptam?

    2. Szilícium... hát igen az van bőven. De tiszta szilícium? Szennyezett szilíciumból nem lehet félvezetőket gyártani. A természetben előforduló tiszta szilícium pedig ritka. Tisztítani kell és lehet is, de ez nagyon drága és rengeteg energia kell hozzá. Annyira sok energia kell hozzá, hogy elsődlegesen ez az oka annak, hogy nem homokból gyártják a mikroprocesszorokat. Hanem olyan szilíciumból, ami természetes formájában is elég tiszta. Pl. a szilícium völgyben található ilyen. Ez ritka dolog, és éppen ezért drága. De még így is, legutóbbi értesüléseim szerint a legmodernebb napelemek energiamérlege kb. 4. Ez azt jelenti hogy teljes élettartamuk alatt kb. négyszer annyi energiát termelnek ki mint amennyi az előállításukhoz szükséges. Ez pedig - valljuk be - siralmas. Ezen a vékonyréteg napelemek tudnának javítani, de azok még gyerekcipőben járnak. A két legnagyobb problémájuk a rövid élettartam, és az alacsony hatásfok.
  • Epikurosz #67
    1. A hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban! Kaptál mínusz egy pontot.
    2. "és hát a földön nagyon fogy a tiszta szilícum"
    A Földön annyi a szilícium, mint égen a csillag. A homok egyik alkotóeleme a Si. Si, senor?
  • nagylzs #66
    Ja egyébként, a hidrogén előállítása most is megoldott, ha nem is ilyen hatékonyan. A tárolással van a baj, és erre még nincs megoldás. Jelenlegi lehetőségek a tárolásra:

    1. üzemanyagcella. Proton membrán kell hozzá meg egyéb nyalánkságok, nagyon drága. Jelenleg csak speciális felhasználásra éri meg gyártani.

    2. hidrogéngázt tároló palack. Az a fránya hidrogén mindennel reakcióba lép, ezért nehéz stabilan egy helyen tartani. Ráadásul ez a legritkább anyag az univerzumban. 200-300 bar nyomáson kell legalább tartani hogy emberi léptékű tartályban lehessen tárolni. Ez meg ugye mondanom sem kell hogy mennyire veszélyes....

    Akkor már inkább megint csak power tower, mert ott hőben tárolják az energiát. Sokkal egyszerűbb és olcsóbb.
  • nagylzs #65
    Napelemekre több fény koncentrálni - ez nem új dolog. Sok éve kitalálták már. A következő problémák vannak vele:

    1. hőmérséklet emelkedésével csökken a napelemek hatásfoka, egy bizonyos szinten túl értelmetlen tovább koncentrálni
    2. a koncentráláshoz koncentrátorok kellene. Ahhoz pedig a nap útját követő mechanikus berendezések, ezek minden hátrányával (sok mozgó alkatrész, könnyen meghibásodik, szórt fényben semmit sem ér stb.)

    A napenergia jövőjét a napelemek akkor jelenthetik ha

    1. hatékony és hosszú élettartalmú vékonyréteg napelemeket fejlesztenek ki (a jelenlegiek nagyon sok szilíciumot tartalmaznak, rengeteg energia kell az előállításukhoz, és hát a földön nagyon fogy a tiszta szilícum...)
    2. nem szilícium alapú, organikus vagy más elven működő napcellákat fejlesztenek. Hát ettől is elég távol állunk még.

    Van viszont elérhető megoldás ami ipari méretekben működik, és sokkal olcsóbb mint a napelem. Ezek a napfényt koncentráló, annak hőjét hasznosító erőművek mint pl. a solar tower. Nem kell hozzá tiszta szilícium, csak tükrök, és ezeket nagy mennyiségben és egyszerűen lehet előállítani. Jelenleg azonban ez is még többször annyiba kerül mint pl, a szénerőművel előállított energia. De ahogy nő a fosszilis energiahordozók ára, úgy egyre jobban megéri majd ezekbe befektetni.
  • qdot #64
    Napelem "tuning"
    Ezek a fickók azt "találták ki", hogy a napelemek felülete helyet a napfény mennyiségét kellene növelni, ha OLCSÓBBAN akarunk TÖBB villamos energiát termelni.
    solar concentrator
    részletesen
    Egy másik oldalon jobban bemutatva.
    A napelemes rendszerekben a legdrágább elem a napelem.


  • L3zl13 #63
    Egyrészt ez semmit nem ír arról, hogy mennyire hatékony (még erősen kutatási fázisban van), másrészt meg szén-monoxid kell hozzá?
    Hol van itt az "ingyen" hidrogén előállítás, ha energiabefektetéssel szén-monoxidot kell hozzá előállítani?
  • Epikurosz #62
    Bemásolom ide ától cettig, mert tom, hogy egyesek arra is lusták, hogy egy linkre rábökjenek:

    "SciTech
    Send to friend | Print version
    Hydrogen bacteria to fill gas tanks? July 21, 2008, 11:25
    Hydrogen bacteria to fill gas tanks?
    A Russian-born scientist living in the U.S. state of Tennessee believes he may have found a solution to rising petrol costs – a cheap way to produce hydrogen.

    Biology Professor Sergey Markov from Austin Peay State University has discovered a way to produce hydrogen fuel for vehicles by using photosynthetic bacteria.

    “This is very attractive for industrial application because photosynthetic bacteria can produce hydrogen using solar light and water and we have plenty of solar light and water around,” he said.

    The specific purple bacteria Dr. Markov is referring to, grows in mud, ponds and lakes. The prototype bioreactor he built mixes the bacteria with carbon monoxide and water - and makes hydrogen.

    Hydrogen is an attractive alternative fuel for the future. It’s is reusable, efficient and eco-friendly since when it burns it produces ordinary water and no greenhouse gases. However it’s explosive and requires special engines – problems yet to be solved.

    Dr. Markov is now building a pilot scale bio-reactor – the prototype he has now is just too small for mass hydrogen production.

    He's received a grant from the U.S. Department of Energy - but says more finance and support is needed." (http://www.russiatoday.ru/scitech/news/27769)