szivar#95
Nézz utána a földvályognak. Önmagában sza... izé... semmit sem ér. Kellenek bele olyan szálak, amik (sok kicsi sokra megy) összetartják a falat. A lentebb emlegetett "gyurma" kilőve - hacsak nincs cementtel 'stabilizálva' a matéria - ha nincsenek benne az előbb megemlített szálak, akkor a szakítószilárdsága vetekedik a béka alfelével.
Amit te emlegetsz, az érdekes technológia lehet, ámde... Egy nap alatt nem fog csontszárazra száradni a falad, tehát a falak felhúzása után kelletik még kapásból legalább egy hónap mire rá lehet helyezni a födémet meg ilyeneket. A cementes verziónál meg ott van a kötési idő. Addig meg csak szépen zsugorodik a fal jópár centit, mire megáll a a mozgása. Ezenkívül a szivattyúk meg az ilyen anyámkínjai miatt nem árthat valami folyékonyabbra keverni az anyagot, ez plusz vízfelhasználás. Keverőgép, szivattyúk, motorok, cucc házhelyhez szállítása... Ezek meg plusz energiát igényelnek. Ami itt környezetbarát, az az hogy helyben nyerik ki az alapanyagot, peldának kedvéért a pince helyéből, meg a téeszcséből (lásd.: szalma).
A vályog hőszigetelő képessége meg elég tré. Viszont a hőtároló képessége meg igencsak jó. Ezért lehet az, hogy mire kihűlnek a falak annyira hogy ne érje meg fűteni, addigra itt a nyár, mire elviselhetetlenül átmelegednek, addigra meg jön a fűtési szezon... Jó, ez túlzás volt, de nyáron megfelelő szellőztetéssel, mindenféle légkondi nélkül kellemes idő van odabent. :) Télen meg nincs az mint a közkedvelt könnyűszerkezetes házaknál, hogy kislattyog az ember az udvarra és már bent is meg lehet fagyni. Nem kevés energiát meg lehet vele takarítani. Viszont igencsak karbantartásigényes. Mármint ez az építésmód. Vagy mi.