104
-
szivar #104 "...lesz egy bazi lyuk."
Oda mehet az beton v. égetett tégla alap, a pince és társai. Amúgy régen bevett hagyomány volt az, hogy kinéztek a közelben egy területet és onnan vitték az anyagot. Úgy mint ma a téglaégető nagyüzemek...
"A köveket ki kell belőle rostálni..."
Ha már köveket kell belőle rostálni, akkor az nem igazán megfelelő anyag. Maximum elszenesedett fákat meg ilyeneket lehet belőle kibulványolni - relative kis mennyiségben.
"...törek (amit darálni kell..."
Például elég összeszedni a kombájn után. De az aprítása sem igényel annyi energiát, mint a téglaégetés, mészégetés (mondjuk ez kell, de nem mindegy hogy mennyi), a cementgyártás. Plusz még ezeknek a fuvarozása párszáz kilométeren keresztül.
"...szárítani, forgatni, esőtől megvédeni..."
Szárazon történik az aratás. A szalma sem punnyad meg ha le van takarva. A természet elvégzi a 'piszkos munkát'. Bőven elég az esőtől megvédeni. Mindössze egy éven keresztül.
"De az építkezés költségeit alapvetően..."
Így igaz. Kelletik még oda ajtó és ablak, födémszerkezet, tető, kémény, satöbbi... Meg munkaerő, mint ahogyan a 'hagyományos' házaknál is.
"...ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb..."
Erről megvan a magam kis véleménye. Viszont a vályogházaknak megvan az az apró előnye, hogy ha bontásra kerül, akkor nem terheli meg annyira a környezetet, mint a téglaházak, könnyűszerkezetes házak, illetve az üvegpaloták esetében. Sőt egy ház költségeibe nem árt beleszámolni a fenntartási költségeket (és ilyeneket) sem. -
kutyak #103 Tegyük fel, hogy a portámon a föld alkalmas erre. Kiásom (energia), lesz egy bazi lyuk. A köveket ki kell belőle rostálni (energia), kell hozzá törek (amit darálni kell - energia), szárítani, forgatni, esőtől megvédeni, stb. - energia és munkaerő kell hozzá. A vályog, a döngölt fal valóban nagyszerű dolog - a mi környékünkön még ma is építenek ebből, és sok ház áll 100 év óta ebből az anyagból. De az építkezés költségeit alapvetően nem befolyásolja. És arról se felejtkezzünk el, hogy ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb. -
szivar #102 Nem fogod elhinni. Pont ilyen okokból építkeznek pl. Kanada nagy részén fából, üvegből és acélból. Mert téglából és vályogból nem érné meg nekik, pont a szállítás miatt. Nálunk speciel a dél-alföld területén megéri a vályogból való építkezés. Sőt ha minden igaz, akkor néhány dimbes-dombos vidéken is. Más kérdés hogy manapság az égetett tégla a divat. Ahhoz meg kell agyag (a vályogban nincs ám ilyen, nem kell azt hinni), meg rengeteg energia. Plusz a szállítás. -
#101
A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható.
Oszt miért is? A talaj nagyon nem homogén. Vagy van megfelelő vagy nincs. Pl. a Csepel-szigeten vannak olyan területek ahol leásol és sóder van jóformán mindenhol... -
szivar #100 "Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell."
Nem egészen így van. A vályogot az építkezés helyén lehet kitermelni, így a szállítási költségek nagy része megúszható. -
szivar #99 Vályogfalba pont oda mennek a dolgok, mint a nem vályog esetén. Kivés|átfúr, védőcsövez, beráncigál, vakol. Mondjuk a vizesblokk az kész szopás, úgy ahogy van. Az építészeti és engedélyeztetési szabványokat meg feldughatják a létrehozói oda ahova az való - ugyanis az jelen pillanatban csak hátráltatja a lakásépítést, legyen szó bármilyen anyagról is az építkezés folyamán.
Ha cementtel stabilizált vályogtéglát használ az ember, akkor arra lehet szerezni engedélyt - persze jó pénzért. Az egybefüggő vályogfalra meg nem, mert csak. Még akkor sem, ha tele van nyomatva cementtel. -
#98
Az hagyján, de a hagyományosan falban futó dolgokról szó sem esik. Villany, víz és gázvezetékek hova mennek? Konnektorok és egyéb nem elhanyagolható dolgok? Építészeti és engedélyeztetési szabványoknak megfelel? Stb. Jaaaaaaa, hogy ezek Frayer barátunknak lényegtelenek...
Felhúz egy vályogvalamit ami nagyjából semmire sem jó és urbáus környezetben sem nyerő. -
kutyak #97 bocsi, a {/i] akarta bezárni az idézetet. -
kutyak #96 [i]Nem téglával dolgozik, hanem csak földvájoggal, mert az olcsó, mindenhol megtalálható, és nagyon jó a hőszigetelése.{/i]
Ha még tényleg megtalálható is lenne mindenhol, akkor is ki kellene termelni, az építkezés helyére szállítani, homogenizálni, mozgatni, stb, stb. És ehhez sok energia kell. A hagyományos házak sem azért kerülnek annyiba, mert a szemét téglagyárosok extraprofitos üzletet csinálnak, hanem mert a költségek ekkorák.
És ahogy már lentebb is írtam, a falazóanyag költsége az építkezés összköltségének elenyésző hányada. Az én házam 8 éve épült, 25000 darab téglából. Az akkori árára nem emlékszem pontosan, de most egy olyan tégla 85 Ft/db. 25.000*85= 2.125.000 A házam összköltségvetése 27 millió volt 8 évvel ezelőtt. Ha ez még nem is változott volna azóta, a falazóanyag költsége akkor is csak kb. 8%. Persze munkadíj, habarcs, stb. kell még hozzá. De ha nem téglából raktuk volna a falat, hanem kész panelekből, egy nap alatt, akkor se lett volna a 27 milliós házból 5 milliós. Csak mert a nyílászárók kerültek majdnem ennyibe. -
szivar #95 Nézz utána a földvályognak. Önmagában sza... izé... semmit sem ér. Kellenek bele olyan szálak, amik (sok kicsi sokra megy) összetartják a falat. A lentebb emlegetett "gyurma" kilőve - hacsak nincs cementtel 'stabilizálva' a matéria - ha nincsenek benne az előbb megemlített szálak, akkor a szakítószilárdsága vetekedik a béka alfelével.
Amit te emlegetsz, az érdekes technológia lehet, ámde... Egy nap alatt nem fog csontszárazra száradni a falad, tehát a falak felhúzása után kelletik még kapásból legalább egy hónap mire rá lehet helyezni a födémet meg ilyeneket. A cementes verziónál meg ott van a kötési idő. Addig meg csak szépen zsugorodik a fal jópár centit, mire megáll a a mozgása. Ezenkívül a szivattyúk meg az ilyen anyámkínjai miatt nem árthat valami folyékonyabbra keverni az anyagot, ez plusz vízfelhasználás. Keverőgép, szivattyúk, motorok, cucc házhelyhez szállítása... Ezek meg plusz energiát igényelnek. Ami itt környezetbarát, az az hogy helyben nyerik ki az alapanyagot, peldának kedvéért a pince helyéből, meg a téeszcséből (lásd.: szalma).
A vályog hőszigetelő képessége meg elég tré. Viszont a hőtároló képessége meg igencsak jó. Ezért lehet az, hogy mire kihűlnek a falak annyira hogy ne érje meg fűteni, addigra itt a nyár, mire elviselhetetlenül átmelegednek, addigra meg jön a fűtési szezon... Jó, ez túlzás volt, de nyáron megfelelő szellőztetéssel, mindenféle légkondi nélkül kellemes idő van odabent. :) Télen meg nincs az mint a közkedvelt könnyűszerkezetes házaknál, hogy kislattyog az ember az udvarra és már bent is meg lehet fagyni. Nem kevés energiát meg lehet vele takarítani. Viszont igencsak karbantartásigényes. Mármint ez az építésmód. Vagy mi. -
szivar #94 "ha jól tudom alap nélküli házak nem nagyon vannak, legalább valami döngölt föld alap van mindenhol..."
Jól tudod. Viszont az "alapozás" szó alatt a lenti hozzászólásban a vasbeton alapot értettem. Sajnálatos módon ezt nem említettem meg.
"a vasvillás dolog is kis túlzás, azért komolyabb technológiák kellenek a jópár tonna föld függőlegesbe állításához."
Nono. Kétháromnégyhatszáz évvel ezelőtt sem voltak 'komolyabb' technológiák, s mégis épültek vályogból házak... Gödörbe bele a vályogfal alapanyagai azaz az agyagos föld, 'szálastakarmány', víz, és egyszerűen felszántották az egészet sok soron. Utána csúszózsaluk közé behánytak egy arasznyit a vasvellával, jól letöcskölték és másnap kezdődött minden elölről...
Vagy pedig cövekekkel és közéjük szőtt rőzséből megcsinálták a fal 'mintáját', és erre csapkodták fel az előzőleg bekevert anyagot - kézzel és apránként. A felesleget meg letúrták ásóval. Az ablakok és ajtók helyét meg miután kiszáradt teljesen a fal, akkor fűrészelték ki.
Röviden: nem kell hozzá okvetlenül csúcstechnológia... Csak rohadt fárasztó, még vályogtéglából is. -
Alvarez999 #93 Ne rugdosd szegényt, alaposan beégett már a kW és a kWh keverésével. -
halgatyó #92 Már megint Téged dugdoslak... hááát 
Néhány éven át olyan munkakörben dolgoztam, ahol különböző meteorológiai adatok folyamatos (éjjel-nappali) automatikus figyelése zajlott, általában 10 percenkénti adatrögzítéssel. Az adatok között volt egy "sugárzásegyenleg" nevű mennyiség is.
Ez a mennyiség úgy mérődik, hogy van egy kis golyó a földfelszín fölött 2 m magasságban, nagyon vékony, a Nap fényét valamennyi spektrumtartományban jól átengedő fallal. Ez a kis gömb egy vastagabb vízszintes műanyag lappal két félgömbre van osztva.
A lap alsó és felső oldalán van egy-egy műszer, amely a (hő) sugárzás mennyiségét méri, a "hő"-be a látható fény tartományt is bele kell érteni.
A felső félgömbben lévő műszer gyakorlatilag a Nap beeső sugárzását méri, nagyon kis járulékkal az égbolt sugárzása is bennevan.
Az alsó félgömb műszere a földfelszín hősugárzását méri.
A sugárzásegyenleg nevű mennyiség W/m2 egységben, 10 perces átlagokban jött ki a műszerből. A felső félgömb mért értékéből ki kell vonni az alsó fégömb mért értékét.
Néhány tájékoztató mért adat: nyáron, júliusban elérte a 760 W/m2 értéket. Éjszaka, derült ég mellett -50 .. -70 W/m2 (szintén nyáron, nem sokkal a naplemente után)
Ez egy eléggé sok helyen meglévő eszköz, aki ismeri, az most feleslegesen olvasott sokat:-))
Az éves adatfeldolgozást elvégeztem erre a műszerre is. Az eredmény: a földfelszín 1 m2 VÍZSZINTES felületére (tehát nem napraforgó-szerűen forgatjuk mindig a napra merőlegesen) egy év alatt kb. 2400 MJ (MegaJoule) energia esik.
Ez természetesen a felülről bejövő és a földfelszínről visszasugárzott energia különbsége, de ez max. 10% hibát jelent.
A 2400 MJ -- ha elosztjuk az 1 évben levő kb 30nillió másodperccel -- 80 W/m2 ÁTLAGOS sugárzási teljesítményt jelent 1 évre kiátlagolva (az éjjeli órákra is).
Ha a napelemek (vízszintesen elhelyezett, nem napraforduló) hatásfoka 20%, akkor erről a naperőműről 16W energia jön le négyzetméterenként, egész évre átlagolva.
Máshogyan fogalmazva: 1 km2 naperőmű a földfelszínen annyi villamosenergiát termel, mint egy egész évben egyfolytában működő 16 MW teljesítményű hagyományos mosóp... akarommondani erőmű ..igen, erőmű.
Ez a 16MW nem sok.
Ráadásul az éves eloszlása igen kedvezőtlen, ha nemcsak klímagépeket akarunk üzemeltetni róla. Ha az energia tárolását is meg akarjuk oldani, akkor húúú-ha!
(Volt az Indexen egy topic, "Elfogy az olaj..." címmel, ott eléggé ki van vesézve. Jól kiegészíti a Wikit) -
halgatyó #91 Ritkán hülyézek le vitapartnert, de most óriási ingerem van... 
Hogy a Duna visszafelé folyik? Ezt te komolyan írod? Vagy a legsötétebb agyú ál-környezetvédőket akarod kikarikírozni? Utóbbi esetben elnézésedet kérem.
-
uwu #90 Hol van ilyen háznyomtató gép?
Hol vannak ilyen nyomtatott házak?
Mekkora egy ilyen gép?
Hogy szállítják, mindígy szétszedik és újra felépítik?
A talajszemcséket mivel köti egymáshoz?
Ha valahol nincs nagy kohéziójú talaj, akkor ott nem tud építeni?
Miből csinálja a födémet?
A nyomtatófejet, és a ház anyagát mi mozgatja meg?
Mennyi energiát fogyaszt egy ilyen?
Mitől olcsó?
Hol képeznek ilyen mérnökzseniket mint te?
Hasonló technológiát én is ismerek, csak az műanyagból építkezik.
Láttam ahohy kinyomtatta a Tadzsmahalt, egy 3x3 cm-es papírlapkára
-
uwu #89 Aranyos ötleteid vannak, de az elektromos ergiát nem tudjuk közlekedésre használni.
A napelemeket a műszerek működtetésére használják.
Az energia önmagában semmit sem ér, kell valami amit kilősz a másik irányba, hogy előe hakadhass (rakétaelv) egyenlőre csak így tudunk közlehedni az űrben.
Másrészt egy akkumulátorba nagyságrendekkel kevesebb energia "fér" mint amennyi egy ugyanakkora tömegű hagyományos hajtóanyagba. -
#88
Nézzetek utána a neten.
Nem a kisujjamból szoptam ki amit írtam.
Láttam a neten videót is erről.
Egy daru robot szerűség, szó szerint kinyomtatja a ház falait, az alapoktól.
Körbe körbe jár, és a falak egyre magasabbak lesznek.
Ilyen nyomtató fejjel préseli ki a képlékeny földagyagot, amely olyan állagú mint a gyurma, és gyorsan keményedik.
Ez a robot, kevesebb mint 24 óra alatt kinyomtat egy akár milyen házat, akár még ferde falakat is tud csinálni, vagy köridomú épületeket.
Nem téglával dolgozik, hanem csak földvájoggal, mert az olcsó, mindenhol megtalálható, és nagyon jó a hőszigetelése. Igaz, nem olyan jó a teherbírása, mint az acélbetonnak, de ezt nem arra fejlesztették ki, hogy irodaépületeket és toronyépületeket építsenek, hanem tömegtermelésre családi házakat.
Akkor láttam már olyan robotot is tubon, amely maga burkolja be a padlót, parkettázik, csempéket ragaszt, akkor vannak vakoló robotok, ezek mind nagyon gyorsak és a milliméter tized részének a pontosságával dolgoznak.
Ezeket a technológiákat kellene honosítani, elérhetőbbé tenni, felhasználni napjainkban, hiszen már elérhető.
Én is dolgoztam automatizálásban, ezért tudom, hogy ha lenne rá akarat a megvalósításra, akkor OLCSÓN megoldható lenne.
Olyan eredménye lenne, hogy egy 200 nm ház felépítése nem 40 millió Ft lenne 200 ezer ft / nm áron. Hanem megúszható lenne 4-5 millió forintból, és nem hónapok alatt, hanem 24-48 óra alatt.
Technológia kérdése az egész. Ma az automatizálás korát éljük.
Nagyon sok minden lehetséges, még az is amire most azt mondod, hogy lehetetlen.
Ma már vannak olyan robotok az építőiparban, amelyek felhőkarcolókat építenek, saját maguk alá pakolják az idomokat, és lépcsőszerűen emelkednek a magasba, ember csak a felügyeletére kell. Meg persze pakolni a közelébe a fémszerkezeti idomokat, amiket felhasznál.
Sok minden lehetséges. De az ember buta, és nem akarja magának a jót, a kényelmet. Inkább dolgozik álló nap, a napi megélhetésért, ahelyett, hogy ezt a munkát robotizálná.
Molnika, azt ne felejtsd el, hogy nem csak te vagy mérnöki szakágon, hanem én is. -
lapaleves #87 ha jól tudom alap nélküli házak nem nagyon vannak, legalább valami döngölt föld alap van mindenhol (marha durungokkal jártak körbe-körbe). a vasvillás dolog is kis túlzás, azért komolyabb technológiák kellenek a jópár tonna föld függőlegesbe állításához.
ettől függetlenül persze megfelelő anyag esetén lehetséges robottal is építeni.
egyébként meg hajrá papírlauncs, ebből se lesz semmi. nem is baj, nem hiszem hogy ez a megfelelő út. -
szivar #86 A földvályogos dologgal most amúgy konkrétan mi a baj? Mondjuk az más kérdés hogy egy nap alatt biztosan nem megy. Viszont régen szó szerint vasvillával dobáltak össze egy házat, s amennyiben nem lett lebetonozva az összes helyiség (meg ilyenek), akkor azok még ma is lakhatóak, mindenféle alapozás, és anyámkínja nélkül. Tehát én nem érteni problem. -
#85
pont olyan lehetne cserélhető akkumlátorral, mint ahogy benzinkúton a kocsinak a tartályba töltik az üzemanyagot. a nagy naperőmű folyamatosan tölt cellákat, a műholdak meg visszatérve lecserélik a kimerülteket feltöltöttre. és míg egy ilyen nagy napcella pláne itt a Föld környékén hamar megtermeli az energiát, addig minden külön eszközre jutó kis napelem a Jupiter környékén már kevésbé könnyen tudná megtenni. ugyanakkor szép lassan akár minden fontosabb objektum környékén lehetne egy-egy "kút". -
Caro #84 Sajnos elég sokan keverik a kW-ot a kWh-val :( -
#83
Azért hihetetlen, hogy Akumának fel sem tűnt, hogy irreális számokkal dolgozik... -
Caro #82 Magyarországon az éves átlagos napteljesítmény 150-200 W/m^2 körül van. Ahhoz hogy a paksi erőművet kiváltsd, ahhoz nem 1000, hanem 10 000 000 négyzetméter kell. És ez még mindig csak hőenergia, még 30% hatásfokkal is 30 km^2 kellene.
Ez persze lényegesen kevesebb, mintha szélgenerátorokkal kellene az országot telerakni (abból kb. 10000 db. kellene), de 30 km^2 napelem jelenleg ÖSSZESEN van a földön. A többi fajta naperőmű meg bonyolult konstrukció.
A teljes energiafogyasztás 15 TW körül van, a nap teljesítménye 86000 TW, úgyhogy az a 15 meg sem látszana, ha az űrből még ennyi plusz lejönne.
-
#81
De nem járulunk hozzá ezzel. Pont. -
Akuma #80 Ja nem azért van, de nem is azt mondtam, hogy azért van, ne fordítsd ki a szavam. Azt mondtam ezzel hozzájárulunk a felmelegedéshez, márpedig a megújuló energiának pont ellenkező értelműnek kell lennie.
Másfelől
"Hazánkban a napsütéses órák száma évente kb. 2000, a felületegységre jutó sugárzás energiája pedig 1168–1305 kilowattóra négyzetméterenként."
Tehát 1,2MW, míg a paksi atomerőmű ha emlékezetem nem csal akkor 1400MW-ot termel. Tehát 1000 négyzetméter nap besugárzás egyenlő a paksi atomerőmű teljesítményével... Itt pedig ha beválik a módszer akkor tuti nem csak 1000 négyzetmétert fognak alkalmazni az űrben. Ennél még a telkünk is nagyobb :D
Keress rá neten nyugodtan. -
#79
Miért is növelné lesugárzott elektromos eneregia a hőmérsékletet? Nevetséges léptékű az az energia amiről beszélsz. A légy és elefánt hasonlat is túlzó lenne még erre nézve...
Nem azért van globális felmelegedés, mert pumpáljuk az energiát a zárt rendszerbe henem, mert a légkör megváltozott összetétele megváltoztatja a Föld energiamérlegét. -
uwu #78 Ez a téma hogy jön ide?
Egyébként sem a gleccservíztől kell tartani, az semmiség, sőt az összes édesvíz is elég kevés ahhoz, hogy ilyesmi történhessen.
De ha egyéb okokból emelkedni fog a tengervízszint akkor is a legalacsonyabban fekvő nagyvárosunk Szeged, átlagosan 86 mBf. Nem tudom érzed-e, hogy ez mit jelent.
A legveszélyeztetettebb nagyvárosok Velence, és New Orleans, valamint a hollandok vízszint alatti területei. Persze van még pár ilyen cinkes hely a világban, közös jellemzőjük, hogy a tengerparton fekszenek. A Fiumei kikötőt még félthetnéd, de az már lassan 100 éve nem a mienk.
-
uwu #77 Szerintem ezen dolgoznod kell még egy kicsit.
Mi lesz az energiahordozó?
Egyszerű akkumulátorral nem sokra mész. -
Akuma #76 (globális felmelegedés => gleccser intenzívebb olvadása => alacsony vízparti élőhelyek eltűnnek == katasztrófa) Az se kizárt, hogy a pl. Duna Visszafele folyjon amígcsak nem feltöltődik pl. a Kárpátmedence, Magyarország. -
Akuma #75 Én nem tartom jó ötletnek, hogy az űrből is erőművet csináljunk a Föld számára...
Az energiamegmaradás törvénye továbbra is igaz és ha kintről besugárzunk plusz energiát a Földre, az olyan hatás lenne, mintha még egy kicsi nap sütné a Földet, a lényeg tehát, hogy növelné a globális felmelegedést... Most akkor ez egy rossz példa a megújuló energia hasznosítására... -
#74
Persze, használják, csak nem ilyen méretben. Viszont ha lenne fent erőmű, ami akár várost el tudna látni energiával, akkor az tölthetné fel többször, többfele felhasználható robotok, műholdak, űrhajók energiacelláit is, amelyek ilyenkor nem szállnának le a Földre, hanem ehhez a tölthőz csatlakoznának visszaérva, majd újra irány valamerre a Naprendszerbe vagy épp Föld körüli pályára. -
uwu #73 Ez meg mi?
A kezdetek óta használják a napelemet az űrben.
Senki nem akart fosszilis vagy atomerőművet az űrbe telepíteni, nagyon beteg gondolat. -
#72
Miért nem használják egyszerűen űrerőműnek, az ottani eszközök és létesítmények számára? Amíg ilyen drága a feljutás addig jó lenne, ha onnan fentről tudnánk expedíciókat indítani, többször felhasználahtó műholdakkal, robotokkal, űrhajókkal. Ez a hatékonysági kérdést is megoldaná, odafent ugyanis nincs versenytársa és az olajra illetve az atomenergiára épülő erőművek más-más okból (kellő olajmennyiség feljuttatása drága, az atom lezuhanásától pedig tartanak) egyelőre szóba se jöhetnek. -
uwu #71 Látom a fúrás nem az erősséged 
A geotermikus energia termelésére nem minden hely alkalmas annyira, hogy gazdaságos legyen. Nálunk lehetne, de rohadt drága még így is. Ez igazából luxusberuházás, politikai üggyé kéne válni, hogy ilyeneket építhessünk, és senkinek sem lenne jó. Pont olyan mint a 4-es metró, remélem nem csinálunk több hasonló ökörséget.
Műszakilag, gazdaságilag, és környezetvédelmi szempontból is az atomenergia lenne a legkedvezőbb nálunk, de azt nem lehet kis adagokban csinálni, egyszerre kell hozzá nagyon sok pénz, ez az egyetlen probléma. De igazából ez lenne az amit csak akarni kéne, és jó is lenne nekünk. -
uwu #70 Más pályára kell állítani, ez igazából nem gond. -
bvalek2 #69 Most már ideje lenne csinálni valamit, ebben a tempóban 80 éves korunkban sem lesz Marsbázis. Fel kell kelteni a gazdasági érdeklődést az űr iránt, hogy ne csak állami intézmények hobbija legyen az űrutazás. Remélem ez most nem csak egy nagyotmondó cégmenedzsment marketingfogasa... -
jeec #68 A napfény hatására a pálya módosulása periodikusan kijjebb, majd beljebb tolja a naperőművet, szóval ezek elég jól kiegyenlítik egymást (napi ciklus).
A napszél hatása szerintem nagyobb. -
#67
Sci fi az én szememben ez. A legalapvetőbb dolgok sincsenek meg hozzá semmilyen szinten. -
halgatyó #66 Érdemes egy kicsit számolni. Képzeljünk el egy olyan űrszerkezetet, amely ÁTLAGOSAN 1 mm vastagásgú, víz-sűrűségű anyagból van. (Vagyis hogy egy 1km^2 felületű naperőművet valahopgyan kihoznak 1000 tonnából) Ez nem tűnik elérhetetlennek.
Tegyük fel, hogy ez a test geostaci pályán kering, mégpedig az ekliptika síkjára merőlegesen. Ekkor a Napfény hatása az 1 év során mindig más lesz a pályályára.
Nagyságrendi becslés (a nagyságok érzékelése) célából számoljuk ki, hogy pl. ha 1/3 évig, teljesen gravitációmentes térben magára hagynánk egy tárgyat, akkor mekkora elmozdulást szenvedne.
Az 1 mm vastag 1m^2 felületű tárgy (víz sűrűséggel) 1 kg tömegű. Ezt a tömeget a 5*10^-6 N erő 5*10^-6 m/s2 gyorsulással mozgatja.
1/3 év az durván 10^7 (10millió) másodperc. Ennyi idő alatt a tárgy 50 m/s sebességre gyorsul fel, elmozdulása pedig 250 ezer km lenne.
Ha még a napszél és a földcsóva hatását is hozzáadom, akkor biztos, hogy fog fogyni rendesen a pályakorrekcióra szánt üzemanyag. Időnként pótlást kell felvinni, ami nem túl olcsó a 36ezer km magasságba. -
halgatyó #65 A napvitorla ötlet fel-feltűnik, szóval nem teljesen képtelenség, csakhogy.
A fénnyomás egy bizonyos irányba mutat, mi meg nagy valószínűséggel épp nem arra akarunk menni. Leginkább azért, mert a fénnyomás nagyon kicsi, egy CÉÉLAL felrakott rakomány pedig (pl a Mars kolónia anyagai) nem feltétlenül fátyolsúlyú tárgyak.
A nagyon kis tolóerő (pl. ionhajtómű) spirális pályán tud csak érvényesülni, soha nem direkt sugárirányban repülné át a Nparendszert egy ilyen jármű.
A rendes földfelszíni vitorlának gyökeresen más a fizikája, a vitorlás hajó még széllel szemben is tud lavírozgatni. Egy fénnyomás-vitorla esetén ilyesmi nem megy.
További gond, hogy a Naptól távolodva a "vitorla" hatékonysága rohamosan csökken.
Valamint: a célba érve le is kell fékezni. Útközben esetleg irányt kell változtatni.
Valószínűleg nem vagyunk túl messze a dologtól, bár az kérdéses, hogy akad-e majd olyan feladat, amit ilyen fényvitorlával ÉRDEMES lesz megoldani.