SG.hu·

50%-hoz közelít a napcellák hatásfoka

Az Egyesült Államokbeli Delaware Egyetem (UD) kutatóinak sikerült feltornászniuk a szilícium napcellák hatékonyságát 42,8%-ra hagyományos földi napfényben.

Az új rekord rendkívül fontos mérföldkő a DARPA (Fejlett Védelmi Projektek Ügynöksége) által kitűzött 50%-os hatékonyság felé vezető úton. A hadsereg fejlesztő cége VHESC (Very High Efficiency Solar Cell, nagyon nagy hatékonyságú napcella) programjával technikailag és pénzügyileg is megvalósítható hordozható napcellás akkutöltőket szeretne kifejleszteni.

Az új rekord 30%-kal magasabb nettó hatékonyságot jelent bármely korábbi modul hatékonyságához viszonyítva, illetve duplája a legmodernebb szilícium napcella modulokénak. A fejlesztés következő szakaszában a DARPA finanszírozásával az újonnan alakult DuPont-UD VHESC konzorcium megkezdi a laboratóriumi munkák átültetését egy gyártásba küldhető prototípus megvalósításába. A hároméves szakaszra 100 millió dollárt kapott a konzorcium, az eddigi eredményeket 13 millióból hozták tető alá.

A hadsereg számára azért fontos a terület, mert a katonák felszerelésének 20%-át az akkumulátorok teszik ki. A VHESC programmal nem csupán a katonák által szállítandó súly csökkenne, növelve ezáltal mobilitásukat, túlélési képességeiket, valamint a harctéren alkalmazható elektronikákat, de drámaian csökkenthető lenne a hadsereg akkumulátor-logisztikai hálózata is, igen vaskos összegeket takarítva meg az USA-nak.


A projektet vezető Christiana Honsberg és Allen Barnett professzor

A VHESC napcellák egy újszerű laterális optikai koncentrátor rendszert alkalmaznak, ami három különböző energiarekeszbe osztja szét a beérkező fényt, magasba, közepesbe és alacsonyba, majd különböző fényérzékenységű anyagokból készült cellákhoz továbbítja, melyek együtt lefedik a Nap színképét. Különösen fontos, hogy a koncentrátor nem tartalmaz mozgó alkatrészt, amit egy nagy befogadási szögű optikai rendszerrel váltottak ki. A hatalmas mennyiségű fény befogadására alkalmas rendszer feleslegessé teszi a követő eszközök használatát.

A korábbi nagy hatékonyságú cellák egy rendkívül finomra hangolt követő optikát és egy asztal méretű, megközelítőleg 30 centi vastag koncentráló lencsét igényeltek. Ezzel szemben a konzorcium eszközei sokkal vékonyabbak lesznek, az 1 centimétert sem érik el, emellett a mozgó alkatrészek elhagyása elősegíti a hordozhatóságot, így könnyedén válhat egy laptop vagy egy tető szerves részévé. "A technológiában ott rejlik a lehetőség, hogy világszerte megváltoztassa az elektromosság előállításának módját. Ez a napcella már tényleg működőképesnek nevezhető" - nyilatkozott büszkén a projektet vezető Allan Barnett, a Delaware Egyetem professzora, hozzátéve, hogy az 50%-os hatékonyság csak a kezdet.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© explicit2007. 08. 06.. 08:46||#69
Na, akkor adjunk esélyt a magyar pénztárcának is: 😄 :
Egy darab feketére festett vashodó + egy darab tusrózsa, és nyáron van melegvized, oszt tusóhacc. 😄

Egyébként a gyakorlatban egyik ismerõsömnél: egy fekete széles rozsdamentes fémhordó (passzív keringtetéssel, hogy ne csak a felsõ szakasz legyen meleg) egy is központira szerelhetõ bojler (két lyuk a bojleren, egy spirálcsõ halad végig a bojler tartályában - kereskedelemben kapható és nem sokkal drágább, mint a hagyományos), egy differenciál-termosztat (ami figyeli a kinti tartályban és a bojlerben lévõ víz hõmérésklet-különbségét) és egy vízpumpa (ami kb. 5 percig mûködik óránként a termosztát szabályzásának függvényében... ez kb. 5 W fogysztást igényel óránként, szemben a hagyományos bojler 1500-2000 W-os fogyasztásával).
A rendszer tavasztól õszig szépen üzemel és gyönyörûen nullázza a melegvízre fordítandó pénzt. Télen használhatatlan és üzemen kívül. Az élettartam 100 év. Talán nem úgy, mint a Verbatim floppy-knál. 😄 A megtérülés garantált.
(Egyedül a fürdõszobában található plusz csõpár ocsmány. Mondjuk elrejthette volna a fal felé.)
© shoe2007. 08. 02.. 14:19||#68
"Ez a napcella már tényleg mûködõképesnek nevezhetõ" - nyilatkozott büszkén a projektet vezetõ Allan Barnett" Ez igazán biztató<#wow1>
Ahhoz még több tíz évet kéne várni hogy igazán 100százalékot közelítõ haszna legyen,csak azthiszem akkor már késö lesz...
© Caro2007. 08. 02.. 13:59||#67
Én nem aggódnék, mert ezek a pénzes paraziták nem életképesek hosszú távon.
A tudományos kultúráé a jövõ.<#eljen>
© halgatyó2007. 08. 02.. 11:22||#66
A fejlõdés nem áll meg...csak meg-megtorpan.
Európának (Kínának, stb.) tovább kell mennnie, megcélozva a még jobb hatásfokot. Továbbá az olcsó elõállítást és a hosszú élettartamot.

Ehhez azonban kutatás kell. KUTATÁS. Csak egy szó, de mi mmindent tartalmaz!

Tartalmazza a társadalom megfelelõ irányultságát, érdeklõdését a tudományok és technika irányában. Tartalmazza a gyermekek érdeklõdését, és a magas színvonalú oktatást (amibe a nevelés is beletartozik, szóval nem olyan egyszerû az egész.)

Sajnos, manapság Európa nem ebbe az irányba halad. A reálgazdaság (ipari termelés) megbecsültsége rohamosan romlik. A tehetséges gyerekek (egyre kevesebb van) inkább mennek közgazdásznak, jogásznak, SÕT! Olyan okádék, felesleges baromsáágok felé fordul a legtöbb gyerek, mint: "kommunikáció" (NEM elektronikusm hanem a "szóvivõ", hazudozó letagadó) meg "marketing" meg hasonlók.

Akinek pénze van, az nem a termelésbe fekteti, hanem kereskedni akar, és ez még a jobbik eset. Vagy ami még károsabb (hosszú távon, össztársadalmi szinten) megpróbál belesímulni ebbe az egyre izmosodó pénzügyi szektorba. Ahol a pénz pénzt fial, igazi értékteremtõ munka nélkül.
Vagy alapít valamilyen hatóság-szerû rablóbandát, amely a kisemberek zsebét fosztogatja, életcéljaikat, vágyaikat, terveiket tapossa meg. (szartisjus, fASVA, fizetõparkolási cégek, stb.)

Így pedig nem lesznek megoldva az elõttünk tornyosuló problémák. Sajna.
Majd a Kínaiak. Ha van eszük, és idõben okulnak a sorsunkból.
© halgatyó2007. 08. 02.. 11:11||#65
Egyrészt örülök neki, hogy eljutottak eddig az 50%-ig.
Másrészt sajnos nem nagyon valószínû, hogy a következõ 20 évben ezek a napelemek elterjedjenek, két okból:
-- Az USA katonai fejlesztése. A technológia nehezen fog kiszivárogni a titkos gyárból. Tehát mindenkinek ki kell fejlesztenie saját magának, ami a megfelelõ (és tömeges) háttér-technológia nélkül nem lesz sikeres.
-- Úgy körbe lesz bástyázva szabadalmakkal, minden apró részletében, hogy ha valaki tõlük függetlenül csinál egy hasonlót, majd jól beperelik, letiltják, 50 év börtönre itélik, stb...
© L3zl132007. 08. 02.. 10:06||#64
Nem azt mondtam, hogy te találtad ki ezt a 0,1%, csak azt, hogy szél esetében nem olyan könnyû ezt az arányt meghatározni, mint mondjuk napenergiánál, vagy a vízenergiánál, tekintve, hogy a szél mértéke igan nagy határok közöt változik viszonylag rövid idõtartamon belül természetes körülmények között is, anélkül, hogy ennek bármiféle negatív hatása lenne.
És mivel te általánosságban természetes forrásokról beszéltél, nem vagyok benne biztos, hogy konkrétan szélenergiára ez egyértelmûen alkalmazható.
És akkor még jön az, amit mondtam, hogy a felhasználható szélenergia potenciál a globális felmelegedés miatt növekszik, tehát ha ebbõl elveszünk valamennyit, az egyátalán nem biztos, hogy káros, sõt.

Azt meg továbbra sem értem, hogy miért kéne figyelmen kívül hagyni egy energiaforrást egy adott helyen, ami hatékonyan ki tudja elégíteni a környezõ igényeket, csak azért, mert az az energiafajta nem képes ellátni a föld teljes energiaszükségletét. (El tudja, csak jelentõs részt kell hozzá felhasználni.)
Szélsõséges példa: Mi a halálnak kellene a sarkkörre mindenáron napelemeket telepíteni, amikor a napelemek hatásfokától függetlenül talán soha nem lesz a leghatékonyabb módszer?
De még egy naposabb helyen is könnyen elképzelhetõ, hogy a napelemek helyett a szélturbina, vagy más energiaforrás felhasználása elõnyösebb valamilyen környezeti okból.

Tehát ha napenergiából felhasználási helytõl függetlenül bármi más alternatívánál olcsóbban tudunk elõállítani áramot, akkor rendben, de nem tudni, hogy ezt valaha sikerül-e elérni, addig viszont nem lehet kijelenteni, hogy a többi energiaforrásnak nincs jövõje.
© Caro2007. 08. 02.. 08:24||#63
Nem én találtam ki.
De csak annyit mondok, hogy a FÖLD EGÉSZ szélteljesítménye 370 TW, az össz energia felhasználás telejsítménye pedig 15 TW, és ez várhatóan csak növekedni fog (egyre jobban).
Már most is az összes szél kb. 5%-át ki kellene vonni, hogy ezt fedezni tudjuk. Azt hiszem nem kell firtatni, hogy ez milyen következményekkel járna.
Ezért nincs jövõje a nem nap alapú megújuló energiaforrásoknak (kivétel talán a geotermikus).
© babajaga2007. 08. 01.. 23:54||#62
A TV -ben ma szó volt a cellákról de a ekkora hatásfokról szó sem volt. Egy akkora tábláról mutatták hogy 1,4KWW-os ragyogó napsütésben hogy sok ház tetején el se férne. Felhõs idõben meg 500W-os.
© L3zl132007. 08. 01.. 21:28||#61
"csakhogy a természetes energiaforrás 0.1%-ánál többet kivenni nem lehet úgy, hogy ne legyen következménye és a szél nem elég ahhoz, hogy fedezd a teljes igényt"

És ez a 0.1% mégis mibõl lett kiszámítva? Nem tudom mennyire megbízható ez az érték szélre vonatkoztatva, és másik kérdés, hogy mi lenne ez a következmény.

Ráadásul a globális felmelegedés miatt növekszik az a hõmennyiség, ami a szelet generálja, tehát ha tényleg sikerülne ezt számottevõ mértékben csökkenteni az talán még jó is volna...

A túlhasználat és az egyátalán nem használat között pedig vannak fokozatok.

Annak sem látom okát, hogy miért kellene feltétlenul egyféle forrásból fedezni a teljes szükségletet.
© kicsizoz2007. 08. 01.. 20:43||#60
Van akváriumod? nem?! -> akkor buzi vagy....

Rákeresni a "Hofi" és a "logika" szavakra kell, ha nem érted....