Néhány újra felfedezett papirusztöredék segíthet megfejteni egy évszázados rejtvényt, új fényben tüntetve fel az ősi egyiptomi történelmet.

A torinói Egizio Múzeum alagsorában két üveglap között bukkantak egy 3000 éves egyedülálló dokumentum, az úgynevezett Torinói Királylista darabjaira. Akárcsak sok egyiptomi írás, a Torinói Királylista is egy papirusznövény szárából készült lapra íródott, elvileg II. Ramszesz hosszú uralkodását megelőző egyiptomi uralkodók hosszú listáját tartalmazza.

A British Museum tudósai már régóta tudnak a töredékekről egy honfitársuk 1959-es elemzéséből. Alen Gardiner régész, aki maga is dolgozott a lista összeállításán, említést tesz olyan töredékekről, amik nem kerültek bele a múzeumban kiállításra került, jelenleg véglegesnek tekintett rekonstrukcióba.

Kiterjedt keresőmunka után a brit múzeum kutatói megtalálták a darabokat, ami segíthet összerakni az ősi egyiptomi történelem egyik kulcsaként értékelt dokumentumot. "Ez az egyik legfontosabb irat, az 1. és a 17. dinasztia közötti kronológia rekonstruálásához" - nyilatkozott Frederico Bottigliengo, a torinói múzeum egyiptológusa a Discovery News-nak. "Más listákkal ellentétben az összes uralkodót felsorolja, beleértve a kisebbeket és a trónbitorlóknak minősítetteket is. Mi több, benne foglaltatnak uralkodásaik időtartamai, több esetben hónapokban és napokban számítva."

Az ősi egyiptomi hieratikusnak nevezett kurzív írási rendszerben készült papiruszt Thébában vásárolta meg egy olasz diplomata és felfedező Bernardino Drovetti 1822-ben, akinek siralmas módszereit rendkívül sok műkincs sínylette meg. A könnyebb szállítás érdekében képes volt feldarabolni a műtárgyakat, de olyan esetről is beszámoltak, amikor egy lelet felét darabokra törte, csak hogy a megmaradt példányokat magasabb áron tudja értékesíteni. A királylistát egy dobozba helyezte más papiruszokkal, aminek az lett a következménye, hogy a dokumentum apró darabokra mállott, mire Olaszországba érkezett.


A kirakós játékká vált történelmi ereklye első 48 darabját egy francia egyiptológus, Jean-Francoise Champollin (1790-1832) rakta össze. Később közel száz további darabot illesztett hozzá egy német származású amerikai régész Gustavus Seyffarth (1796-1885). Az egyik legfontosabb restauráció azonban a torinói múzeum egykori igazgatója, Giulio Farina nevéhez fűződik, aki 1938-ban dolgozott az ősi tekercsen. 1959-ben Gardinier Torinóban további darabokkal egészítette ki a papiruszt, ami így már 160 darabból állt. Ennek ellenére a királylistából alapvetően két fontos rész hiányzik, a lista eleje és a vége.

"A legnagyobb tudósok dolgoztak a papiruszon a múlt században, a rekonstrukciót azonban folyamatos viták kísérték" - mondta Bottigliengo. "Egy véget nem érő kirakóssá vált. Az uralkodók felsorolása a 17. dinasztiával megszakad. Biztosak vagyunk benne, hogy a fellelt töredékek segítenek rekonstruálni a hiányzó részek egy részét és új ismeretekkel gazdagítja az egyiptomi történelmet és kronológiát, ami magával vonhatja egyes adatok megváltoztatását és újabb fáraók neveinek hozzáadását a történelemkönyvekhez"

Az újra felfedezett töredékeket, amik Farina munkájának kimaradt apró darabjai, a British Museum szakértői fogják megvizsgálni a két múzeum közötti együttműködésnek köszönhetően. "Biztosak vagyunk benne, hogy egy új vizsgálat a modern tudományos technikákkal sokkal jobb rekonstrukciót fog eredményezni, mint az eddigiek" - tette hozzá Richard Parkinson, a British Museum Ősi Egyiptom és Szudán részlegének kurátora.