Berta Sándor
Szoftver fejtené meg a régi iratok titkait
A kódexek és más felbecsülhetetlen értékű művek eddig homályba vesző részleteit szeretnék felderíteni nagy pontosságú íráselemző programok segítségével grazi kutatók.
Az elképzelés ugyan hasonlít a Da Vinci-kód titkai című könyvben és filmben feldolgozott témára, azonban itt nem a titkos, rejtjelezett üzenetek megfejtése a cél. A Stájerország által is támogatott DAmalS (Datenbank zur Authentifizierung mittelalterlicher Schreiberhände) nevű projektben résztvevő szakemberek többek között arra kíváncsiak, hogy egy középkori könyvet vagy kódexet hányan írtak. Ennek kiderítésére jelenleg kizárólag szoftverekkel van lehetőség, ugyanis az emberi szem nem képes az apró elváltozásokat és eltéréseket észrevenni.
A kézírás ráadásul számos más kérdésre is választ adhat. A grafológiának köszönhetően ugyanis a művek megszületése után több száz évvel megállapítható, hogy mondjuk az adott kódex írói milyen személyiségű vagy éppen egészségi állapotú emberek voltak. "A korábbi könyvek elkészítésében általában többen vettek részt. Azonban nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól írásaikat, vagyis nehéz megmondani meddig írta egyvalaki a művet és honnan folytatta a társa" - közölte Wernfried Hofmeister germanisztikával foglalkozó grazi nyelvész.
A DAmalS programban a grazi tudósokon kívül szerepet vállaltak a Joanneum Research nevű cég munkatársai is. A projekt során számítógépes képszerkesztő és -elemző programok, illetve eljárások segítségével igyekeznek megállapítani az egyes alkotások eddig titkos jellemzőit. Első lépésként minden vizsgált kódexet és más dokumentumot digitalizálnak, majd ezek a másolatok bekerülnek a Joanneum Research adatbázisába. Ezután kezdődhet az érdemi munka, amely többek között az egyes írásjegyek karakterisztikai vizsgálatából, majd rendszerezéséből áll.
"Szeretnénk egy olyan rendszert létrehozni, amely az eredmények alapján lehetővé teszi a keresést és a kimutatja az egyezéseket a különböző dokumentumokban. Ez a katalógus később a különböző könyvtárakban őrzött könyvek esetében is alkalmazható lenne. Jelenleg még csak az egyes betűket elemezzük, még arra is fény derül, hogy milyen a pont egy i betűn" - hangsúlyozta Wernfried Hofmeister.
Az első könyv, amit a kutatók a 45 000 eurós program keretében feltérképeznek, a Hugo von Montfort által 1415-ben készített Heidelbergi Kódex. Az már kiderült, hogy a művet minimum 2, de legfeljebb 4 személy írta meg. A szakemberek, akik - a hazánkban is népszerű sorozatra utalva - stílusosan Középkori C.S.I-nak nevezik a munkájukat, most a lelet további jellemzőkre kíváncsiak.
Az elképzelés ugyan hasonlít a Da Vinci-kód titkai című könyvben és filmben feldolgozott témára, azonban itt nem a titkos, rejtjelezett üzenetek megfejtése a cél. A Stájerország által is támogatott DAmalS (Datenbank zur Authentifizierung mittelalterlicher Schreiberhände) nevű projektben résztvevő szakemberek többek között arra kíváncsiak, hogy egy középkori könyvet vagy kódexet hányan írtak. Ennek kiderítésére jelenleg kizárólag szoftverekkel van lehetőség, ugyanis az emberi szem nem képes az apró elváltozásokat és eltéréseket észrevenni.
A kézírás ráadásul számos más kérdésre is választ adhat. A grafológiának köszönhetően ugyanis a művek megszületése után több száz évvel megállapítható, hogy mondjuk az adott kódex írói milyen személyiségű vagy éppen egészségi állapotú emberek voltak. "A korábbi könyvek elkészítésében általában többen vettek részt. Azonban nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól írásaikat, vagyis nehéz megmondani meddig írta egyvalaki a művet és honnan folytatta a társa" - közölte Wernfried Hofmeister germanisztikával foglalkozó grazi nyelvész.
A DAmalS programban a grazi tudósokon kívül szerepet vállaltak a Joanneum Research nevű cég munkatársai is. A projekt során számítógépes képszerkesztő és -elemző programok, illetve eljárások segítségével igyekeznek megállapítani az egyes alkotások eddig titkos jellemzőit. Első lépésként minden vizsgált kódexet és más dokumentumot digitalizálnak, majd ezek a másolatok bekerülnek a Joanneum Research adatbázisába. Ezután kezdődhet az érdemi munka, amely többek között az egyes írásjegyek karakterisztikai vizsgálatából, majd rendszerezéséből áll.
"Szeretnénk egy olyan rendszert létrehozni, amely az eredmények alapján lehetővé teszi a keresést és a kimutatja az egyezéseket a különböző dokumentumokban. Ez a katalógus később a különböző könyvtárakban őrzött könyvek esetében is alkalmazható lenne. Jelenleg még csak az egyes betűket elemezzük, még arra is fény derül, hogy milyen a pont egy i betűn" - hangsúlyozta Wernfried Hofmeister.
Az első könyv, amit a kutatók a 45 000 eurós program keretében feltérképeznek, a Hugo von Montfort által 1415-ben készített Heidelbergi Kódex. Az már kiderült, hogy a művet minimum 2, de legfeljebb 4 személy írta meg. A szakemberek, akik - a hazánkban is népszerű sorozatra utalva - stílusosan Középkori C.S.I-nak nevezik a munkájukat, most a lelet további jellemzőkre kíváncsiak.