Hunter
Földközelben az újonnan felfedezett üstökös
Az elkövetkező néhány hétben egy újonnan felfedezett üstökös figyelhető meg az égbolton, ami az időjárás függvényében talán még szabad szemmel is észlelhető lesz.
A Lulin üstökös február 24-én éri el a Földhöz viszonyított legkisebb távolságát, ezért ez a nap, illetve a megelőző és rákövetkező éjszakák lesznek a legalkalmasabbak a megfigyelések szempontjából. Akiknek sikerül a városi fényektől távol eső sötét helyszínt találni az észleléshez, azok számára az üstökös várhatóan egy halvány, homályos csillagként válik láthatóvá. A városlakók aligha fogják szabad szemmel felfedezni a Lulint, csillagász, vagy akár hagyományos távcsövekkel azonban ők is megpillanthatják az égi vándor ködbe burkolózott üstökét és talán még a csóváját is. Joe Rao, a SPACE.com szakértője szerint az üstökösök kiszámíthatatlanok, lehetetlen megjósolni, hogy közeledésükkel milyen fényessé válhatnak.
A Lulin jelenleg is észlelhető kisebb teleszkópokkal a hajnalt közvetlenül megelőző órákban, melynek számos gyönyörű felvétel lett az eredménye. Az üstököst elsőként Chi Sheng Lin fényképezte le a tajvani Lulin Obszervatórium 16 colos távcsövével 2007. július 11-én, felfedezése mégis egy 19 éves kínai egyetemi hallgató, Quanzhi Ye nevéhez fűződik, Lin ugyanis nem ismerte fel az új objektumot. Eleinte aszteroidának vélték, a későbbi felvételeken azonban már feltűnt egy halvány fényudvar, ami elárulta az objektum valódi mivoltát. Mivel a felfedezés a Földre veszélyt jelentő űrkőzeteket kutató Lulin Sky Survey projekt keretein belül történt, ezért kapta az eredetileg C/2007 N3 jellel katalogizált üstökös a Lulin nevet.
Az üstökösről február 2-án készült felvétel Rolando Ligustri, az Új Mexikói RAS Obszervatórium csillagásza nevéhez fűződik. A zöld fénygömb az üstökös kómája, átmérője megközelítőleg félmillió kilométer. A kóma cianogént és kétatomos szént tartalmaz, ez a két gáz a napfény hatására zöldes színben ragyog
A Lulin a 15 hónappal ezelőtti Holmes-üstökös váratlan kitörése óta a legfényesebb objektum, ezért a tél még hátralevő részének legígéretesebb észlelési lehetőségének ígérkezik. Február közepe és vége között fénye 5 vagy 6 magnitúdóra is erősödhet, ezáltal a vidéki fényektől mentes területein szabad szemmel is láthatóvá válhat.
Mivel az üstökös pályája leginkább egy parabolára emlékeztet, ezért a február végi legfényesebb állapotát március közepével gyors halványodás követi. Az üstökös a bolygókkal ellentétes irányban kering a Nap körül, ezért elég gyorsan mozog a viszonyítási alapul szolgáló háttércsillagokhoz képest, ezen felül az elkövetkező három hétben minden egyes nap 20 perccel hamarabb tűnik fel az égbolton. Jelenleg a kora hajnali horizonton, a Mérleg csillagképben keresendő, hamarosan azonban északnyugati pályájának köszönhetően a Szűzben fogjuk megtalálni. Fényességének csúcspontján, február 23 éjjelén az üstökös mindössze két fokra lesz dél-délnyugati irányban a Szaturnusztól. Március 5-én kezdi meg halványulását, ekkor már csak 6-7 magnitúdóval számolhatunk, ami kizárja a szabad szemmel történő észlelést, ekkor az üstökös már a Rák híres Méhkas csillaghalmazánál fog járni.
Azok, akik komolyabb távcsövekkel figyelik az üstököst, idővel észrevehetnek egy "fénytüskét", ami a csóvával ellentétes irányba mutat. Ezt a különös jelenséget ellencsóvának nevezik, amit egy, az üstökösből kicsapódó vékony porréteg hoz létre és csak egész rövid ideig figyelhető meg, amikor a Föld áthalad az üstökös keringési síkján. Viszont, mivel bolygónk még márciusban is az orbitális síkban marad, ezért jó esély nyílhat az ellencsóva megpillantására is.
A Lulin üstökös február 24-én éri el a Földhöz viszonyított legkisebb távolságát, ezért ez a nap, illetve a megelőző és rákövetkező éjszakák lesznek a legalkalmasabbak a megfigyelések szempontjából. Akiknek sikerül a városi fényektől távol eső sötét helyszínt találni az észleléshez, azok számára az üstökös várhatóan egy halvány, homályos csillagként válik láthatóvá. A városlakók aligha fogják szabad szemmel felfedezni a Lulint, csillagász, vagy akár hagyományos távcsövekkel azonban ők is megpillanthatják az égi vándor ködbe burkolózott üstökét és talán még a csóváját is. Joe Rao, a SPACE.com szakértője szerint az üstökösök kiszámíthatatlanok, lehetetlen megjósolni, hogy közeledésükkel milyen fényessé válhatnak.
A Lulin jelenleg is észlelhető kisebb teleszkópokkal a hajnalt közvetlenül megelőző órákban, melynek számos gyönyörű felvétel lett az eredménye. Az üstököst elsőként Chi Sheng Lin fényképezte le a tajvani Lulin Obszervatórium 16 colos távcsövével 2007. július 11-én, felfedezése mégis egy 19 éves kínai egyetemi hallgató, Quanzhi Ye nevéhez fűződik, Lin ugyanis nem ismerte fel az új objektumot. Eleinte aszteroidának vélték, a későbbi felvételeken azonban már feltűnt egy halvány fényudvar, ami elárulta az objektum valódi mivoltát. Mivel a felfedezés a Földre veszélyt jelentő űrkőzeteket kutató Lulin Sky Survey projekt keretein belül történt, ezért kapta az eredetileg C/2007 N3 jellel katalogizált üstökös a Lulin nevet.
Az üstökösről február 2-án készült felvétel Rolando Ligustri, az Új Mexikói RAS Obszervatórium csillagásza nevéhez fűződik. A zöld fénygömb az üstökös kómája, átmérője megközelítőleg félmillió kilométer. A kóma cianogént és kétatomos szént tartalmaz, ez a két gáz a napfény hatására zöldes színben ragyog
A Lulin a 15 hónappal ezelőtti Holmes-üstökös váratlan kitörése óta a legfényesebb objektum, ezért a tél még hátralevő részének legígéretesebb észlelési lehetőségének ígérkezik. Február közepe és vége között fénye 5 vagy 6 magnitúdóra is erősödhet, ezáltal a vidéki fényektől mentes területein szabad szemmel is láthatóvá válhat.
Mivel az üstökös pályája leginkább egy parabolára emlékeztet, ezért a február végi legfényesebb állapotát március közepével gyors halványodás követi. Az üstökös a bolygókkal ellentétes irányban kering a Nap körül, ezért elég gyorsan mozog a viszonyítási alapul szolgáló háttércsillagokhoz képest, ezen felül az elkövetkező három hétben minden egyes nap 20 perccel hamarabb tűnik fel az égbolton. Jelenleg a kora hajnali horizonton, a Mérleg csillagképben keresendő, hamarosan azonban északnyugati pályájának köszönhetően a Szűzben fogjuk megtalálni. Fényességének csúcspontján, február 23 éjjelén az üstökös mindössze két fokra lesz dél-délnyugati irányban a Szaturnusztól. Március 5-én kezdi meg halványulását, ekkor már csak 6-7 magnitúdóval számolhatunk, ami kizárja a szabad szemmel történő észlelést, ekkor az üstökös már a Rák híres Méhkas csillaghalmazánál fog járni.
Azok, akik komolyabb távcsövekkel figyelik az üstököst, idővel észrevehetnek egy "fénytüskét", ami a csóvával ellentétes irányba mutat. Ezt a különös jelenséget ellencsóvának nevezik, amit egy, az üstökösből kicsapódó vékony porréteg hoz létre és csak egész rövid ideig figyelhető meg, amikor a Föld áthalad az üstökös keringési síkján. Viszont, mivel bolygónk még márciusban is az orbitális síkban marad, ezért jó esély nyílhat az ellencsóva megpillantására is.
