Hunter
Felébresztették álmából a Rosettát
Felébresztették hibernációs üzemmódjából a Rosettát űrszondát, hogy felkészítsék a (2867) Steins aszteroidával történő szeptember eleji találkozójára.
Az Európai Űrügynökség (ESA) üstökös-szondájának végcélja, a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös, amit csak 2014-ben ér el, a viszonylag ritka aszteroida tanulmányozása az egyik alküldetése lesz. A 2004 márciusában indult Rosetta 6500 millió kilométer megtételét követően kezdi meg elsődleges küldetését. A szonda és a Nap közötti távolság az üstökös elérésekor körülbelül 600 millió kilométer (4 CSE) lesz, a szeptemberi találkakor 3700 millió kilométernél fog járni.
A szonda kétszer gyorsított a sebességén a Föld, egyszer pedig a Mars gravitációját kihasználva. Az utolsó ilyen manőverére 2009 novemberében kerül sor, amikor újra a Föld mellett fog elhaladni. Hosszú útja során két aszteroidát vesz szemügyre, az elsőt, a fentebb említett (2867) Steinst szeptember első napjaiban közelíti meg, a szonda és az űrkőzet közötti legkisebb távolság 800 kilométer lesz, ezt szeptember 5-én éri el, majd 2010 júniusában a (21) Lutetia aszteroidával randevúzik.
Legutóbbi gyorsító manővere után a Rosetta a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroida-öv felé vette az irányt, 2008. március 27-én pedig Nap-közeli hibernációs módba kapcsolt. A három hónapos "pihenés" során több alrendszert szunnyadó állapotba helyeztek, optimalizálandó az élettartamukat. Júliusban az előkészületi munkálatok keretében a szonda összes műszerét ellenőrzik, majd augusztus 4. és szeptember 4. között a földi irányítás egy optikai navigációs műveletet hajt végre. A szonda fedélzeti kameráival befogják a Steinst, és a megfigyelések alapján finomítják az aszteroida földi mérések alapján kiszámított pályáját.
A (2867) Steins egy viszonylag ritka aszteroida típus. A földi megfigyelések szerint egy E-típusú aszteroidáról van szó, ami főként szilikátokból és bazaltból tevődik össze, tulajdonságai azonban csak részben ismertek. Éppen ezért választották a tanulmányozásra szánt két aszteroida egyikének a Steinst, mivel a Rosetta számára elérhető távolságban lévő űrkőzet valószínűleg sok adalékkal szolgálhat a tudósok számára az E-típusú aszteroidákról szerzett ismereteikhez.
A Rosetta megfigyelései az aszteroida és környezete karakterizálását szolgálják, egyben letesztelik a szonda tudományos műszereit, melyek közül majdnem mindegyiket aktiválnak a szeptemberi átrepülés során. A Steins vizsgálata során az alábbi tudományos célkitűzéseket igyekeznek a projekt tudósai megvalósítani: tanulmányozni fogják az aszteroida kémiai és fizikai tulajdonságait, kinematikai tulajdonságait, többek közt a forgását, valamint felszínét, amit összevetnek más aszteroidák felszínével, hogy jobban megismerjék a különböző típusok közötti eltéréseket. Emellett a műszerekkel tanulmányozni fogják a napszél és az aszteroida között végbemenő kölcsönhatásokat, továbbá közvetlen környezete mágneses és elektromos tulajdonságait, valamint az űrkőzet körül keringő gázokat és porokat.
A művelet teljes mértékben kihasználja a Rosetta képességeit, maximális terhelésnek téve ki a műszereket és magát a szondát is.
Az Európai Űrügynökség (ESA) üstökös-szondájának végcélja, a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös, amit csak 2014-ben ér el, a viszonylag ritka aszteroida tanulmányozása az egyik alküldetése lesz. A 2004 márciusában indult Rosetta 6500 millió kilométer megtételét követően kezdi meg elsődleges küldetését. A szonda és a Nap közötti távolság az üstökös elérésekor körülbelül 600 millió kilométer (4 CSE) lesz, a szeptemberi találkakor 3700 millió kilométernél fog járni.
A szonda kétszer gyorsított a sebességén a Föld, egyszer pedig a Mars gravitációját kihasználva. Az utolsó ilyen manőverére 2009 novemberében kerül sor, amikor újra a Föld mellett fog elhaladni. Hosszú útja során két aszteroidát vesz szemügyre, az elsőt, a fentebb említett (2867) Steinst szeptember első napjaiban közelíti meg, a szonda és az űrkőzet közötti legkisebb távolság 800 kilométer lesz, ezt szeptember 5-én éri el, majd 2010 júniusában a (21) Lutetia aszteroidával randevúzik.
Legutóbbi gyorsító manővere után a Rosetta a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroida-öv felé vette az irányt, 2008. március 27-én pedig Nap-közeli hibernációs módba kapcsolt. A három hónapos "pihenés" során több alrendszert szunnyadó állapotba helyeztek, optimalizálandó az élettartamukat. Júliusban az előkészületi munkálatok keretében a szonda összes műszerét ellenőrzik, majd augusztus 4. és szeptember 4. között a földi irányítás egy optikai navigációs műveletet hajt végre. A szonda fedélzeti kameráival befogják a Steinst, és a megfigyelések alapján finomítják az aszteroida földi mérések alapján kiszámított pályáját.
A (2867) Steins egy viszonylag ritka aszteroida típus. A földi megfigyelések szerint egy E-típusú aszteroidáról van szó, ami főként szilikátokból és bazaltból tevődik össze, tulajdonságai azonban csak részben ismertek. Éppen ezért választották a tanulmányozásra szánt két aszteroida egyikének a Steinst, mivel a Rosetta számára elérhető távolságban lévő űrkőzet valószínűleg sok adalékkal szolgálhat a tudósok számára az E-típusú aszteroidákról szerzett ismereteikhez.
A Rosetta megfigyelései az aszteroida és környezete karakterizálását szolgálják, egyben letesztelik a szonda tudományos műszereit, melyek közül majdnem mindegyiket aktiválnak a szeptemberi átrepülés során. A Steins vizsgálata során az alábbi tudományos célkitűzéseket igyekeznek a projekt tudósai megvalósítani: tanulmányozni fogják az aszteroida kémiai és fizikai tulajdonságait, kinematikai tulajdonságait, többek közt a forgását, valamint felszínét, amit összevetnek más aszteroidák felszínével, hogy jobban megismerjék a különböző típusok közötti eltéréseket. Emellett a műszerekkel tanulmányozni fogják a napszél és az aszteroida között végbemenő kölcsönhatásokat, továbbá közvetlen környezete mágneses és elektromos tulajdonságait, valamint az űrkőzet körül keringő gázokat és porokat.
A művelet teljes mértékben kihasználja a Rosetta képességeit, maximális terhelésnek téve ki a műszereket és magát a szondát is.
