SG.hu·
A Holmes üstökös a Napnál is nagyobb
Az elmúlt hetekben egy üstökös tartotta lázban az amatőr csillagászokat, melynek kiterjedése egy váratlan kitörés következtében ma már nagyobb mint a Napé.
Szülőcsillagunk persze még mindig a Naprendszer legnagyobb tömegű objektuma, részecskéi az összes bolygóra hatással vannak, azonban a hozzá képest porszemnyi, mindössze 3,6 kilométeres maggal rendelkező Holmes üstökös annyi gázt és port bocsátott ki, hogy kómájának átmérője meghaladja a Nap átmérőjét, amit jól mutat a mellékelt montázs.
Baloldalon a 3,6 méteres Canada-France-Hawaii Teleszkóp felvétele a Holmesról, mellette összehasonlításként a Nap, illetve a Szaturnusz
"Folyamatosan terjeszkedik és jelenleg már a Naprendszer legnagyobb objektuma" - jelentették be a Hawaii Egyetem csillagászai. A kóma átmérője a legutóbbi, november 9-i mérés szerint 1,4 millió kilométer volt. Rachel Stevenson, Jan Kleyna és Pedro Lacerda, az egyetem csillagászati karának munkatársai a Canada-France-Hawaii Teleszkóppal végezték el az észleléseket. A Nap átmérője megközelítőleg 1,392 millió kilométer.
Időközben a Hubble is lefotózta a terjeszkedő üstököst, a felvételen egy különös "csokornyakkendő" szerkezet figyelhető meg a mag körül. Az üstökös főként mikroszkopikus részecskékből álló kómája a Nap fényének visszaverésével éri el ragyogását. Sötétedés után a Holmes szabad szemmel is észlelhető, magasan az észak-keleti égbolton egy elmosódott csillagként köszön vissza a szemlélődőkre. Az alábbi csillagtérkép segítségével viszonylag könnyű rábukkanni. Az objektum bár a városokból is látható, igazán a fényektől távoli területeken csodálható meg.
A Holmes elhelyezkedése különböző időpontokban egy amatőr csillagász felvételén
"Jelenleg a sötét égbolton egy rendkívül figyelemre méltó köralakú felhőként jelenik meg" - magyarázta Joe Rao, a SPACE.com rovatszerkesztője. Rao szerint a legjobb ha még a most következő napokban próbáljuk megtalálni az üstököst, mielőtt a Hold komolyabb tényezővé válna az égbolton. A jövő héten az amúgy rendkívül távoli, a Földtől 240 millió kilométerre elhelyezkedő üstökös várhatóan már veszíteni fog fényességéből, de látható marad az elkövetkező két-három hétben.
"A következő hetekben és hónapokban a kóma és a csóva tovább növekedik, a por szétoszlásával azonban az üstökös halványulni fog" - írja Stevenson beszámolójában. A Spaceweather.com weboldala szerint a Holmes üstökös hétfőn egyedülálló látványosságot szolgáltat, amikor áttetsző kómájával át siklik az Alpha Persei csillag előtt, látszólag felfalva az égitestet. Az észleléshez már kell egy kisebb csillagász távcső is. Mivel a nagy üstökösökkel ellentétben a Holmes nem rendelkezik hosszú csóvával ezért nem olyan egyszerű felfedezni.
A baloldali képen látható a koncentrikus porrétegekből összetevődő kóma és egy halvány csóva, a jobboldali kép a Hubble felvétele, ezen figyelhető meg a csokornyakkendő-szerkezet
Azt senki sem tudja miért tört ki az üstökös, de 1892-ben már bekövetkezett nála egy hasonló robbanásszerű fényesedés. A mostani eset október 24-én kezdődött, a Hubble csillagászainak spekulációi szerint egy nagyobb darab törhetett le a magból, ez mállott szét parányi porrészecskékre, miután eltávolodott a nukleusztól, a távolság miatt azonban az űrtávcső sem tud perdöntő bizonyítékot szolgáltatni.
A ragyogás az elmúlt hetekben a nukleusztól másodpercenként 0,5 kilométeres sebességgel távolodó anyag miatt már megkopott, ebből a porhalmazból azonban hamarosan egy tekintélyes csóva fog kialakulni a napszél hatására.
Szülőcsillagunk persze még mindig a Naprendszer legnagyobb tömegű objektuma, részecskéi az összes bolygóra hatással vannak, azonban a hozzá képest porszemnyi, mindössze 3,6 kilométeres maggal rendelkező Holmes üstökös annyi gázt és port bocsátott ki, hogy kómájának átmérője meghaladja a Nap átmérőjét, amit jól mutat a mellékelt montázs.
Baloldalon a 3,6 méteres Canada-France-Hawaii Teleszkóp felvétele a Holmesról, mellette összehasonlításként a Nap, illetve a Szaturnusz
"Folyamatosan terjeszkedik és jelenleg már a Naprendszer legnagyobb objektuma" - jelentették be a Hawaii Egyetem csillagászai. A kóma átmérője a legutóbbi, november 9-i mérés szerint 1,4 millió kilométer volt. Rachel Stevenson, Jan Kleyna és Pedro Lacerda, az egyetem csillagászati karának munkatársai a Canada-France-Hawaii Teleszkóppal végezték el az észleléseket. A Nap átmérője megközelítőleg 1,392 millió kilométer.
Időközben a Hubble is lefotózta a terjeszkedő üstököst, a felvételen egy különös "csokornyakkendő" szerkezet figyelhető meg a mag körül. Az üstökös főként mikroszkopikus részecskékből álló kómája a Nap fényének visszaverésével éri el ragyogását. Sötétedés után a Holmes szabad szemmel is észlelhető, magasan az észak-keleti égbolton egy elmosódott csillagként köszön vissza a szemlélődőkre. Az alábbi csillagtérkép segítségével viszonylag könnyű rábukkanni. Az objektum bár a városokból is látható, igazán a fényektől távoli területeken csodálható meg.
A Holmes elhelyezkedése különböző időpontokban egy amatőr csillagász felvételén
"Jelenleg a sötét égbolton egy rendkívül figyelemre méltó köralakú felhőként jelenik meg" - magyarázta Joe Rao, a SPACE.com rovatszerkesztője. Rao szerint a legjobb ha még a most következő napokban próbáljuk megtalálni az üstököst, mielőtt a Hold komolyabb tényezővé válna az égbolton. A jövő héten az amúgy rendkívül távoli, a Földtől 240 millió kilométerre elhelyezkedő üstökös várhatóan már veszíteni fog fényességéből, de látható marad az elkövetkező két-három hétben.
"A következő hetekben és hónapokban a kóma és a csóva tovább növekedik, a por szétoszlásával azonban az üstökös halványulni fog" - írja Stevenson beszámolójában. A Spaceweather.com weboldala szerint a Holmes üstökös hétfőn egyedülálló látványosságot szolgáltat, amikor áttetsző kómájával át siklik az Alpha Persei csillag előtt, látszólag felfalva az égitestet. Az észleléshez már kell egy kisebb csillagász távcső is. Mivel a nagy üstökösökkel ellentétben a Holmes nem rendelkezik hosszú csóvával ezért nem olyan egyszerű felfedezni.
A baloldali képen látható a koncentrikus porrétegekből összetevődő kóma és egy halvány csóva, a jobboldali kép a Hubble felvétele, ezen figyelhető meg a csokornyakkendő-szerkezet
Azt senki sem tudja miért tört ki az üstökös, de 1892-ben már bekövetkezett nála egy hasonló robbanásszerű fényesedés. A mostani eset október 24-én kezdődött, a Hubble csillagászainak spekulációi szerint egy nagyobb darab törhetett le a magból, ez mállott szét parányi porrészecskékre, miután eltávolodott a nukleusztól, a távolság miatt azonban az űrtávcső sem tud perdöntő bizonyítékot szolgáltatni.
A ragyogás az elmúlt hetekben a nukleusztól másodpercenként 0,5 kilométeres sebességgel távolodó anyag miatt már megkopott, ebből a porhalmazból azonban hamarosan egy tekintélyes csóva fog kialakulni a napszél hatására.