Hunter
Augusztus 12-én tetőzik a meteorzápor
Minden nyáron megcsodálhatjuk a Perszeida meteorraj látványos bemutatóját, így lesz ez idén augusztusban is.
A perszeidák csúcspontja keddre várható, Margaret Campbell-Brown és Peter Brown 2008-as Észlelési Kézikönyve szerint magyar idő szerint délután 1 órakor tetőzik, ami leginkább az észak-amerikaiaknak, ott is inkább a nyugati államokban élőknek kedvez. Ami minket vigasztalhat azon túl, hogy országszerte túlnyomóan tiszta égbolt várható, a nagyobbodó Hold is lenyugszik hajnali fél kettőkor, jövőre az utolsó negyedébe lépő Hold bevilágítja majd az éjfél utáni égboltot, némileg nehezítve a hullócsillagok észlelését.
Mint tudjuk a napokban már egyre sűrűbben felbukkanó meteorok a Swift-Tuttle üstökös parányi törmelékei. Az 1862-ben felfedezett üstökös körülbelül 130 év alatt kerüli meg a Napot, legutóbb 16 évvel ezelőtt tűnt fel, 1992 decemberében. A látogatást követően a perszeidák sokkal intenzívebbé váltak, a meteorok óránkénti száma több százra növekedett, többségük rendkívül fényes és látványos volt, mára azonban a meteorraj aktivitása visszatért a régi kerékvágásba.
Egy igen jó zápor percenként egy meteort hoz a város fényeitől távolabb autózó megfigyelő számára, a fényszennyezés és a holdfény ezt a számot egyaránt csökkenti. A perszeidák gyakorlatilag ezt ígérik, óránként 50-60 meteort láthatunk a sötét égbolton, kivételesen kedvező körülmények között - ha egy kicsit kapkodjuk a fejünket, akkor akár 90-100 hullócsillagot is észlelhetünk. Ne feledjük, ezek statisztikai adatok, a valóságban gyakran láthatunk két-három perszeidát gyors egymásutánban átsuhanni az égbolton akár fél percen belül, amit többnyire több perces szünet követ.
A csúcspont alatt a perszeidák radiánsa, azaz a pont, ahonnan a meteorok érkeznek, nem messze a Perszeusz csillagképtől helyezkedik el. Kora este ez az észak-keleti horizont alját jelenti, ami az idő előrehaladtával fokozatosan emelkedik, egészen virradatig, ami az észlelés végét jelenti. A radiánshoz közel megjelenő meteorok rövid sávot húznak, a távolabbiak azonban általában fényesebbek és hosszabb a csóvájuk, mindezek mellett pedig gyorsabban is húznak át az égbolton, A beérkező meteorok 10-20 százaléka nem felel meg a fentieknek, ezeket szórványos meteoroknak nevezik, vagy egy kisebb zápor tagjainak tudhatók be.
Az észlelés egyébként egy elég egyszerű és pihentető művelet, a legjobb, ha hanyatt fekszünk, bámuljuk a csillagokat és várunk. A perszeidák aktivitása ugrásszerűen megnő az éjfélt követő órákban, így célszerű ekkorra időzíteni a műveletet. Ez nem csupán kedd éjszakára vonatkozik, akit érdekel az esemény az napokkal előtte és utána is felvállalhatja ezt a fajta éjszakai kikapcsolódást, ezeken a napokon nagyjából egy negyedével kevesebb hullócsillag észlelhető mint a maximumkor. Az utolsó perszeidákat két héttel a csúcspont után észlelhetjük.
A perszeidák csúcspontja keddre várható, Margaret Campbell-Brown és Peter Brown 2008-as Észlelési Kézikönyve szerint magyar idő szerint délután 1 órakor tetőzik, ami leginkább az észak-amerikaiaknak, ott is inkább a nyugati államokban élőknek kedvez. Ami minket vigasztalhat azon túl, hogy országszerte túlnyomóan tiszta égbolt várható, a nagyobbodó Hold is lenyugszik hajnali fél kettőkor, jövőre az utolsó negyedébe lépő Hold bevilágítja majd az éjfél utáni égboltot, némileg nehezítve a hullócsillagok észlelését.
Mint tudjuk a napokban már egyre sűrűbben felbukkanó meteorok a Swift-Tuttle üstökös parányi törmelékei. Az 1862-ben felfedezett üstökös körülbelül 130 év alatt kerüli meg a Napot, legutóbb 16 évvel ezelőtt tűnt fel, 1992 decemberében. A látogatást követően a perszeidák sokkal intenzívebbé váltak, a meteorok óránkénti száma több százra növekedett, többségük rendkívül fényes és látványos volt, mára azonban a meteorraj aktivitása visszatért a régi kerékvágásba.
Egy igen jó zápor percenként egy meteort hoz a város fényeitől távolabb autózó megfigyelő számára, a fényszennyezés és a holdfény ezt a számot egyaránt csökkenti. A perszeidák gyakorlatilag ezt ígérik, óránként 50-60 meteort láthatunk a sötét égbolton, kivételesen kedvező körülmények között - ha egy kicsit kapkodjuk a fejünket, akkor akár 90-100 hullócsillagot is észlelhetünk. Ne feledjük, ezek statisztikai adatok, a valóságban gyakran láthatunk két-három perszeidát gyors egymásutánban átsuhanni az égbolton akár fél percen belül, amit többnyire több perces szünet követ.A csúcspont alatt a perszeidák radiánsa, azaz a pont, ahonnan a meteorok érkeznek, nem messze a Perszeusz csillagképtől helyezkedik el. Kora este ez az észak-keleti horizont alját jelenti, ami az idő előrehaladtával fokozatosan emelkedik, egészen virradatig, ami az észlelés végét jelenti. A radiánshoz közel megjelenő meteorok rövid sávot húznak, a távolabbiak azonban általában fényesebbek és hosszabb a csóvájuk, mindezek mellett pedig gyorsabban is húznak át az égbolton, A beérkező meteorok 10-20 százaléka nem felel meg a fentieknek, ezeket szórványos meteoroknak nevezik, vagy egy kisebb zápor tagjainak tudhatók be.
Az észlelés egyébként egy elég egyszerű és pihentető művelet, a legjobb, ha hanyatt fekszünk, bámuljuk a csillagokat és várunk. A perszeidák aktivitása ugrásszerűen megnő az éjfélt követő órákban, így célszerű ekkorra időzíteni a műveletet. Ez nem csupán kedd éjszakára vonatkozik, akit érdekel az esemény az napokkal előtte és utána is felvállalhatja ezt a fajta éjszakai kikapcsolódást, ezeken a napokon nagyjából egy negyedével kevesebb hullócsillag észlelhető mint a maximumkor. Az utolsó perszeidákat két héttel a csúcspont után észlelhetjük.