Cifka Miklós
Elnökváltási pánik a NASA vezetésnél
Január 20-ától új elnöke lesz az Egyesült Államoknak, az amerikai híradásokban pedig szappanoperákba illő hírek reppentek fel arról, hogy az új elnök háttércsapata és a jelenlegi NASA- vezetés között komoly nézeteltérések vannak.
A jelenlegi NASA-igazgatónak, Michael D. Griffinnek már régebben is markáns elképzelései voltak a NASA emberes űrmisszióival kapcsolatban, amit a Constellation programban fogtak össze. Úgy vélte, hogy az űrsikló program feleslegesen drága, bonyolult és életképtelen. Hivatalba lépésekor a NASA az OSP (Orbital Space Plane) keretében már folyt az űrsikló utódjának a kifejlesztése, ám ő felülbírálta a beérkező terveket, finoman utalva arra, hogy az űrrepülőgép-féle megoldás helyett kvázi egy Apollo 2.0-t képzel el, ez az Orion űrhajó és az Altair holdkomp.
Szintén ellene volt annak, hogy a jelenleg már létező, de nem emberes űrutazáshoz szánt hordozórakétákat - mint az Atlas V vagy a Delta 4 - használják személyzettel ellátott űrhajók indításához. Részben a jelenleg rendelkezésre álló technológiák alapján, mint például az űrsiklók szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétáira építve egy teljesen új rakétacsaládot, az ARES-t szánja az új, Orion típusú űrhajó világűrbe juttatásához.
A csatatér túloldalán Lori Garver található, akit Obama leendő elnök bízott meg a NASA vezetésével kapcsolatos munkákkal. Garver egykor a NASA szóvivője volt, illetve a sajtószolgálatnál dolgozott. Szinte tökéletes ellentéte Griffinnek, akinek 7 diplomája van, mérnökember, míg vele szemben vele Garvernek "csak" műszaki marketing diplomája van, ráadásul az eredeti OSP-előirányzásokkal értett egyet, vagyis nem nagy rajongója a Griffin-féle űrhajónak és rakétacsaládnak. Az ő feladata az, hogy az új elnök számára készítsen jelentést arról, mi is a helyzet a NASA háza táján, hogy haladnak a programok, az Orion űrhajó és az ARES rakétacsalád.
A jelek szerint ez az, ami a jelenlegi NASA-vezetés büszkeségét nagyon sérti. Úgy vélik, hogy a NASA-nál mérnökként sose dolgozott Garver (és csapata) nem alkalmas arra, hogy korrekt véleményt alkothasson az új eszközökről, és gyakorlatilag ott tesznek neki keresztbe, ahol csak lehet. A kért információkat nem, vagy csak hiányosan küldik meg, és a bennfentes információk szerint körlevelet küldtek szét, amelyben szerepel, hogy mik azok, amikről beszélhetnek az elnöki csapatnak, illetve mi az, amiről nem. Ezen túl pedig csendben arra kérik a szakmai csoportokat és az ipar résztvevőit, hogy ne kritizálják a jelenlegi programot. Griffin nagyon a szívén viseli a Constellation programot, ami a NASA jövőbeli teendőit foglalja össze, és ennek része az Orion, az Altair és az ARES is, amennyire lehetséges igyekszik is megóvni minden lehetséges támadástól.
A nagy kérdőjel maga Barack Obama, aki 2007-ben még azt nyilatkozta, hogy a NASA költségvetéséből inkább a továbbképzésre, oktatásra kellene fordítani, ami öt éves csúszást is okozhatna a Constellation program számára. Az elnökválasztási útján viszont Floridában (ahonnan az űrhajókat is indítják már évtizedek óta), azt mondta, hogy további 2 milliárd dollárt szán a NASA részére, és egyetértett az eredetileg George W. Bush által megfogalmazott irányelvvel, miszerint a Föld körüli emberes űrkutatási programok helyett, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) inkább távolabbra kell tekinteni, a Holdra való visszatérésre, és utána embert juttatni a Marsra.
A NASA nincs könnyű helyzetben: 2010-re ki kell vonniuk az űrsiklókat, míg az Orion űrhajó és az Ares I. hordozórakéta leghamarabb 2014-ben (de reálisabban inkább 2015-ben) indíthat újra amerikai űrhajóst az űrbe. Ezen 4-5 éves intervallumban az egyetlen opció az orosz Szojuz űrhajók bérlése, ami a jelenlegi nem annyira barátságos amerikai-orosz politikai légkörben keserű pirula az amerikai törvényhozásban. Így az is előfordulhat, hogy az űrsiklók esetleg tovább repülnének, amíg az Orion bevetésre kész nem lesz - ez sok szakembernek, így Griffinnek is egy rémálommal érne fel.
Egyes vélemények szerint a Griffin és Garver közötti nézeteltérés semmiben sem különbözik a korábbi hasonló vitáktól, mindössze annyi az újdonság, hogy zárt ajtók helyett a nyilvánosságot is bevonták. Griffin pozíciója a NASA élén nincs bebetonozva, és többször kijelentette, hogy ha beleavatkoznának a Constellation programba, akkor azonnal lemond. A kérdés most az, hogy Obamának mik a NASA-val kapcsolatos szándékai.
Michael D. Griffin |
Szintén ellene volt annak, hogy a jelenleg már létező, de nem emberes űrutazáshoz szánt hordozórakétákat - mint az Atlas V vagy a Delta 4 - használják személyzettel ellátott űrhajók indításához. Részben a jelenleg rendelkezésre álló technológiák alapján, mint például az űrsiklók szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétáira építve egy teljesen új rakétacsaládot, az ARES-t szánja az új, Orion típusú űrhajó világűrbe juttatásához.
A csatatér túloldalán Lori Garver található, akit Obama leendő elnök bízott meg a NASA vezetésével kapcsolatos munkákkal. Garver egykor a NASA szóvivője volt, illetve a sajtószolgálatnál dolgozott. Szinte tökéletes ellentéte Griffinnek, akinek 7 diplomája van, mérnökember, míg vele szemben vele Garvernek "csak" műszaki marketing diplomája van, ráadásul az eredeti OSP-előirányzásokkal értett egyet, vagyis nem nagy rajongója a Griffin-féle űrhajónak és rakétacsaládnak. Az ő feladata az, hogy az új elnök számára készítsen jelentést arról, mi is a helyzet a NASA háza táján, hogy haladnak a programok, az Orion űrhajó és az ARES rakétacsalád.
Az Ares V. és az Ares I. |
A nagy kérdőjel maga Barack Obama, aki 2007-ben még azt nyilatkozta, hogy a NASA költségvetéséből inkább a továbbképzésre, oktatásra kellene fordítani, ami öt éves csúszást is okozhatna a Constellation program számára. Az elnökválasztási útján viszont Floridában (ahonnan az űrhajókat is indítják már évtizedek óta), azt mondta, hogy további 2 milliárd dollárt szán a NASA részére, és egyetértett az eredetileg George W. Bush által megfogalmazott irányelvvel, miszerint a Föld körüli emberes űrkutatási programok helyett, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) inkább távolabbra kell tekinteni, a Holdra való visszatérésre, és utána embert juttatni a Marsra.
A NASA nincs könnyű helyzetben: 2010-re ki kell vonniuk az űrsiklókat, míg az Orion űrhajó és az Ares I. hordozórakéta leghamarabb 2014-ben (de reálisabban inkább 2015-ben) indíthat újra amerikai űrhajóst az űrbe. Ezen 4-5 éves intervallumban az egyetlen opció az orosz Szojuz űrhajók bérlése, ami a jelenlegi nem annyira barátságos amerikai-orosz politikai légkörben keserű pirula az amerikai törvényhozásban. Így az is előfordulhat, hogy az űrsiklók esetleg tovább repülnének, amíg az Orion bevetésre kész nem lesz - ez sok szakembernek, így Griffinnek is egy rémálommal érne fel.
Egyes vélemények szerint a Griffin és Garver közötti nézeteltérés semmiben sem különbözik a korábbi hasonló vitáktól, mindössze annyi az újdonság, hogy zárt ajtók helyett a nyilvánosságot is bevonták. Griffin pozíciója a NASA élén nincs bebetonozva, és többször kijelentette, hogy ha beleavatkoznának a Constellation programba, akkor azonnal lemond. A kérdés most az, hogy Obamának mik a NASA-val kapcsolatos szándékai.