Elnökváltási pánik a NASA vezetésnél

Most olvasom, hogy az Ad Astra nevû cég és a NASA szerzõdést kötött, hogy a a VASIMR nevû plazmahajtómûvüket kb 2011 környékén tesztelhetik az ISS-en.
Szal úgy tûnik a Mars utazáshoz szükséges hajtómû 2020-ig rendelkezésre fog állni.

Már csak az kéne, hogy pl a HOTOL utód Skylon nevû SSTO rendszerbõl is legyen valami és akkor végre beindulhatna az ûripar.

Azok még csak sugárhajtómûvek, a mûködéshez szükség van légkörre, olyan 40-50km-es magasságig lehet használni õket. A megoldás a kombinált torlósugárhajtómû/rakétahajtómû. A beömlõnyílást ezen magasság felett lezárod, az égõtérbe pedig oxidálószert juttatsz be - vagyis innentõl a hajtómû már rakétahajtómûként mûködik tovább.

a ramjetek vagy scramjetek nem ilyenek?

Különben meg: megint majdnem.

"Hát ha az usában olyan a mûszaki marketing képzés, mint itt, akkor a NASA-nak tényleg befellegzett 😊"

Amerika nem képzi a jó szakembereket hanem megveszi->agyelszivás...

okos emberek simán elképzelik... és megcsinálják/ták.

Jaj tényleg, a Pegasus rendszerrõl el is feledkeztem:
Link

Például úgy, hogy lenne sugárhajtómûve is.
Vagy talán hallottál már olyan rakétáról, amit repölõgép fedélzetérõl indítanak jó magasan. Na, ott a repülõgép úgy is felfogható, mint egy sugárhajtómûvel rendelkezõ, a levegõ oxigénjét és aerodinamikai felhajtóerejét hasznosító elsõ fokozat.

"felszálláskor a levegõ oxigénjét és a keletkezõ aerodinamikai felhajtóerõt hasznosítsuk "

Hogy a búgattyús francba hasznosítaná egy rakéta a levegõt? Ilyet még elképzelni is hogy lehet?

Ha egy kicsit utána néz az ember, akkor kiderül, hogy több opció is volt annak idején egy többször felhasználható ûrrepülõ rendszer kifejlesztésére. A végül megvalósított gyakorlatilag a legolcsóbban megépíthetõ, igaz a lehetségesek közül a legmagasabb fajlagos költségû rendszer volt. A kilövésenkénti ár aztán még jelentõsen emelkedett is a tervezetthez képest, az üzemeltetési jellemzõk pedig romlottak.

Azzal az elvvel nincs semmi gond, hogy a Föld légkörét hatékonyan használjuk a kilövéskor és visszatéréskor. A kapszulás módszer is ez utóbbit teszi, csak sokkal kevésbé hatékonyan, igaz a rendszer maga még egyszerûbb is, ezáltal olcsóbb és viszonylag biztonságosabb lehet.

Az ürrepülõgépes koncepció tehát arról szól, hogy felszálláskor a levegõ oxigénjét és a keletkezõ aerodinamikai felhajtóerõt hasznosítsuk (ezt a jelenlegi ûrrepülõgépek nem teszik) leszálláskor pedig egy hatékonyabb, manõverezhetõséget lehetõvé tevõ aerodinamikai kialakítást használunk. Ilyen teljes rendszert sajnos még senki nem valósított meg, bár valószínûleg lenne rá lehetõség technikailag.

Itt meg kell még említeni azt a lehetõséget, hogy modern anyagok felhasználásával olyan egylépcsõs, újrafelhasználható hordozó rendszert is építhetünk, ami hagyományos rakéta módon indul, de visszatéréskor már ez is repülõgépként viselkedik. Na ez lett volna az X-33/VentureStar.

Az biztos, hogy a jelenlegi amcsi ürrepülõ rendszert nagyban a politika határozta meg, mind a lehetséges opciók közül történõ kiválasztáskor, mind a körülötte levõ folyamatos hájp tekintetében (ami kisebb nagyobb mértékben vezetett a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyásához, és a két katasztrófához).

Szerintem meg az ûrrepülõ nem volt igazi elõrelépés, és úgy tudom - javítsatok ki ha nem igaz - hogy 1kg földkörüli pályára juttatásának ára ûrrepülõgéppel többszöröse az orosz módszernek, bár igaz hogy annyit tud velvinni, amennyit egy szojuzzal lehetetlen. Nagyon szépek ezek az ûrrepülõk, meg minden, de szerintem ha most megint a felújításuk mellett döntenének, akkor a jelentõs költségek mellett az ûrhajózás fejlõdését is visszavetnék (a biztonságosságról nem is szólva). Szerintem zsákutca. Valószínû, hogy nem ez volt az ok amiért az ûrrepülõgépeket kifejlesztették, de azért vicces belegondolni, hogy ez az ûrrepülõs megoldás mennyire amerikai: leszáll a gép valamelyik NASA bázison, kinyílik az ajtaja, és az ûrhajósok integetve büszkén kiszállnak belõle. Kamerák veszik õket eközben, a TV-adók közvetítik, mindenki mosolyog, élõ interjú az ûrhajósokkal, kész színház, tiszta Hollywood. Az amerikai álom. Egész jól eladható, míg egy szojuzos leszállásnál az úrhajó gyakran ballisztikus pályán érkezik a földre, gyakorlatilag becsapódik valahol a tengerbe, vagy a sztyeppén, nyomorult ûrhajósok órákig hánykolódnak még a miniatûr kabinban, vagy várnak a világvégén, míg odaér a hajó/helikpoter. A megérkezéseket általában a rázós jelzõvel illetik, legjobb esetben is 3-4 de néha percekig(!) 8-10g gyorsulás hat rájuk, és kiszálláskor leginkább halottnak néznek ki, de semmikápp sem olyannak, amit a CNN fõmûsoridõben szívesen kitenne a képernyõre: íme büszke ûrhajósaink visszaérkeztek...

Ez az egész program vissza két lépés... Volt egy újra felhasználható platform (SS), amit most kivonnak és helyette hagyományos rakéták??? Ez a jövõ? Még jó, hogy a merev szárnyas szökést nem hagyták abba (X43a), abban van az utolsó reményem, hogy tényleg elõre lép az ûrkutatás.

Mert Magyarország függetlenebb?

Tényleg független és demokratikus. És mostanában rajonganak az amcsi márkákért (fegyverek, ipari berendezések, elektronika). Mert függetlenek.

Muhahhhahhaaaaaa...

Off

Most volt ugye Bush elnök nagy cipõdobálós, lekutyázós afférja.
Az illetõt ugye már is lesittelték, rossz nyelvek szerint már kórházban is van, mert kicsit szigorúan kérdezték.
Bush elnöknek nincs rossz érzése az incidens miatt, továbbá Washigton nem kíván beleszólni abba, hogy megbüntetik-e az újságírót, mivel Bush azt gondolja, hogy Irak szuverén és demokratikus ország, ahol majd eljárnak az ügyben.

Akkorát röhögtem amikor ezt olvastam! LOL

Atyaég, Cifu bíboros, Te itt?

Tessék iparkodni a cikkel, kiváncsi vagyok, mit találtál még a VentureStar-ról.

szerintem az amcsik titokban az oroszok után akarnak menni, az ûrrepülõ feleslegesen bonyolult és drága az orosz megoldáshoz képest, ráadásul sokkal nagyobb egy katasztrófa esélye, így hát a hidegháborúban igazábol feleslegesen kitalált ûrrepülõ helyett megpróbálnak visszatérni az alapokhoz...(ezzel nem azt akarom mondani hogy az ûrrepülõk megalkotásának nem volt haszna, de jelen helyzetben az amcsi holtágnak tekintik)
ami meg a hold-mars-akármi expedíciókat illeti, egy a földrõl fellõtt eszköz se lesz igazán alkalmas, elérkeztünk a sci-fi írók által rég megálmodott korszakhoz, bizony az ûrben kellene mostmár ûrhajókat gyártani, így a feljuttatásból adódó problémák elkerülhetõek, valamint lehetne nagyobb méretû hajókat építeni, nehezebbeket, mert a szükséges anyagokat több fordulóval is fel tudják juttatni. egy a probléma, a technológia ami az ûrben való gyártáshoz kell, még nincs meg, de van egy olyan gyanum hogy a nemzetközi ûrállomás kutatási projektjei közt már vagy ott van vagy ott lesz...

azért elgondolkodtató, hogy a NASA éves 16milliárd USD kötlségvetését is még megakarják nyirbálni, amikor az USA éves hadikiadása ~700milliárd USD és ebbõl kb 270milliárd irak... Fegyverre kell a pénz, mert jönnek a nagy gonosz terroristák és elpusztítják a nagy usákáit az összes usákkal eggyütt.. <#wilting>

Dan Brown a Megtévesztés foka regényében nem ez az X-33as gép volt? sorry ha nem, de már nem emlékszem. Azt tudom, hogy annak is az volt a lényege, hogy elnökválasztás, és egyik jelölt támogatja az Nasa-t a másik meg nem....

Hát én szeretem csillagászat és minden idevonatkozó témát, szóval én Nasa párti vagyok, ha lehet ilyet mondani, remélem nem tesz be nekik. Bár manapság nem megy valami túl fényesen nekik. Nah meg persze arról is lehetne vitatkozni, hogy mennyi pénz megy rá, és kell-e... de hát sok más felesleges dologra is elmegy.

Egy szinten persze nincs annál rosszabb, mint amikor egy projekt 2-3 éve megy, nagyjából mindenki belenyugodott, hogy ez lesz. A hosszabb távú terveket is kezdik hozzá igazítani.
Erre jön egy vizsgálat, ami esetleg le is állíthatja.
Ez rengetegszer megtörtént már ugye a NASA életében, másról se szól.

Én azt nem értettem, hogy ha az az elõnye ennek az Constellation programnak, hogy rengeteg mindenben a SST-re építkezik, akkor miért nem jobban teszi. Egyszerûen mint a legóból építsenek egy újat, egy más konfigurációt és azzal éveket nyernek.

Ha viszont tényleg komolyan gondolják azt, hogy a Holdra, meg a Marsra mennek, akkor ezt az egészet el kéne felejteni. ezek a komponensek nem erre lettek kitalálva.
Pl vegyük az üzemanyag tartályt. Azt mondják tök jó, mert az SST-ét használják. Persze én is azt mondanám. Csakhogy az SST nagy üzemanyag tartályának a csúcsán nincs 200t teher!!!

Most pont az a feladata ennek a Garver féle csipet-csapatnak, hogy elemezze a helyzetet, és meghatározza a lehetséges opciókat. Olyanokat mint például hogy tovább üzemeltessék az Ûrsiklót, hogy az Orion egy kisebb változata a hagyományos Delta 4 v. Atlas V., sõt az Ariane-5 és a HS-IIA orráról indítva milyen költségeket és határidõket jelentene.

Griffin valószínûleg azért tajtékzik, mert már a feltételezés is sérti, hogy egyáltalán felmerült a Fehér Ház elkövetkezõ csapatában az, hogy az ARES-Orion párosnál van jobb megoldás. Ezért hangoztatja, hogy a Garver féle csapatnak nincs megfelelõ szakmai háttere. Ami ugyanakkor elgondolkoztató, hogy miért is megy a vádaskodás, hiszen Garverék azt kérték, hogy a NASA készítsen egy rövid elemzést a lehetséges opciókról. Ebben semmi komoly negatívum nincs, új elnök jön, szeretne tisztán látni, és nem örül annak, hogy 4-5 évig amerikai ûrhajó nélkül marad a NASA. A döntéshez pedig nem ártana tudni a részleteket. Tetszik vagy sem, de a NASA feje fölött döntik el, hogy mire mennyi pénzt kap...

Jó, de egy egylépcsõs, vagy max gyorsító fokozattal megtámogatott ûrrepülõgépnél ilyen probléma nincs.

Másrészt ha beépítenek bizonyos mentõrendszereket, akkor még a hagyományos ûrrepülõgép koncepció is mûködõképes, elfogadható biztonsági koncepciót jelent.
Pl a hagyományos rakéták orrán is van mentõ rakéta torony, de szóba jöhet még a katapult ülés, mentõ kapszula. Sajna ezek növelik a tömeget és csökkentik a maximálisan szállítható személyzet létszámát.
Szerintem az utóbbi évtizedek baleseteinek nem az a tanulsága, hogy az ûrrepülõgép koncepciója rossz, hanem hogy az emberes ürrepülés biztonsága még messze nincs egy normál polgári, esetleg katonai repülés szintjén.

Ezzel az Apollo 2 koncepcióval marhára nem tudok egyetérteni, még ha azt mondják a cél a távolabbi térségek elérése.
Orbitális pályára egy kis ürrepülõgép valószínûleg gazdaságosabb. Hiszen az Orion is szépen magával fogja cipelni a Holdhoz repülve a hõvédõ pajzsot tök fölöslegesen. Másrészt szerintem ez a szerkezet önmagában, vagy bármelyik eleme jelentõs átalakítás nélkül a Mars utazásra teljesen alkalmatlan!

Én azt mondom állítsák le, kapjon egy pofont az amcsi nemzeti öntudat és kezdjenek végre normális rendszereket építeni.

"Most írom a jelenlegi és a közeljövõben várható ûrhajókról, ûrprogramokról a cikksorozatot, szóval kicsit bõvebben is téma lesz hamarosan. 😊"

<#worship>

Hát ha az usában olyan a mûszaki marketing képzés, mint itt, akkor a NASA-nak tényleg befellegzett 😊

úgytudom, hogy azért nem ûrsiklót fejlesztenek, mert azt a gyorsítórakéták és hasonlók oldalára kell csatolni, ahogy az most is van. így a lepergõ szigetelõdarabok megsérthetik a burkolatot, ami miatt már semmisült meg ûrsikló. a ûrkapszulák viszont az egész tetején ülnek, felettük nincs semmi, mi rájuk eshetne, tehát biztonságosabb. kilövésnél pedig ha valami gixer van, akkor az egész utaskabint biztonságos magasságba húzhatja egy kis rakéta, távol egy esetleges robbanástól.
remélem segítettem kicsit.<#vigyor4>

Most írom a jelenlegi és a közeljövõben várható ûrhajókról, ûrprogramokról a cikksorozatot, szóval kicsit bõvebben is téma lesz hamarosan. 😊

Tömören: volt erre egy terv, a X-33 / Venture Star program. Ez egy automatizált SSTO (Egy Lépcsõben Orbitális pályára, tehát nincs gyorsító fokozat, nincs eldobható póttartály) ûrhajó lett volna, új fajta (AeroSpike) hajtómûvel, új fajta hõvédõ pajzsal, stb.
Sajnos a kifejlesztésnél az eredetileg eltervezett megoldások nem váltak be (nevezetesen a kompozit mûanyag üzemanyagtartályok), és bár született rá megoldás (aluminium-ötvözetbõl megépítették, ami könnyebb lett, mint a kitûzött céltömeg, melyet korábban úgy gondoltak, hogy csak kompozit mûanyaggal lehet elérni), a csúszás és a túlköltekezés, illetve a megfelelõ politikai támogatás miatt inkább gyorsan ráhúzták a vizes lepedõt. Az X-33 program bukása után határozott elképzelés volt, hogy kerülni kell minden olyan újítást, ami nincs kéznél, nincs mûködõképes állapotban - ezt az irányvonalat képviseli Griffin is.


Fantáziarajz az X-33-ról

ha mérnök a vezetõ, akkor mérnöki feladatból lesz sok ...
ha a vezetõ politikus, akkor népszerû célokra koncentrálnak ...
ha a vezetõ manager, akkor a gazdasági célok fognak dominálni ...

ha a vezetõ egy barom, akkor baromi drágán fognak semmit csinálni (lásd kis hazánk)

Egyrészt nem tudhatjuk, hogy dilettáns-e, másrészt a feladata nem pusztítani, hanem világos utat kijelölni és ehhez a Nasa-n belüli és kívüli szakértõi viták közt kell eligazodni.

Az ürrepülõvel a föld körüli térséget lehet csak megcélozni, míg a Constellation program eszközeivel az a Holdat a Marsot valamint az aszteroidákat és ezek felszinét is. Azt mondani sem kell, hogy e két ûreszköz(csoport) egyidejü kifejlesztése és alkalmazása nagyon-nagyon sokba kerülne. Dönteni kell tehát, hogy valyon melyik út a járhatóbb. Egy többször használatos, föld körüli pályára terhet szállító, olcsó üzemeltetésü(ez volt az igéret Space Shuttle esetén is)ürrepülõ, vagy a hagyományos ûrkapszulás utazási mód.

Hab a tortán, hogy a Constellation programnak lenne egy gazdaságosabb variánsa is, melyben a jelenleg használt ûrrepülõ program elemeit nem kellene jelentõsen áttervezni (nagy tartály, és szilárd hajtóanyagu gyorsítók) és ezáltal hamarabb lenne emberi utazásra alkalmas hordozóeszközük, de a jelenlegi Nasa vezetés szerint ez a tervezet mûszakilag képtelenség.

Hogy a háttérben mi mozgatja ezeket a szakértõi csoportokat, azt gondolom mondani sem kell, elég ha megnézzük a Nasa költségvetését és a kutatásokra fordított pénzt.

Én sem vagyok annyira képben ,de én úgy tudom, hogy az ûrsikló nem az optimális eszköz ezekre a célokra. Az ûrsiklót a hadsereg eröltette, mert abban reménykedett, hogy továbbfejlesztve ûrfegyverré válhat. Sajnos olyan a világ, hogy a mûszaki feltételek meghatároznak egy optimális megoldást, és az ûrsikló tudtommal nem az.

Ebbõl se fog semmi jó kisülni.
Dilettánsok kezébe adni az irányítást egyenlõ a pusztítással.

NA de én azt nem értem (nem vagyok nagyon otthon a témában, szóval normális hangnemben szívesen veszem az okító válaszokat!) hogy miért nem építenek sok év tapasztalatát felhasználva új, korszerû ûrsiklót? Miért megint 180 fokos fordulattal akarnak "továbblépni". (tudom, hogy amik most tervbe vannak véve, azok az "eredeti" elsõ koncepciók felélesztése) De akkor is...

Egy marketinges ad majd tanácsot az elnöknek a NASA-val kapcsolatos dolgokról? LOL, látom ott sem megy másképp mint itthon.