35
-
#35 Most olvasom, hogy az Ad Astra nevű cég és a NASA szerződést kötött, hogy a a VASIMR nevű plazmahajtóművüket kb 2011 környékén tesztelhetik az ISS-en.
Szal úgy tűnik a Mars utazáshoz szükséges hajtómű 2020-ig rendelkezésre fog állni.
Már csak az kéne, hogy pl a HOTOL utód Skylon nevű SSTO rendszerből is legyen valami és akkor végre beindulhatna az űripar. -
#34 Azok még csak sugárhajtóművek, a működéshez szükség van légkörre, olyan 40-50km-es magasságig lehet használni őket. A megoldás a kombinált torlósugárhajtómű/rakétahajtómű. A beömlőnyílást ezen magasság felett lezárod, az égőtérbe pedig oxidálószert juttatsz be - vagyis innentől a hajtómű már rakétahajtóműként működik tovább. -
Epikurosz #33 a ramjetek vagy scramjetek nem ilyenek?
Különben meg: megint majdnem. -
KasztnerTokman #32 "Hát ha az usában olyan a műszaki marketing képzés, mint itt, akkor a NASA-nak tényleg befellegzett :)"
Amerika nem képzi a jó szakembereket hanem megveszi->agyelszivás...
-
#31 okos emberek simán elképzelik... és megcsinálják/ták. -
#30 Jaj tényleg, a Pegasus rendszerről el is feledkeztem:
Link -
Thrawn #29 Például úgy, hogy lenne sugárhajtóműve is.
Vagy talán hallottál már olyan rakétáról, amit repölőgép fedélzetéről indítanak jó magasan. Na, ott a repülőgép úgy is felfogható, mint egy sugárhajtóművel rendelkező, a levegő oxigénjét és aerodinamikai felhajtóerejét hasznosító első fokozat. -
babajaga #28 "felszálláskor a levegő oxigénjét és a keletkező aerodinamikai felhajtóerőt hasznosítsuk "
Hogy a búgattyús francba hasznosítaná egy rakéta a levegőt? Ilyet még elképzelni is hogy lehet? -
#27 Ha egy kicsit utána néz az ember, akkor kiderül, hogy több opció is volt annak idején egy többször felhasználható űrrepülő rendszer kifejlesztésére. A végül megvalósított gyakorlatilag a legolcsóbban megépíthető, igaz a lehetségesek közül a legmagasabb fajlagos költségű rendszer volt. A kilövésenkénti ár aztán még jelentősen emelkedett is a tervezetthez képest, az üzemeltetési jellemzők pedig romlottak.
Azzal az elvvel nincs semmi gond, hogy a Föld légkörét hatékonyan használjuk a kilövéskor és visszatéréskor. A kapszulás módszer is ez utóbbit teszi, csak sokkal kevésbé hatékonyan, igaz a rendszer maga még egyszerűbb is, ezáltal olcsóbb és viszonylag biztonságosabb lehet.
Az ürrepülőgépes koncepció tehát arról szól, hogy felszálláskor a levegő oxigénjét és a keletkező aerodinamikai felhajtóerőt hasznosítsuk (ezt a jelenlegi űrrepülőgépek nem teszik) leszálláskor pedig egy hatékonyabb, manőverezhetőséget lehetővé tevő aerodinamikai kialakítást használunk. Ilyen teljes rendszert sajnos még senki nem valósított meg, bár valószínűleg lenne rá lehetőség technikailag.
Itt meg kell még említeni azt a lehetőséget, hogy modern anyagok felhasználásával olyan egylépcsős, újrafelhasználható hordozó rendszert is építhetünk, ami hagyományos rakéta módon indul, de visszatéréskor már ez is repülőgépként viselkedik. Na ez lett volna az X-33/VentureStar.
Az biztos, hogy a jelenlegi amcsi ürrepülő rendszert nagyban a politika határozta meg, mind a lehetséges opciók közül történő kiválasztáskor, mind a körülötte levő folyamatos hájp tekintetében (ami kisebb nagyobb mértékben vezetett a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyásához, és a két katasztrófához). -
zakzag #26 Szerintem meg az űrrepülő nem volt igazi előrelépés, és úgy tudom - javítsatok ki ha nem igaz - hogy 1kg földkörüli pályára juttatásának ára űrrepülőgéppel többszöröse az orosz módszernek, bár igaz hogy annyit tud velvinni, amennyit egy szojuzzal lehetetlen. Nagyon szépek ezek az űrrepülők, meg minden, de szerintem ha most megint a felújításuk mellett döntenének, akkor a jelentős költségek mellett az űrhajózás fejlődését is visszavetnék (a biztonságosságról nem is szólva). Szerintem zsákutca. Valószínű, hogy nem ez volt az ok amiért az űrrepülőgépeket kifejlesztették, de azért vicces belegondolni, hogy ez az űrrepülős megoldás mennyire amerikai: leszáll a gép valamelyik NASA bázison, kinyílik az ajtaja, és az űrhajósok integetve büszkén kiszállnak belőle. Kamerák veszik őket eközben, a TV-adók közvetítik, mindenki mosolyog, élő interjú az űrhajósokkal, kész színház, tiszta Hollywood. Az amerikai álom. Egész jól eladható, míg egy szojuzos leszállásnál az úrhajó gyakran ballisztikus pályán érkezik a földre, gyakorlatilag becsapódik valahol a tengerbe, vagy a sztyeppén, nyomorult űrhajósok órákig hánykolódnak még a miniatűr kabinban, vagy várnak a világvégén, míg odaér a hajó/helikpoter. A megérkezéseket általában a rázós jelzővel illetik, legjobb esetben is 3-4 de néha percekig(!) 8-10g gyorsulás hat rájuk, és kiszálláskor leginkább halottnak néznek ki, de semmikápp sem olyannak, amit a CNN főműsoridőben szívesen kitenne a képernyőre: íme büszke űrhajósaink visszaérkeztek... -
#25 Ez az egész program vissza két lépés... Volt egy újra felhasználható platform (SS), amit most kivonnak és helyette hagyományos rakéták??? Ez a jövő? Még jó, hogy a merev szárnyas szökést nem hagyták abba (X43a), abban van az utolsó reményem, hogy tényleg előre lép az űrkutatás. -
Epikurosz #24 Mert Magyarország függetlenebb? -
#23 Tényleg független és demokratikus. És mostanában rajonganak az amcsi márkákért (fegyverek, ipari berendezések, elektronika). Mert függetlenek.
Muhahhhahhaaaaaa... -
#22 Off
Most volt ugye Bush elnök nagy cipődobálós, lekutyázós afférja.
Az illetőt ugye már is lesittelték, rossz nyelvek szerint már kórházban is van, mert kicsit szigorúan kérdezték.
Bush elnöknek nincs rossz érzése az incidens miatt, továbbá Washigton nem kíván beleszólni abba, hogy megbüntetik-e az újságírót, mivel Bush azt gondolja, hogy Irak szuverén és demokratikus ország, ahol majd eljárnak az ügyben.
Akkorát röhögtem amikor ezt olvastam! LOL
-
#21 Atyaég, Cifu bíboros, Te itt?
Tessék iparkodni a cikkel, kiváncsi vagyok, mit találtál még a VentureStar-ról. -
LADA Kalina #20 szerintem az amcsik titokban az oroszok után akarnak menni, az űrrepülő feleslegesen bonyolult és drága az orosz megoldáshoz képest, ráadásul sokkal nagyobb egy katasztrófa esélye, így hát a hidegháborúban igazábol feleslegesen kitalált űrrepülő helyett megpróbálnak visszatérni az alapokhoz...(ezzel nem azt akarom mondani hogy az űrrepülők megalkotásának nem volt haszna, de jelen helyzetben az amcsi holtágnak tekintik)
ami meg a hold-mars-akármi expedíciókat illeti, egy a földről fellőtt eszköz se lesz igazán alkalmas, elérkeztünk a sci-fi írók által rég megálmodott korszakhoz, bizony az űrben kellene mostmár űrhajókat gyártani, így a feljuttatásból adódó problémák elkerülhetőek, valamint lehetne nagyobb méretű hajókat építeni, nehezebbeket, mert a szükséges anyagokat több fordulóval is fel tudják juttatni. egy a probléma, a technológia ami az űrben való gyártáshoz kell, még nincs meg, de van egy olyan gyanum hogy a nemzetközi űrállomás kutatási projektjei közt már vagy ott van vagy ott lesz... -
#19 azért elgondolkodtató, hogy a NASA éves 16milliárd USD kötlségvetését is még megakarják nyirbálni, amikor az USA éves hadikiadása ~700milliárd USD és ebből kb 270milliárd irak... Fegyverre kell a pénz, mert jönnek a nagy gonosz terroristák és elpusztítják a nagy usákáit az összes usákkal eggyütt.. -
kriszwells #18 Dan Brown a Megtévesztés foka regényében nem ez az X-33as gép volt? sorry ha nem, de már nem emlékszem. Azt tudom, hogy annak is az volt a lényege, hogy elnökválasztás, és egyik jelölt támogatja az Nasa-t a másik meg nem....
Hát én szeretem csillagászat és minden idevonatkozó témát, szóval én Nasa párti vagyok, ha lehet ilyet mondani, remélem nem tesz be nekik. Bár manapság nem megy valami túl fényesen nekik. Nah meg persze arról is lehetne vitatkozni, hogy mennyi pénz megy rá, és kell-e... de hát sok más felesleges dologra is elmegy. -
#17 Egy szinten persze nincs annál rosszabb, mint amikor egy projekt 2-3 éve megy, nagyjából mindenki belenyugodott, hogy ez lesz. A hosszabb távú terveket is kezdik hozzá igazítani.
Erre jön egy vizsgálat, ami esetleg le is állíthatja.
Ez rengetegszer megtörtént már ugye a NASA életében, másról se szól.
Én azt nem értettem, hogy ha az az előnye ennek az Constellation programnak, hogy rengeteg mindenben a SST-re építkezik, akkor miért nem jobban teszi. Egyszerűen mint a legóból építsenek egy újat, egy más konfigurációt és azzal éveket nyernek.
Ha viszont tényleg komolyan gondolják azt, hogy a Holdra, meg a Marsra mennek, akkor ezt az egészet el kéne felejteni. ezek a komponensek nem erre lettek kitalálva.
Pl vegyük az üzemanyag tartályt. Azt mondják tök jó, mert az SST-ét használják. Persze én is azt mondanám. Csakhogy az SST nagy üzemanyag tartályának a csúcsán nincs 200t teher!!! -
#15 Most pont az a feladata ennek a Garver féle csipet-csapatnak, hogy elemezze a helyzetet, és meghatározza a lehetséges opciókat. Olyanokat mint például hogy tovább üzemeltessék az Űrsiklót, hogy az Orion egy kisebb változata a hagyományos Delta 4 v. Atlas V., sőt az Ariane-5 és a HS-IIA orráról indítva milyen költségeket és határidőket jelentene.
Griffin valószínűleg azért tajtékzik, mert már a feltételezés is sérti, hogy egyáltalán felmerült a Fehér Ház elkövetkező csapatában az, hogy az ARES-Orion párosnál van jobb megoldás. Ezért hangoztatja, hogy a Garver féle csapatnak nincs megfelelő szakmai háttere. Ami ugyanakkor elgondolkoztató, hogy miért is megy a vádaskodás, hiszen Garverék azt kérték, hogy a NASA készítsen egy rövid elemzést a lehetséges opciókról. Ebben semmi komoly negatívum nincs, új elnök jön, szeretne tisztán látni, és nem örül annak, hogy 4-5 évig amerikai űrhajó nélkül marad a NASA. A döntéshez pedig nem ártana tudni a részleteket. Tetszik vagy sem, de a NASA feje fölött döntik el, hogy mire mennyi pénzt kap... -
#14 Jó, de egy egylépcsős, vagy max gyorsító fokozattal megtámogatott űrrepülőgépnél ilyen probléma nincs.
Másrészt ha beépítenek bizonyos mentőrendszereket, akkor még a hagyományos űrrepülőgép koncepció is működőképes, elfogadható biztonsági koncepciót jelent.
Pl a hagyományos rakéták orrán is van mentő rakéta torony, de szóba jöhet még a katapult ülés, mentő kapszula. Sajna ezek növelik a tömeget és csökkentik a maximálisan szállítható személyzet létszámát.
Szerintem az utóbbi évtizedek baleseteinek nem az a tanulsága, hogy az űrrepülőgép koncepciója rossz, hanem hogy az emberes ürrepülés biztonsága még messze nincs egy normál polgári, esetleg katonai repülés szintjén.
Ezzel az Apollo 2 koncepcióval marhára nem tudok egyetérteni, még ha azt mondják a cél a távolabbi térségek elérése.
Orbitális pályára egy kis ürrepülőgép valószínűleg gazdaságosabb. Hiszen az Orion is szépen magával fogja cipelni a Holdhoz repülve a hővédő pajzsot tök fölöslegesen. Másrészt szerintem ez a szerkezet önmagában, vagy bármelyik eleme jelentős átalakítás nélkül a Mars utazásra teljesen alkalmatlan!
Én azt mondom állítsák le, kapjon egy pofont az amcsi nemzeti öntudat és kezdjenek végre normális rendszereket építeni. -
#13 "Most írom a jelenlegi és a közeljövőben várható űrhajókról, űrprogramokról a cikksorozatot, szóval kicsit bővebben is téma lesz hamarosan. :)"
-
IrkaBirka #12 Hát ha az usában olyan a műszaki marketing képzés, mint itt, akkor a NASA-nak tényleg befellegzett :)
-
torcipepe #11 úgytudom, hogy azért nem űrsiklót fejlesztenek, mert azt a gyorsítórakéták és hasonlók oldalára kell csatolni, ahogy az most is van. így a lepergő szigetelődarabok megsérthetik a burkolatot, ami miatt már semmisült meg űrsikló. a űrkapszulák viszont az egész tetején ülnek, felettük nincs semmi, mi rájuk eshetne, tehát biztonságosabb. kilövésnél pedig ha valami gixer van, akkor az egész utaskabint biztonságos magasságba húzhatja egy kis rakéta, távol egy esetleges robbanástól.
remélem segítettem kicsit. -
#9 Most írom a jelenlegi és a közeljövőben várható űrhajókról, űrprogramokról a cikksorozatot, szóval kicsit bővebben is téma lesz hamarosan. :)
Tömören: volt erre egy terv, a X-33 / Venture Star program. Ez egy automatizált SSTO (Egy Lépcsőben Orbitális pályára, tehát nincs gyorsító fokozat, nincs eldobható póttartály) űrhajó lett volna, új fajta (AeroSpike) hajtóművel, új fajta hővédő pajzsal, stb.
Sajnos a kifejlesztésnél az eredetileg eltervezett megoldások nem váltak be (nevezetesen a kompozit műanyag üzemanyagtartályok), és bár született rá megoldás (aluminium-ötvözetből megépítették, ami könnyebb lett, mint a kitűzött céltömeg, melyet korábban úgy gondoltak, hogy csak kompozit műanyaggal lehet elérni), a csúszás és a túlköltekezés, illetve a megfelelő politikai támogatás miatt inkább gyorsan ráhúzták a vizes lepedőt. Az X-33 program bukása után határozott elképzelés volt, hogy kerülni kell minden olyan újítást, ami nincs kéznél, nincs működőképes állapotban - ezt az irányvonalat képviseli Griffin is.
[center]
Fantáziarajz az X-33-ról -
lokko #6 ha mérnök a vezető, akkor mérnöki feladatból lesz sok ...
ha a vezető politikus, akkor népszerű célokra koncentrálnak ...
ha a vezető manager, akkor a gazdasági célok fognak dominálni ...
ha a vezető egy barom, akkor baromi drágán fognak semmit csinálni (lásd kis hazánk) -
#5 Egyrészt nem tudhatjuk, hogy dilettáns-e, másrészt a feladata nem pusztítani, hanem világos utat kijelölni és ehhez a Nasa-n belüli és kívüli szakértői viták közt kell eligazodni.
Az ürrepülővel a föld körüli térséget lehet csak megcélozni, míg a Constellation program eszközeivel az a Holdat a Marsot valamint az aszteroidákat és ezek felszinét is. Azt mondani sem kell, hogy e két űreszköz(csoport) egyidejü kifejlesztése és alkalmazása nagyon-nagyon sokba kerülne. Dönteni kell tehát, hogy valyon melyik út a járhatóbb. Egy többször használatos, föld körüli pályára terhet szállító, olcsó üzemeltetésü(ez volt az igéret Space Shuttle esetén is)ürrepülő, vagy a hagyományos űrkapszulás utazási mód.
Hab a tortán, hogy a Constellation programnak lenne egy gazdaságosabb variánsa is, melyben a jelenleg használt űrrepülő program elemeit nem kellene jelentősen áttervezni (nagy tartály, és szilárd hajtóanyagu gyorsítók) és ezáltal hamarabb lenne emberi utazásra alkalmas hordozóeszközük, de a jelenlegi Nasa vezetés szerint ez a tervezet műszakilag képtelenség.
Hogy a háttérben mi mozgatja ezeket a szakértői csoportokat, azt gondolom mondani sem kell, elég ha megnézzük a Nasa költségvetését és a kutatásokra fordított pénzt. -
uwu #4 Én sem vagyok annyira képben ,de én úgy tudom, hogy az űrsikló nem az optimális eszköz ezekre a célokra. Az űrsiklót a hadsereg eröltette, mert abban reménykedett, hogy továbbfejlesztve űrfegyverré válhat. Sajnos olyan a világ, hogy a műszaki feltételek meghatároznak egy optimális megoldást, és az űrsikló tudtommal nem az. -
uwu #3 Ebből se fog semmi jó kisülni.
Dilettánsok kezébe adni az irányítást egyenlő a pusztítással. -
emp #2 NA de én azt nem értem (nem vagyok nagyon otthon a témában, szóval normális hangnemben szívesen veszem az okító válaszokat!) hogy miért nem építenek sok év tapasztalatát felhasználva új, korszerű űrsiklót? Miért megint 180 fokos fordulattal akarnak "továbblépni". (tudom, hogy amik most tervbe vannak véve, azok az "eredeti" első koncepciók felélesztése) De akkor is... -
#1 Egy marketinges ad majd tanácsot az elnöknek a NASA-val kapcsolatos dolgokról? LOL, látom ott sem megy másképp mint itthon.