Hunter
Folyékony tükör holdi obszervatóriumba
Brit és kanadai tudósok egy folyadék ezüsttel történő bevonásával készítettek tükröt. A folyékony tükör nem újkeletű, világszerte több ilyen is található a csillagvizsgálókban, a mostanit azonban akár a Holdra is telepíthetnék, ellentétben higanyból készült elődeivel.
A folyékony higany felszíne egy gravitációs mezőben állandó sebességgel forgatva parabola alakot vesz fel. Adott átmérőnél, ami elérheti a 6 métert is, ez a megoldás akár százszor olcsóbb lehet, mint egy üvegből készült tükör előállítása, hatékonyságban pedig akár az ezerszeresét is elérheti, ha a csillagok infravörös fényének detektálásáról van szó.
Egészen mostanáig nem létezett olyan folyékony tükör, ami alkalmas lenne a Holdra, ahol a hőmérséklet elérheti a -147 Celsius fokot. Ez jóval meghaladja a higany -38 fokos fagypontját, emellett a higany mérgező is, ami megnehezíti a technikusok munkáját, sorolta az ellenérveket Ken Seddon, a belfasti Queen's Egyetem kémikusa, aki a kanadai Laval Egyetem Ermanno Borra által vezetett kutatócsoportjával közösen állt elő egy új, jóval kezelhetőbb anyagból elkészíthető folyékony tükör koncepciójával.
Ebben a koncepcióban az úgynevezett "ionos folyadékok" szerepelnek, melyekről már korábban is olvashattunk az sg.hu-n, akkor a bioüzemanyag-gyártásban kamatoztatta tulajdonságait. Ebben az esetben az ionos folyadékok rendkívül alacsony fagyási pontját és nehézkes párolgását használták ki, melyek elengedhetetlenek egy holdi felhasználásra szánt folyadéknál. A kutatók konkrétan az imidazolium etilszulfát nevű, -98 fokon fagyó, nagy viszkozitású sós folyadék felszínére ülepítettek infravörösfény-visszaverő ezüst nanorészecskéket. A művelet egy vákuumban zajlott, a hatalmas tükör hónapokon át működött. A kísérlet azért is egyedülálló, mert eddig még senki nem próbálkozott folyadékot fémmel bevonni, tette hozzá Seddon.
"Eredményeink azt mutatják, hogy a módszer nem csupán lehetséges, de rendkívül jó megoldás is, akár már most elindulhatnánk vele a Holdra" - nyilatkozott az észak-ír tudós a New Scientist magazinnak. "Először azonban szeretnénk 50 fokkal tovább csökkenteni a fagyási pontot, valamint javítani az infravörös visszatükrözésen".
A NASA és a Kanadai Űrügynökség egyaránt kivitelezhetőnek tart egy Holdon elhelyezett folyékony tükörrel ellátott távcsövet, amit valamelyik sarkkörre terveznek, a megvalósíthatósági tanulmányok szerint 2018 környékére. A Holdra szánt berendezést nem hagyományos motorok, hanem szupravezető mágnesek forgatnák.
http://space.newscientist.com/article/mg19426095.900
A folyékony higany felszíne egy gravitációs mezőben állandó sebességgel forgatva parabola alakot vesz fel. Adott átmérőnél, ami elérheti a 6 métert is, ez a megoldás akár százszor olcsóbb lehet, mint egy üvegből készült tükör előállítása, hatékonyságban pedig akár az ezerszeresét is elérheti, ha a csillagok infravörös fényének detektálásáról van szó.
Egészen mostanáig nem létezett olyan folyékony tükör, ami alkalmas lenne a Holdra, ahol a hőmérséklet elérheti a -147 Celsius fokot. Ez jóval meghaladja a higany -38 fokos fagypontját, emellett a higany mérgező is, ami megnehezíti a technikusok munkáját, sorolta az ellenérveket Ken Seddon, a belfasti Queen's Egyetem kémikusa, aki a kanadai Laval Egyetem Ermanno Borra által vezetett kutatócsoportjával közösen állt elő egy új, jóval kezelhetőbb anyagból elkészíthető folyékony tükör koncepciójával.
Ebben a koncepcióban az úgynevezett "ionos folyadékok" szerepelnek, melyekről már korábban is olvashattunk az sg.hu-n, akkor a bioüzemanyag-gyártásban kamatoztatta tulajdonságait. Ebben az esetben az ionos folyadékok rendkívül alacsony fagyási pontját és nehézkes párolgását használták ki, melyek elengedhetetlenek egy holdi felhasználásra szánt folyadéknál. A kutatók konkrétan az imidazolium etilszulfát nevű, -98 fokon fagyó, nagy viszkozitású sós folyadék felszínére ülepítettek infravörösfény-visszaverő ezüst nanorészecskéket. A művelet egy vákuumban zajlott, a hatalmas tükör hónapokon át működött. A kísérlet azért is egyedülálló, mert eddig még senki nem próbálkozott folyadékot fémmel bevonni, tette hozzá Seddon.
"Eredményeink azt mutatják, hogy a módszer nem csupán lehetséges, de rendkívül jó megoldás is, akár már most elindulhatnánk vele a Holdra" - nyilatkozott az észak-ír tudós a New Scientist magazinnak. "Először azonban szeretnénk 50 fokkal tovább csökkenteni a fagyási pontot, valamint javítani az infravörös visszatükrözésen".
A NASA és a Kanadai Űrügynökség egyaránt kivitelezhetőnek tart egy Holdon elhelyezett folyékony tükörrel ellátott távcsövet, amit valamelyik sarkkörre terveznek, a megvalósíthatósági tanulmányok szerint 2018 környékére. A Holdra szánt berendezést nem hagyományos motorok, hanem szupravezető mágnesek forgatnák.
http://space.newscientist.com/article/mg19426095.900