Hunter

Folyékony tükör holdi obszervatóriumba

Brit és kanadai tudósok egy folyadék ezüsttel történő bevonásával készítettek tükröt. A folyékony tükör nem újkeletű, világszerte több ilyen is található a csillagvizsgálókban, a mostanit azonban akár a Holdra is telepíthetnék, ellentétben higanyból készült elődeivel.

A folyékony higany felszíne egy gravitációs mezőben állandó sebességgel forgatva parabola alakot vesz fel. Adott átmérőnél, ami elérheti a 6 métert is, ez a megoldás akár százszor olcsóbb lehet, mint egy üvegből készült tükör előállítása, hatékonyságban pedig akár az ezerszeresét is elérheti, ha a csillagok infravörös fényének detektálásáról van szó.

Egészen mostanáig nem létezett olyan folyékony tükör, ami alkalmas lenne a Holdra, ahol a hőmérséklet elérheti a -147 Celsius fokot. Ez jóval meghaladja a higany -38 fokos fagypontját, emellett a higany mérgező is, ami megnehezíti a technikusok munkáját, sorolta az ellenérveket Ken Seddon, a belfasti Queen's Egyetem kémikusa, aki a kanadai Laval Egyetem Ermanno Borra által vezetett kutatócsoportjával közösen állt elő egy új, jóval kezelhetőbb anyagból elkészíthető folyékony tükör koncepciójával.

Ebben a koncepcióban az úgynevezett "ionos folyadékok" szerepelnek, melyekről már korábban is olvashattunk az sg.hu-n, akkor a bioüzemanyag-gyártásban kamatoztatta tulajdonságait. Ebben az esetben az ionos folyadékok rendkívül alacsony fagyási pontját és nehézkes párolgását használták ki, melyek elengedhetetlenek egy holdi felhasználásra szánt folyadéknál. A kutatók konkrétan az imidazolium etilszulfát nevű, -98 fokon fagyó, nagy viszkozitású sós folyadék felszínére ülepítettek infravörösfény-visszaverő ezüst nanorészecskéket. A művelet egy vákuumban zajlott, a hatalmas tükör hónapokon át működött. A kísérlet azért is egyedülálló, mert eddig még senki nem próbálkozott folyadékot fémmel bevonni, tette hozzá Seddon.


"Eredményeink azt mutatják, hogy a módszer nem csupán lehetséges, de rendkívül jó megoldás is, akár már most elindulhatnánk vele a Holdra" - nyilatkozott az észak-ír tudós a New Scientist magazinnak. "Először azonban szeretnénk 50 fokkal tovább csökkenteni a fagyási pontot, valamint javítani az infravörös visszatükrözésen".

A NASA és a Kanadai Űrügynökség egyaránt kivitelezhetőnek tart egy Holdon elhelyezett folyékony tükörrel ellátott távcsövet, amit valamelyik sarkkörre terveznek, a megvalósíthatósági tanulmányok szerint 2018 környékére. A Holdra szánt berendezést nem hagyományos motorok, hanem szupravezető mágnesek forgatnák.

http://space.newscientist.com/article/mg19426095.900

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Jonah #22
    amúgy respekt a kutatóknak... nem tartom kizártnak, hogy űrbéli méretekben gondolkozva több kilométeres tükröket is gyártsanak vele... majd jó lesz az égre nézve borotválkozni :D

    üdv.
  • Jonah #21
    Nos, mielőtt késhegyre menő vitába nem kezdtek: az üveg amorf szerkezetű, és igen, folyadék... csak megfelelően nagy a viszkozitása. tegyél le ma egy üveglapot az asztalra, úgy, hogy fél méterrel lógjon túl az asztalon. Tegyél rá valamit amivel nem törik el, de mégis terheli v alami a lelógó részt. hagyd így kb fél évtizedig. Az eredmény : szépen elgörbül az üveg...

    üdv.

    ui: az üvegnek tényleg nincs határozott olvadáspontja, mivel nincs kristályrácsa sem.
  • babajaga #20
    A vasvegyületeket csak hőkezelés után mérik keménységre anélkül keménységet mérni értelmetlen! Brinell keménységet a hőkezelt öntöttvasnál mérnek, acélnál soha! Acélnál edzés, megeresztés után Rockwell keménységet mérnek döntően, ritkán mérnek Wickers keménységet.Az üvegtábla meghajlásának nincs köze a keménységhez.
  • s821227 #19
    Nameg diffúzióról hallottál már és rácstorzulásról?? :)
  • s821227 #18
    Ez a Brinner keménységmérés acélnál! Megnyugtatlak, hogy üvegeknél is mérnek keménységet pl: mikroWickers! Ezeknél is van keménységmérés!! Megnyugtatlak hogy az üveg sem rögtön törik... Lásd nagy táblák hajlanak! De ezeknek is megvannak a szakaszai!
  • babajaga #17
    Ha vasnak nekinyomnak nagy erővel egy edzett acélgolyót akkor benyomódás keletkezik, így mérik pld az acél keménységét. Ha üvegnél teszik ezt akkor nem keletkezik benyomódás mert az üveg szétmorzsolódik,és törik.Ebből az is következik hogy az üveg nem folyik, mert ha nyomásra nem folyik akkor a saját súlyától még kevésbé.
  • Epikurosz #16
    Jajdejó.
  • maestro85 #15
    Ilyen hülyeségekre bezzeg van pénz! Boccs, ezt muszáj volt nem kihagyni. Egyébként én sem látom valami, nagy techológiának. Egyszerűen "összedobták" ami volt a spájzban.
  • babajaga #14
    Az üveg ugyan megszilárdult oldat de ez nem jelenti azt hogy folyik.Ugyanis nagyon rideg. és az pont azt jelenti hogy a molekulái nem gördülnek egymáson hanem erőbehatásra szétszakadnak.
  • Remetix #13
    Wikipedia szerintez csak egy mítosz. Egyébként azért kerestem ott rá, mert valahol máshol is olvastam már korábban, hogy a régi ablaküvegek már a beépítéskor vastagabbak voltak alul.