Hunter
Repülőgépeken is kipróbálják a bioüzemanyagot
Két légitársaság is kacérkodik a bioüzemanyagok alkalmazásával utasszállítógépein. Az Air New Zealand bejelentése szerint 2008 végére tervezik első részleges bioüzemanyagú próbarepülésüket.
Az új-zélandiak egyik 747-esükkel teszik majd meg az első lépéseket a "zöldebb" légiközlekedés irányába, melyben teljes egészében segítségükre lesz a hajtóművek gyártója a Rolls-Royce és a repülőgépgyártó Boeing is. A négy hajtómű egyikét fogják feltölteni a speciális kerozin-bioüzemanyag keverékkel. Az együttműködésről kiadott részletek között nincs utalás arra, hogy milyen fajta bioüzemanyagot kívánnak használni, azt azonban megtudtuk, hogy a próbarepülésen résztvevő gép nem fog utasokat szállítani.
Ugyanakkor a Virgin Atlantic, különösen a cégalapító Richard Branson, aki az űrturizmus bevezetése mellett a globális felmelegedés elleni harcnak is aktív résztvevőjének vallja magát, minden erejével arra törekszik, hogy megelőzze az Air New Zeeland mérnökeit és már 2008 elején elindítsa első bioüzemanyagú járatát.
Az új-zélandi kormány nemrég jelentette be szénsemlegességi szándékát, melynek keretében David Parker éghajlat-változási és energiaügyi miniszter külön kiemelte a nemzeti légitársaság szerepvállalását, ami nagyban segítené a célkitűzés elérését. A légitársaság részéről Rob Fyfe vezérigazgató nyilatkozott, elmondva, hogy a technika fejlődésével a bioüzemanyagok jóval hamarabb váltak életképes alternatívává a repülés számára, mint azt néhány éve sokan feltételezték volna.
A Virgin Atlantic Angliában tervezi a tesztrepülést, szintén egy hajtóművet töltve fel a négyből részlegesen, vagy akár teljes egészében bioüzemanyaggal, ez utóbbi elsősorban a most is javában zajló földi teszten múlnak, nyilatkozott a Virgin szóvivője a BBC-nek. A Virgin a GE-vel és a Boeinggel alkotott szövetséget, azonban az üzemanyagról ők sem árultak el még semmi konkrétumot.
A Rolls-Royce szóvivője szerint nem az elsőségen van a hangsúly, hanem azon hogy a jövőre nézve minél alaposabban megismerjék a bioüzemanyagokban rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor egyre többen kételkednek a bioüzemanyagok világmegváltó hatásában. Az egykor a zöld megmentőként ünnepelt alternatíva az elmúlt években egyre összetettebbé és vitatottabbá vált. Vannak kutatások, melyek szerint a jelenlegi bioüzemanyag technológiák összességében több üvegházgáz kibocsátást eredményeznek, mint a hagyományos üzemanyagok. Egyre többen aggódnak a biodízelhez szükséges növények számára elkülönítendő termőföldek mennyisége és ökológiai hatása miatt, miközben már az éhínség is felkerült a zöld technika számlájára.
Tim Johnson, a brit AEF (Repülési Környezeti Szövetség) kutató és környezetvédelmi csoport megfigyelője szerint a légitársaságok nekibuzdulását nem fogják kitörő örömmel fogadni a környezetvédők, hiszen már annyi szektor hajszolja a bioüzemanyagokat, hogy az emberek ellátása lassan a sorvégén fog kullogni. Az AEF számos másik megfigyelővel együtt nem tartja jó megoldásnak az úgynevezett második generációs bioüzemanyagokat, ahol a teljes növényt kizárólag az üzemanyaggyártás számára termesztik, inkább szorgalmaznák azt a módszert, ahol csak az élelmiszernövények részei, hulladék anyagai kerülnek feldolgozásra.
Johnson szerint ez a megközelítés hatékonyabb és sokkal inkább hozzájárul a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, a technológia azonban még gyermekcipőben jár és széleskörű kereskedelmi alkalmazása akár egy teljes évtizedet is várathat magára.
Az új-zélandiak egyik 747-esükkel teszik majd meg az első lépéseket a "zöldebb" légiközlekedés irányába, melyben teljes egészében segítségükre lesz a hajtóművek gyártója a Rolls-Royce és a repülőgépgyártó Boeing is. A négy hajtómű egyikét fogják feltölteni a speciális kerozin-bioüzemanyag keverékkel. Az együttműködésről kiadott részletek között nincs utalás arra, hogy milyen fajta bioüzemanyagot kívánnak használni, azt azonban megtudtuk, hogy a próbarepülésen résztvevő gép nem fog utasokat szállítani.
Ugyanakkor a Virgin Atlantic, különösen a cégalapító Richard Branson, aki az űrturizmus bevezetése mellett a globális felmelegedés elleni harcnak is aktív résztvevőjének vallja magát, minden erejével arra törekszik, hogy megelőzze az Air New Zeeland mérnökeit és már 2008 elején elindítsa első bioüzemanyagú járatát.
Az új-zélandi kormány nemrég jelentette be szénsemlegességi szándékát, melynek keretében David Parker éghajlat-változási és energiaügyi miniszter külön kiemelte a nemzeti légitársaság szerepvállalását, ami nagyban segítené a célkitűzés elérését. A légitársaság részéről Rob Fyfe vezérigazgató nyilatkozott, elmondva, hogy a technika fejlődésével a bioüzemanyagok jóval hamarabb váltak életképes alternatívává a repülés számára, mint azt néhány éve sokan feltételezték volna.
A Virgin Atlantic Angliában tervezi a tesztrepülést, szintén egy hajtóművet töltve fel a négyből részlegesen, vagy akár teljes egészében bioüzemanyaggal, ez utóbbi elsősorban a most is javában zajló földi teszten múlnak, nyilatkozott a Virgin szóvivője a BBC-nek. A Virgin a GE-vel és a Boeinggel alkotott szövetséget, azonban az üzemanyagról ők sem árultak el még semmi konkrétumot.
A Rolls-Royce szóvivője szerint nem az elsőségen van a hangsúly, hanem azon hogy a jövőre nézve minél alaposabban megismerjék a bioüzemanyagokban rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor egyre többen kételkednek a bioüzemanyagok világmegváltó hatásában. Az egykor a zöld megmentőként ünnepelt alternatíva az elmúlt években egyre összetettebbé és vitatottabbá vált. Vannak kutatások, melyek szerint a jelenlegi bioüzemanyag technológiák összességében több üvegházgáz kibocsátást eredményeznek, mint a hagyományos üzemanyagok. Egyre többen aggódnak a biodízelhez szükséges növények számára elkülönítendő termőföldek mennyisége és ökológiai hatása miatt, miközben már az éhínség is felkerült a zöld technika számlájára.
Tim Johnson, a brit AEF (Repülési Környezeti Szövetség) kutató és környezetvédelmi csoport megfigyelője szerint a légitársaságok nekibuzdulását nem fogják kitörő örömmel fogadni a környezetvédők, hiszen már annyi szektor hajszolja a bioüzemanyagokat, hogy az emberek ellátása lassan a sorvégén fog kullogni. Az AEF számos másik megfigyelővel együtt nem tartja jó megoldásnak az úgynevezett második generációs bioüzemanyagokat, ahol a teljes növényt kizárólag az üzemanyaggyártás számára termesztik, inkább szorgalmaznák azt a módszert, ahol csak az élelmiszernövények részei, hulladék anyagai kerülnek feldolgozásra.
Johnson szerint ez a megközelítés hatékonyabb és sokkal inkább hozzájárul a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, a technológia azonban még gyermekcipőben jár és széleskörű kereskedelmi alkalmazása akár egy teljes évtizedet is várathat magára.