SG.hu·
Elkészült az első neandervölgyi genom
A vívmány máris három jelentős felfedezéshez vezetett a kihalt európai hominid fajjal kapcsolatban, melyek áttörést jelentenek saját fajunk kutatásában is.
Egy 38000 éves csontból sikerült kinyerni a neandervölgyiek teljes mitokondriális genomját, írja a Cell szaklap. A vívmány máris három jelentős felfedezéshez vezetett a kihalt európai hominid fajjal kapcsolatban, melyek áttörést jelentenek saját fajunk kutatásában is.
A mitokondrium, ami kizárólag anyai ágon öröklődik, a sejtek energiaellátását és az energia tárolását biztosítja. A sejtszervecske saját DNS-sel, azon belül pedig 13 protein kódoló génnel rendelkezik. Ez persze eltörpül a nukleusz 20000 protein termelője mellett, így a kutatás csak részleges betekintést enged az evolúcióba. A kutatók harmincötször szekvenálták a neandervölgyi mitokondriumját, hogy garantálják eredményeik pontosságát. A kutatás előkészíti a terepet a teljes neandervölgyi genom elkészítése és elemzése számára, melynek első átfogó vázlata az év végére várható.
A projektet vezető Richard Green és Svente Paabo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói az elkészült genom alapján arra az eredményre jutottak, hogy a neandervölgyi mitokondriumja kívül esik az embereknél ma megtalálható változatok skáláján, ami nem bizonyítja, hogy a két faj között keresztszaporodás történt volna. A Cellben megjelent tanulmányt jegyző Green szerint ezzel együtt sem zárható ki a fajok közötti szaporodás, így kapcsolatuk a modern emberrel továbbra is viták alapjául szolgál.
Jóval egyértelműbb az a tény, hogy a neandervölgyiek és az emberek 660 000 évvel ezelőtt váltak külön egy közös őstől. A kutatók ezt arra a kezdeti kutatásra alapozzák, ami megállapította, hogy az ember és a csimpánz vonal 6-8 millió évvel ezelőtt vált szét egymástól. Green csapata kiszámította a mitokondriális DNS szekvencia változásait az azóta eltelt időszakra, amiből visszavezethetővé vált az utolsó közös ősünk kora és mivolta. "A közös ős valószínűleg a Homo erectushoz hasonlított" - tette hozzá Green. Ez a kihalt hominid ismereteink szerint rendkívül erős volt, viszonylag nagy fej körtérfogattal és aggyal.
Ami a leginkább meglepte a tudósokat az a neandervölgyi DNS tisztulásának rendkívül csekély mértéke. Ez azt jelenti, hogy a hátrányos allélek, génvariációk kizárása nagyon ritkán ment végbe a populációban. "Az egyik ésszerű magyarázat erre egy nagyon kis populációméret lehet" - mondta Green, hozzátéve, hogy nem sokkal kihalásuk előtt csupán néhány ezer neandervölgyi barangolhatott Európa területén 40 000 évvel ezelőtt. A másik lehetőség, hogy bár maga az össznépesség nem volt olyan kicsi, a neandervölgyiek szűk, viszonylag elszigetelt csoportokban éltek, ami megfelel az őket is jellemző vadászó-gyűjtögető életmódot élőknek, ez ugyanis nagyobb populációknál már nem működik, taglalta Tom Gilbert, a Koppenhágai Egyetem ősi DNS-eket kutató szakértője.
A genom egyik génje, a COX2 egy rendkívül fontos változásra utal az emberi evolúcióban. A sejtek energia-előállításában közreműködő gén jókora eltérést mutat az emberek javára. Az embereknél ez a gén megközelítőleg négyszer aktívabb volt, mint a neandervölgyieknél, amit a kutatók jelenleg a szerencse számlájára írnak. Green szerint a hasonló jelentős eltérésekből állapítható meg, mi is tett minket igazán emberré, ezért is különösen jelentős a neandervölgyi genom projekt. "Elmondhatjuk, hogy rövid idő alatt rengeteg változás következett be a modern embernél. Ezek következményeinek megállapításához további kutatómunkára van szükség" - mondta Green.
Egy 38000 éves csontból sikerült kinyerni a neandervölgyiek teljes mitokondriális genomját, írja a Cell szaklap. A vívmány máris három jelentős felfedezéshez vezetett a kihalt európai hominid fajjal kapcsolatban, melyek áttörést jelentenek saját fajunk kutatásában is.
 Mitokondrium |
A projektet vezető Richard Green és Svente Paabo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói az elkészült genom alapján arra az eredményre jutottak, hogy a neandervölgyi mitokondriumja kívül esik az embereknél ma megtalálható változatok skáláján, ami nem bizonyítja, hogy a két faj között keresztszaporodás történt volna. A Cellben megjelent tanulmányt jegyző Green szerint ezzel együtt sem zárható ki a fajok közötti szaporodás, így kapcsolatuk a modern emberrel továbbra is viták alapjául szolgál.
Jóval egyértelműbb az a tény, hogy a neandervölgyiek és az emberek 660 000 évvel ezelőtt váltak külön egy közös őstől. A kutatók ezt arra a kezdeti kutatásra alapozzák, ami megállapította, hogy az ember és a csimpánz vonal 6-8 millió évvel ezelőtt vált szét egymástól. Green csapata kiszámította a mitokondriális DNS szekvencia változásait az azóta eltelt időszakra, amiből visszavezethetővé vált az utolsó közös ősünk kora és mivolta. "A közös ős valószínűleg a Homo erectushoz hasonlított" - tette hozzá Green. Ez a kihalt hominid ismereteink szerint rendkívül erős volt, viszonylag nagy fej körtérfogattal és aggyal.
Ami a leginkább meglepte a tudósokat az a neandervölgyi DNS tisztulásának rendkívül csekély mértéke. Ez azt jelenti, hogy a hátrányos allélek, génvariációk kizárása nagyon ritkán ment végbe a populációban. "Az egyik ésszerű magyarázat erre egy nagyon kis populációméret lehet" - mondta Green, hozzátéve, hogy nem sokkal kihalásuk előtt csupán néhány ezer neandervölgyi barangolhatott Európa területén 40 000 évvel ezelőtt. A másik lehetőség, hogy bár maga az össznépesség nem volt olyan kicsi, a neandervölgyiek szűk, viszonylag elszigetelt csoportokban éltek, ami megfelel az őket is jellemző vadászó-gyűjtögető életmódot élőknek, ez ugyanis nagyobb populációknál már nem működik, taglalta Tom Gilbert, a Koppenhágai Egyetem ősi DNS-eket kutató szakértője.A genom egyik génje, a COX2 egy rendkívül fontos változásra utal az emberi evolúcióban. A sejtek energia-előállításában közreműködő gén jókora eltérést mutat az emberek javára. Az embereknél ez a gén megközelítőleg négyszer aktívabb volt, mint a neandervölgyieknél, amit a kutatók jelenleg a szerencse számlájára írnak. Green szerint a hasonló jelentős eltérésekből állapítható meg, mi is tett minket igazán emberré, ezért is különösen jelentős a neandervölgyi genom projekt. "Elmondhatjuk, hogy rövid idő alatt rengeteg változás következett be a modern embernél. Ezek következményeinek megállapításához további kutatómunkára van szükség" - mondta Green.
