Hunter

Evolúciós ritkaság vagyunk

Gyakran merül fel a kérdés, miért térnek el tőlünk olyan kirívóan a neandervölgyiek, egy amerikai professzor szerint azonban mi magunk tértünk el a családfától.

Az antropológusok és a paleontológusok is gyakorta teszik fel a kérdést, miért térnek el tőlünk olyan kirívóan az egykor a modern emberrel egy helyen és egy időben élő neandervölgyiek, akiket manapság már nem is tartanak a mai ember ősének. Erik Trinkaus, a St. Louis-i Washington Egyetem antropológus professzora azonban másként vélekedik a témáról, szerinte nem a Homo neanderthalensis a különös, hanem mi magunk tértünk el a családfától.

A neandervölgyieket és a korai modern embert tanulmányozó professzor azt vizsgálta mennyiben térnek el a kihalt faj tagjai közös elődeinktől. Több évet felölelő tanulmánysorozatának eredménye magát is meglepte. Munkája azt mutatja, hogy sokkal inkább a modern ember mondható furcsának, semmint a neandervölgyi. A modern embernél körülbelül kétszer annyi egyedi jellemvonás alakult ki, olyan jegyek melyeket nem befolyásolt a környezet vagy az életmód.


Jobbra a modern ember, balra a neandervölgyi koponyája

Trinkaus szerint a tudomány az évtizedek során folyamatosan rossz irányból közelítette meg a témát. A túlzott emberközpontúságnak köszönhetően nem láttuk meg magunkban a furcsaságokat és mindenki a neandervölgyiekre, az ő különbözőségükre próbált magyarázatot találni. A modern ember nem rendelkezik az ősöknél oly jellegzetes, kiugró, szemöldök feletti csonttal, arcunk is jóval rövidebb, orrnyílásaink kifejezetten kicsik, de végtagjaink sem igazán hasonlítanak a családfa többi tagjáéhoz, hogy csak néhány példát említsünk.

Ezzel együtt a Homo Sapiens jóval kevesebb figyelmet kapott neandervölgyi társainál, holott a modern ember számtalan egyedi anatómiai jeggyel rendelkezik, melyek mélyreható tanulmányozásával rengeteg új ismeretet gyűjthetnénk az evolúcióról, összegzett Trinkaus professzor.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • birge #42
    A szeméremszőrzet a gonosz behatolni készülő bacilusokat és társaikat hivatott megakadályozni, vagy legalább megnehezíteni dolgukat. Ezért nem egészséges a mostani borotválkozás-mánia.(Más kérdés, hogy szerintem is esztétikusabb)
  • Ronny #41
    szerintem a szőrtelenedés felé megyünk. A fehér férfi populáció egy nem elhanyagolható része még fiatalkorában elveszti patkó alakban a haját. Lehet, hogy a jövőben (ha addigra lesznek még fehérek)ez is egy általános tulajdonság lesz, hisz öröklődik.
  • juzosch #40
    De az is lehet, hogy egész egyszerűen az ősemberlányoknak a szőrtelen fiúk tetszettek bajusszal.
  • Pluskast #39
    Szerintem ez a jégkorszaknak köszönhetően maradt meg. Ezeket a részeket a szerevezetünk különösen védte a hidegtől.
  • toto66 #38
    A Bizonyos helyeken lévő szőrre most is szüksége van az embernek pl.: a hajlatokban a a bőr kidörzsölődése ellen, a hajra az időjárás kivédésére (tűző nap, eső), szakál bajusz pedig a belégzett levegőből szűri a port. (a most-ot a mai ember jellemzőinek kialakulásnak idejére értem)
  • kutyak #37
    Én is azt gondolom, hogy azért "hagyta el" az ember a szőrét, mert már nem volt rá szüksége. A kérdésem inkább az lenne, hogy miért maradt meg bizonyos helyeken? Miért van hajunk? Mi a célja a hónaljban és az ágyékon lévő szőröknek? Vagy nincs is célja? Csak úgy van és kész?
  • pTk #36
    ember levedlett egyszer aztán nem jött vissza? :)
  • Su0my #35
    Egyrészt szerintem nem túl sok olyan testrész van, amin nincs szőr(még a fülön is vannak NAGYON apró pihék, arcon, ujjakon (talpon?). Másrészt meg nem elképzelhető, hogy valamilyen viselkedésbeli hatás következtében kopott ki? Gondolok itt arra, hogy megjelentek a ruhák, illetve a tűz alkalámazása (pl barlangban, ZÁRT helyen) azt eredményezte, hogy a hűvösebb estéken/hűvösebb évszakokban kevésbé volt szüksége az ember testének saját hőszigetelésre?
  • mikloss #34
    mi vagyunk a csökevények a neander vülgyi meg a normális
  • Ironka #33
    Te nem érted miről beszél Nexus. Nyilván ugyanaz a génállománya a csecsemőnek és az öregembernek. Az őseinkhez képest történt a változás, ahol aztán igenis megmutatkoztak az ebben rejlő előnyök. A játékosság, kíváncsiság, erőszak viszonylagos hiánya - ezeknek megvolt a szelekciós előnyük, a járulékos dolgok esetleges hátrányait (szőrtelenség) kompenzálták.