Hunter
Elnémította a kritikusokat a hobbit koponyájának elemzése
Az utóbbi időben csak hobbitokként emlegetett Homo floresiensis koponyájának számítógépes modellje megerősíti azt az elméletet, mely szerint az Indonéziában talált sok vitát megélt példányok valóban egy új fajhoz tartoznak.
A lény koponyájának tanulmányozása kimutatta, hogy nem pigemusokról van szó, sem pedig egy olyan egyedről, ami deformált koponyával és aggyal rendelkezik, ahogy azt több kritikus hangoztatja. Mindez a felfedezést tevő csapat azon feltételezését támogatja, mely szerint az egy méter magas mintapéldány egy a Homo erectustól különböző fajhoz tartozik. A nyolc Homo floresiensis példánynak tulajdonított csontokat és koponyát az indonéz Flores sziget egy barlangjában ásták ki ausztrál kutatók 2003-ban és 2004-ben. Az új fajról - ami akár még 18 000 évvel ezelőtt is élhetett - a Nature tavaly októberi száma számolt be, ami igen nagy visszhangot keltett a tudósok és az antropológusok körében.
A kritikusok azonban megkérdőjelezték a tudományos írást, azt bizonygatva, hogy a fent említett példányok egy pigmeus törzs koponyai és agyi rendellenességekkel, úgynevezett mikrocefáliával, azaz kisfejűséggel született tagjai. Most a Science magazinban publikált tanulmányban az ausztrál felfedezőkkel együttműködő amerikai kutatók egyértelműen eloszlatták a kritikákat. "Kétségtelen, hogy nem mikrocefáliáról van szó, még csak pigmeusnak sem tűnnek" - nyilatkozott a tanulmány vezetője, Dean Falk, a Florida Állami Egyetem paleoantropológusa.
A Homo floresiensis koponyájáról készült CT letapogatásból a kutatók elkészítették a koponya mását, majd ennek vonalait összehasonlították többek közt a csimpánz, a Homo erectus, egy jelenkori Homo sapiens és egy mikrocefáliás koponya formáival. Az elemzést más fajokkal összevetve is elvégezték, melyek közt a pigmeusok is szerepeltek. "Az összehasonlítások bebizonyították, hogy a Flores szigeten lakó lények egyértelműen egy új fajhoz tartoznak" - összegzett Falk.
"Az összes többi bizonyítékkal a tanulmány egyértelművé teszi, hogy a Homo floresiensis nem egy kórós állapotban levő aberrált egyén" - mondta Michael Morwood, a New England Egyetem régésze, a kutatócsapat egyik vezetője, hozzátéve, hogy a modellen jól látható az agy homloklebenyeinek előrehaladott fejlődése, ahol a gondolkozás zajlik. Ez a fejlődés bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a faj képviselői képesek voltak olyan kőeszközök készítésére vagy csiszolására, mint amit a csontok mellett találtak.
A lény koponyájának tanulmányozása kimutatta, hogy nem pigemusokról van szó, sem pedig egy olyan egyedről, ami deformált koponyával és aggyal rendelkezik, ahogy azt több kritikus hangoztatja. Mindez a felfedezést tevő csapat azon feltételezését támogatja, mely szerint az egy méter magas mintapéldány egy a Homo erectustól különböző fajhoz tartozik. A nyolc Homo floresiensis példánynak tulajdonított csontokat és koponyát az indonéz Flores sziget egy barlangjában ásták ki ausztrál kutatók 2003-ban és 2004-ben. Az új fajról - ami akár még 18 000 évvel ezelőtt is élhetett - a Nature tavaly októberi száma számolt be, ami igen nagy visszhangot keltett a tudósok és az antropológusok körében.
A kritikusok azonban megkérdőjelezték a tudományos írást, azt bizonygatva, hogy a fent említett példányok egy pigmeus törzs koponyai és agyi rendellenességekkel, úgynevezett mikrocefáliával, azaz kisfejűséggel született tagjai. Most a Science magazinban publikált tanulmányban az ausztrál felfedezőkkel együttműködő amerikai kutatók egyértelműen eloszlatták a kritikákat. "Kétségtelen, hogy nem mikrocefáliáról van szó, még csak pigmeusnak sem tűnnek" - nyilatkozott a tanulmány vezetője, Dean Falk, a Florida Állami Egyetem paleoantropológusa.
A Homo floresiensis koponyájáról készült CT letapogatásból a kutatók elkészítették a koponya mását, majd ennek vonalait összehasonlították többek közt a csimpánz, a Homo erectus, egy jelenkori Homo sapiens és egy mikrocefáliás koponya formáival. Az elemzést más fajokkal összevetve is elvégezték, melyek közt a pigmeusok is szerepeltek. "Az összehasonlítások bebizonyították, hogy a Flores szigeten lakó lények egyértelműen egy új fajhoz tartoznak" - összegzett Falk.
"Az összes többi bizonyítékkal a tanulmány egyértelművé teszi, hogy a Homo floresiensis nem egy kórós állapotban levő aberrált egyén" - mondta Michael Morwood, a New England Egyetem régésze, a kutatócsapat egyik vezetője, hozzátéve, hogy a modellen jól látható az agy homloklebenyeinek előrehaladott fejlődése, ahol a gondolkozás zajlik. Ez a fejlődés bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a faj képviselői képesek voltak olyan kőeszközök készítésére vagy csiszolására, mint amit a csontok mellett találtak.
