Hunter

Megnyílnak a neandervölgyiek titkai

Sikerült rekonstruálni egy DNS darabot egy 38 000 éve élt neandervölgyi ember genomjából. Az áttörés segíthet felfedni legközelebbi evolúciós rokonaink titkait.

A genetikai információt a kaliforniai Walnut Creekben működő Joint Genome Institute kutatói nyerték ki egy horvátországi ásatásból származó combcsontból. Az Edward Rubin által vezetett csapat eddig több mint egymillió bázispárt, a DNS építőelemeit azonosított be egy új szekvenáló technikának köszönhetően. Ilyen számot még egyetlen kihalt fajnál sem sikerült elérni. Ugyanezen a mintán dolgozott egy német csapat is másik módszerrel Svante Paabo professzor szárnyai alatt.

A DNS egyfajta időgépként szolgál, egyben olyan biológiai aspektusokat is feltár, amiket a cson­tok­ból és a kapcsolódó leletekből soha nem tud­nánk meg. Génjeik tanulmányozása fényt derít azokra a változásokra, melyek a neandervölgyiek és a modern ember szétválása után azzá tettek min­ket, amik ma vagyunk. Emellett olyan részleteket is el fog árulni, mint a faj domináns haj, szem és bőr színe, képesek voltak-e a modern beszédre, bepillantást kaphatunk az agy­funkció­ik­ba, illetve arra a sokat vitatott kérdésre is választ adhat, hogy a neandervölgyi ember hozzájárult-e a modern ember génállományához.

Eddig kizárólag mitochondriális DNS-t (mtDNS) szekvenáltak - ezek a sejtek energiaforrásainak DNS-ei, melyek anyai ágon öröklődnek. A 12 kü­lön­böző egyedből kinyert mtDNS megerősítette azt az elméletet, hogy a neandervölgyiek kü­lön­böz­tek tőlünk, azonban a belőle nyerhető in­for­má­ci­ók erősen korlátozottak ahhoz, hogy ennél sokkal mélyebbre ható kérdésekre is választ adjanak. A mostani kutatás a sejtmagból nyerte ki a DNS-t, ugyanis ez kódolja egy-egy organizmus genetikai felépítésének döntő többségét.

Paabo professzor, a lipcsei Max Planck Intézet tudósa a BBC-nek elmondta, elsődleges tervei között szerepel a nyelvi képességek kifejlődéséért felelős emberi FOXP2 gén megfelelőjének vizsgálata a neandervölgyiek esetében. Ez a gén a modern embernél jelentős evolúciós pályát futott be, miután különváltunk a csimpánzoktól.

A két kutatócsoport egyetért abban, hogy a neandervölgyiek és a modern ember evolúciós vonala valamikor 600 000 évvel ezelőtt vált ketté. Ez gyakorlatilag megfelel az mtDNS vizsgálatok alapján levont korábbi becsléseknek. A Max Planck csapata azt is megállapította, hogy a neandevölgyiek és a modern emberek közös ősei nagyon kis populációval rendelkeztek, ami legfeljebb 3000 főt számlált.

Virágkorukban a neandervölgyiek igen nagy területet uraltak, ami nyugati irányból a brit szigetektől és Ibériától délre egészen a mai Izraelig, illetve keleti irányba Üzbegisztánig terjedt. Ez a zömök, izmos humán faj volt a legközelebbi evolúciós rokonunk. A modern ember körülbelül 40 000 éve vetette meg a lábát Európában, 10 000 év leforgása alatt a neandervölgyiek szinte teljesen kipusztultak a kontinensről. Az utolsó példányok 24 000 éve tűntek el az Ibériai-félszigetről.

Azt a kérdést, hogy vajon a két faj párosodott-e a közös évezredek során igen éles viták kísérik. A Rubin-féle kutatás nem talált bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyiek hozzájárultak volna a modern ember génállományához, Paabo professzor elemzése azonban nem zárja ki a párosodást, csak éppen a hatás fordított lehetett. Az amerikaiak a mi génjeinkben keresték a neandervölgyi behatást, ellenkező irányba nem vizsgálták meg a lehetőséget. Nem úgy a németek, akik utalásokat észleltek arra az eshetőségre, hogy a modern ember hozzájárult a neandervölgyiek génjeihez. Ennek leszögezéséhez jóval kiterjedtebb szekvenáló munkára lesz szükség, így a kérdésben továbbra sem sikerült pálcát törni.

Mivel a két csapatnak így is csupán a teljes genom egy kis töredékét sikerült rekonstruálnia, a kutatók elsődleges célja a teljes neandervölgyi géntérkép elkészítése, ami elvileg két évet venne igénybe, ez viszont már teljes betekintést engedne a rokon faj jellemvonásaiba, a közös múltba.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • haxoror #35
    Liger
  • Epikurosz #34
    "a tigris és az oroszlán tud párosodni és vegyes kölkök születnek"

    Én ilyenről még nem hallottam. Tudsz részleteket?
  • galedki #33
    a faj fogalmához (legalábbis korábban) a közös élettér is hozzátartozott, a geológiai határok okozta izoláció, fajszétválás pedig közismert. hozzátartozik az is, hogy a természettudóst nem érdekli, hogy a tigris és az oroszlán tud párosodni és vegyes kölkök születnek, természetes körülmények között ilyen nem játszódik le, pont a geológiai távolság miatt...
  • juzosch #32
    Az azért túlzás, hogy fikció, de mindenesetre egyáltalán nem biztos, mivel nagyon kevés a lelet. De valamit csak ki kell találni, aztán ha lesz új lelet, pontosítanak.
  • ssdb #31
    ha az egész genom meg lex akkor lesz igazán érdekes ez a következtetés. amugy azért az eredmények figyelemre méltók, de sztem ezekben még sok a fikció!
  • juzosch #30
    Na épp erről beszélek, hogy csak egy általunk kreált fogalom a faj.

    Egyesülésről pedig nem beszéltem. Olyan sztem sincs.
    De szétválás viszont van. És itt lehetséges, hogy egyes egyedek mind2 csoporttal faji kapcsolatban álnak, míg mások már nem.
  • Epikurosz #29
    "Persze, mert máskülönben elneveznék egy új fajnak:)"

    Hát erről van szó.
    A fajok osztályozása ugyanis egy elméleti dolog, tehát nyújtható tetszés szerint.
    A faj alatt különben ugye - tudomásom szerint - azt értjük, hogy olyan egyedek összessége, amelyek más fajjal nem tudnak párosodni úgy, hogy abból életképes utód legyen. Különben a madaraknál is a pacsirtákon belül például sok faj van. Szerintem ezek ráadásul még párosodhatnának is egymással, és lenne belőle kismadár.
    A faj természetesen nem egy merev kategória, de én olyanra még nem hallottam példát, hogy két faj egyesült volna. Ezért is furcsa olyanról olvasni a Bibliában, hogy a bűnös angyalok párosodni kezdtek az emberekkel.:-)
    A folyamat eléggé egyirányú: adott egy faj, amelynek populációi különböző körülmények közé kerülnek, és végül mutáció révén kialakul 2-3-stb. faj.
    Olyanról, mondom, nem hallottam, hogy 2-3-stb. faj egyesült volna, és lett belőle 1.

    A génmanipuláció transzgénikus állatai más tészták.
  • juzosch #28
    Na megtaláltam a korrekt megfogalmazást, konkrét példával:

    Vannak olyan fajok (az ún. körfajok, ilyen a heringsirály vagy egy apró szalamandra, az Ensatina), amelyek módosult változatai körbelakják a bolygót, miközben a populáció egyetlen faj marad, de ha a kört bejárva visszatérünk, a fokozatos sor végén mégis már egy másik fajt találunk.
  • juzosch #27
    Persze, mert máskülönben elneveznék egy új fajnak:)
    Egyébként meg nem azt mondtam, hogy nem lehet besorolni, hanem h nehéz megállapítani, hogy hol a határa. Tehát megesik, hogy nem egyértelműen eldönthető a hovatartozása, mert 2 fajba is beletartozna.
  • Epikurosz #26
    Szerintem nincs olyan egyed, amely ne tartozna valamely fajhoz. Akár növény, akár állat. Az más kérdés, hogy megtörtént-e a besorolása, mert ugye még mindig vannak ismereetlen fajok - egyre kevesebb - és olyanok is, amelyek eltűnnek - egyre több -.