Az ember evolúciós története során először két külön alfajként kezdett fejlődni, mielőtt egy populációvá forrt volna össze, állítja egy genetikai tanulmány.

Az Afrikában bekövetkezett genetikai szétválás eredményeként egyes populációk nem kevesebb, mint 100 000 éven keresztül éltek elszigeteltségben, állapította meg az emberek vándorlását DNS-eiken keresztül vizsgáló Genográfiai Projekt. A kutatás részleteiről az amerikai Human Genetics szaklap számol be. A szétválást egy aszályok sorát elindító klímaváltozás idézte elő, éket verve Afrika keleti és déli lakói közé.

Ez lehetett a leghosszabb időszak, melyben a modern emberi populációk elszigetelve éltek egymástól. A szétválás idején - nagyjából 150 000 évvel ezelőtt - fajunk, a Homo sapiens még az afrikai kontinensre volt korlátozódva. A következtetések, melyeket több tudós is vitat, a mai afrikai népesség mitokondriális DNS-ének elemzésein alapulnak. A mitokondriumok a sejtek energiatermelésért felelős alkotóelemei. Ez a DNS típus anyai ágon öröklődik, jobban megőrződik a csontokban, mint a sejtmag genetikai információi, és kevésbé mutálódhat, ami rendkívül alkalmassá teszi egy sok-generációs elemzéshez.

"Nem tudjuk meddig tartott az emberféléknek külön fajokba szétválni, de az egyértelmű, hogy az elszigeteltség nagyon hosszú időre szólt" - nyilatkozott dr. Spencer Wells, a projekt igazgatója. "A két faj csak a kőkorszak végén talált újra egymásra, ami a populációk terjeszkedésének köszönhető"

Bár a mai emberek DNS-ei magukban hordozzák az ősi szétválás egy jegyét, a mai afrikaiak egyetlen populáció részei. A kutatók összeállítottak egy családfát az Afrikában talált miokondriális DNS csoportokból. Egy nagy szétválás majdnem a fa gyökereinél következett be 150 000 évvel ezelőtt. A szétválás egyik vonulata a mitokondriális családfában jelenleg főként kelet- és nyugat-Afrikában található meg, illetve Afrikán kívül az összes anyai ágon. A másik vonulat a Khoi és San (Khoisan) vadászó-gyűjtögető törzseknél lehető fel, akik Afrika déli részét lakják. A legtöbb mai afrikai populáció a kettő keveréke.

A tudósok szerint a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a két populáció még az evolúció kezdeti szakaszaiban vált külön, ekkor nem sok hiányzott az emberiség kipusztulásához. A populációk egymástól elszigetelve fejődtek keleten és délen, ami akár 100 000 évig is eltarthatott. Az eseményt valószínűleg egy éghajlatváltozás okozta. A legújabb tanulmányok szerint kelet-Afrikát sorozatosan sújtották aszályos időszakok 135 000 - 90 000 évvel ezelőtt.

"Valószínű, hogy a barátságtalan környezet és a változó éghajlat hatására a populációk más helyekre vándoroltak, hogy növeljék túlélési esélyeiket. Egyesek találtak termékeny területeket, mások nem. Ennél többet nem tudunk mondani" - magyarázta a tanulmány szerzője, Doron Behar az izraeli Rambam Gyógyászati Központ munkatársa. "Amint ez a populáció elérte Afrika déli részét, az aszályok és a kialakuló szárazság elvágta őket a keleti területektől" - tette hozzá Wells.

A modern emberről gyakorta feltételezik, hogy kelet-Afrikából származik, a mostani adatok azonban ugyanennyi esélyt adnak egy déli eredetnek is, miután az ott élők elkezdtek terjeszkedni kelet és nyugat felé. A genetikai adatok szerint a populációk körülbelül 40 000 éve egyesültek újra egyetlen pán-afrikai populációban. Ez a találkozás megmutatkozik a kőeszközök fejlődésében, illetve ekkor már az éghajlati körülmények is kedvezőbbé váltak. "A keveredés bizonyos fokig kétirányú volt, a mitokondriális vonalak többsége azonban észak-keletről indul déli irányba" - mondta Wells.