Az Európai Űrügynökség tárgyalásokat folytat a SpaceX-szel arról, hogy Elon Musk űrvállalkozása csatlakozhatna egy nemzetközi chartához, amelynek célja az űrben egyre növekvő űrszemét mennyiségének csökkentése - mondta Josef Aschbacher főigazgató. A 22 nemzetet tömörítő ügynökség áll az élén azon erőfeszítésnek, amelyek célja a Föld körül kavargó, a korábbi küldetésekből származó, az aktív műholdakat veszélyeztető űrszemét mennyiségének visszaszorítása.

Aschbacher elmondta, hogy 110 ország és szervezet csatlakozott az ESA Zero Debris (zéró törmelék) chartájához, amelynek célja, hogy 2030-ig ne keletkezzen több új orbitális szemét. Arra a kérdésre, hogy a SpaceX, amelynek műholdjai jelenleg az alacsony Föld körüli pályán aktív űreszközök mintegy kétharmadát teszik ki, csatlakozott-e, Aschbacher azt mondta: "Még nem, de tárgyalásban vagyunk velük. Ez egy olyan charta, amely folyamatosan fejlődik, és folyamatosan fel fogjuk vetni a témákat, mert annyira alapvető fontosságúak”.

Az amerikai űrkutatási hivatal szerint a Föld körüli pályán lévő nagyjából 10 300 aktív műholdból nagyjából 6300 a SpaceX gyorsan növekvő Starlink konstelláció része. Kína saját konstellációk indításába kezdett, hogy versenyezzen a Starlinkkel, akárcsak az Amazon, amely ebben az évtizedben több mint 3000 műholdat tervez felbocsátani Kuiper konstellációjához. Aschbacher közölte, hogy az Amazon már csatlakozott a chartához. Jonathan McDowell, a Harvard csillagásza szerint - aki az ilyen objektumokat követi - jelenleg 18 897 darab észlelhető űrszemét van Föld körüli pályán. Többféle értelmezés van, de általában az űrszemétbe az inaktív hasznos teher és a rakétatestek mellett a törmelék, illetve a széttört műholdak kóborló szilánkjai is beletartoznak.

Az űrszemétre vonatkozóan nincsenek nemzetközi jogszabályok, de az országok és az űrügynökségek az elmúlt években elkezdtek javaslatokat és nemzeti szabályokat kidolgozni a probléma kezelésére. "Mi nem egy szabályozó testület vagyunk, hanem egy űrügynökség” - mondta Aschbacher. "De az a tény, hogy letettük az asztalra a chartát, amelyet az összes többi partnerrel együtt dolgoztunk ki, és hogy ők is aláírták, nagyon bátorító.”


Az Európai Űrügynökség vezetője, Josef Aschbacher
A SpaceX-re vonatkoznak az amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottság orbitális törmelékkel kapcsolatos követelményei. Egy Starlink műholdnak az élettartama végét követő öt éven belül deorbitálnia kell, vagy a Föld légkörében el kell égnie. "Szerintem nagyon fontos, hogy az ipar nyilvánosan elkötelezze magát egy ilyen kezdeményezés mellett, ezért örülök, hogy a SpaceX fontolgatja ezt” - mondta McDowell a chartára utalva. 2023-ban még a SpaceX "mélyen hibás” jelentésként bírálta a Szövetségi Légügyi Hivatal jelentését, amely a konstellációkból lehulló törmelék által az emberekre jelentett kockázatra figyelmeztetett

. Bár a több ezer műholdas kereskedelmi konstellációk uralják a reflektorfényt, az űrszemét növekvő áradatának nagy részét ütközések vagy műholdak elleni rakétatámadások okozzák. Augusztusban egy kínai rakéta széttört egy űrszemétdarabbal való ütközés során, létrehozva a közelmúlt egyik legnagyobb törmelékmezőjét. A NASA szerint két korábbi incidens mintegy 70%-kal növelte a szemétkupacot: ez a kínai Fengyun-1C űreszköz 2007-es megsemmisülése volt, amelyet az Egyesült Államok szerint egy kínai rakéta okozott, valamint egy amerikai és egy orosz űreszköz 2009-es véletlen ütközése. 2021-ben egy orosz műholdelhárító rakétafellövés legalább 1500 darab törmeléket adott hozzá a figyelési listához, de ezek egy része azóta szétesett - közölte akkor az amerikai űrparancsnokság.

Az Egyesült Államok 2008-ban, India 2019-ben próbált ki műholdellenes rakétákat, amelyek nem segítettek a helyzeten. A Biden-kormányzat moratóriumot hirdetett az ilyen tesztekre, amelyet több ország is aláírt, de Oroszország és Kína nem.