SG.hu
A SpaceX-et is bevonná az űrszemét ellenes koalícióba az Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség tárgyalásokat folytat a SpaceX-szel arról, hogy Elon Musk űrvállalkozása csatlakozhatna egy nemzetközi chartához, amelynek célja az űrben egyre növekvő űrszemét mennyiségének csökkentése - mondta Josef Aschbacher főigazgató. A 22 nemzetet tömörítő ügynökség áll az élén azon erőfeszítésnek, amelyek célja a Föld körül kavargó, a korábbi küldetésekből származó, az aktív műholdakat veszélyeztető űrszemét mennyiségének visszaszorítása.
Aschbacher elmondta, hogy 110 ország és szervezet csatlakozott az ESA Zero Debris (zéró törmelék) chartájához, amelynek célja, hogy 2030-ig ne keletkezzen több új orbitális szemét. Arra a kérdésre, hogy a SpaceX, amelynek műholdjai jelenleg az alacsony Föld körüli pályán aktív űreszközök mintegy kétharmadát teszik ki, csatlakozott-e, Aschbacher azt mondta: "Még nem, de tárgyalásban vagyunk velük. Ez egy olyan charta, amely folyamatosan fejlődik, és folyamatosan fel fogjuk vetni a témákat, mert annyira alapvető fontosságúak”.
Az amerikai űrkutatási hivatal szerint a Föld körüli pályán lévő nagyjából 10 300 aktív műholdból nagyjából 6300 a SpaceX gyorsan növekvő Starlink konstelláció része. Kína saját konstellációk indításába kezdett, hogy versenyezzen a Starlinkkel, akárcsak az Amazon, amely ebben az évtizedben több mint 3000 műholdat tervez felbocsátani Kuiper konstellációjához. Aschbacher közölte, hogy az Amazon már csatlakozott a chartához. Jonathan McDowell, a Harvard csillagásza szerint - aki az ilyen objektumokat követi - jelenleg 18 897 darab észlelhető űrszemét van Föld körüli pályán. Többféle értelmezés van, de általában az űrszemétbe az inaktív hasznos teher és a rakétatestek mellett a törmelék, illetve a széttört műholdak kóborló szilánkjai is beletartoznak.
Az űrszemétre vonatkozóan nincsenek nemzetközi jogszabályok, de az országok és az űrügynökségek az elmúlt években elkezdtek javaslatokat és nemzeti szabályokat kidolgozni a probléma kezelésére. "Mi nem egy szabályozó testület vagyunk, hanem egy űrügynökség” - mondta Aschbacher. "De az a tény, hogy letettük az asztalra a chartát, amelyet az összes többi partnerrel együtt dolgoztunk ki, és hogy ők is aláírták, nagyon bátorító.”
Az Európai Űrügynökség vezetője, Josef Aschbacher
A SpaceX-re vonatkoznak az amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottság orbitális törmelékkel kapcsolatos követelményei. Egy Starlink műholdnak az élettartama végét követő öt éven belül deorbitálnia kell, vagy a Föld légkörében el kell égnie. "Szerintem nagyon fontos, hogy az ipar nyilvánosan elkötelezze magát egy ilyen kezdeményezés mellett, ezért örülök, hogy a SpaceX fontolgatja ezt” - mondta McDowell a chartára utalva. 2023-ban még a SpaceX "mélyen hibás” jelentésként bírálta a Szövetségi Légügyi Hivatal jelentését, amely a konstellációkból lehulló törmelék által az emberekre jelentett kockázatra figyelmeztetett
. Bár a több ezer műholdas kereskedelmi konstellációk uralják a reflektorfényt, az űrszemét növekvő áradatának nagy részét ütközések vagy műholdak elleni rakétatámadások okozzák. Augusztusban egy kínai rakéta széttört egy űrszemétdarabbal való ütközés során, létrehozva a közelmúlt egyik legnagyobb törmelékmezőjét. A NASA szerint két korábbi incidens mintegy 70%-kal növelte a szemétkupacot: ez a kínai Fengyun-1C űreszköz 2007-es megsemmisülése volt, amelyet az Egyesült Államok szerint egy kínai rakéta okozott, valamint egy amerikai és egy orosz űreszköz 2009-es véletlen ütközése. 2021-ben egy orosz műholdelhárító rakétafellövés legalább 1500 darab törmeléket adott hozzá a figyelési listához, de ezek egy része azóta szétesett - közölte akkor az amerikai űrparancsnokság.
Az Egyesült Államok 2008-ban, India 2019-ben próbált ki műholdellenes rakétákat, amelyek nem segítettek a helyzeten. A Biden-kormányzat moratóriumot hirdetett az ilyen tesztekre, amelyet több ország is aláírt, de Oroszország és Kína nem.
Aschbacher elmondta, hogy 110 ország és szervezet csatlakozott az ESA Zero Debris (zéró törmelék) chartájához, amelynek célja, hogy 2030-ig ne keletkezzen több új orbitális szemét. Arra a kérdésre, hogy a SpaceX, amelynek műholdjai jelenleg az alacsony Föld körüli pályán aktív űreszközök mintegy kétharmadát teszik ki, csatlakozott-e, Aschbacher azt mondta: "Még nem, de tárgyalásban vagyunk velük. Ez egy olyan charta, amely folyamatosan fejlődik, és folyamatosan fel fogjuk vetni a témákat, mert annyira alapvető fontosságúak”.
Az amerikai űrkutatási hivatal szerint a Föld körüli pályán lévő nagyjából 10 300 aktív műholdból nagyjából 6300 a SpaceX gyorsan növekvő Starlink konstelláció része. Kína saját konstellációk indításába kezdett, hogy versenyezzen a Starlinkkel, akárcsak az Amazon, amely ebben az évtizedben több mint 3000 műholdat tervez felbocsátani Kuiper konstellációjához. Aschbacher közölte, hogy az Amazon már csatlakozott a chartához. Jonathan McDowell, a Harvard csillagásza szerint - aki az ilyen objektumokat követi - jelenleg 18 897 darab észlelhető űrszemét van Föld körüli pályán. Többféle értelmezés van, de általában az űrszemétbe az inaktív hasznos teher és a rakétatestek mellett a törmelék, illetve a széttört műholdak kóborló szilánkjai is beletartoznak.
Az űrszemétre vonatkozóan nincsenek nemzetközi jogszabályok, de az országok és az űrügynökségek az elmúlt években elkezdtek javaslatokat és nemzeti szabályokat kidolgozni a probléma kezelésére. "Mi nem egy szabályozó testület vagyunk, hanem egy űrügynökség” - mondta Aschbacher. "De az a tény, hogy letettük az asztalra a chartát, amelyet az összes többi partnerrel együtt dolgoztunk ki, és hogy ők is aláírták, nagyon bátorító.”
Az Európai Űrügynökség vezetője, Josef Aschbacher
A SpaceX-re vonatkoznak az amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottság orbitális törmelékkel kapcsolatos követelményei. Egy Starlink műholdnak az élettartama végét követő öt éven belül deorbitálnia kell, vagy a Föld légkörében el kell égnie. "Szerintem nagyon fontos, hogy az ipar nyilvánosan elkötelezze magát egy ilyen kezdeményezés mellett, ezért örülök, hogy a SpaceX fontolgatja ezt” - mondta McDowell a chartára utalva. 2023-ban még a SpaceX "mélyen hibás” jelentésként bírálta a Szövetségi Légügyi Hivatal jelentését, amely a konstellációkból lehulló törmelék által az emberekre jelentett kockázatra figyelmeztetett
. Bár a több ezer műholdas kereskedelmi konstellációk uralják a reflektorfényt, az űrszemét növekvő áradatának nagy részét ütközések vagy műholdak elleni rakétatámadások okozzák. Augusztusban egy kínai rakéta széttört egy űrszemétdarabbal való ütközés során, létrehozva a közelmúlt egyik legnagyobb törmelékmezőjét. A NASA szerint két korábbi incidens mintegy 70%-kal növelte a szemétkupacot: ez a kínai Fengyun-1C űreszköz 2007-es megsemmisülése volt, amelyet az Egyesült Államok szerint egy kínai rakéta okozott, valamint egy amerikai és egy orosz űreszköz 2009-es véletlen ütközése. 2021-ben egy orosz műholdelhárító rakétafellövés legalább 1500 darab törmeléket adott hozzá a figyelési listához, de ezek egy része azóta szétesett - közölte akkor az amerikai űrparancsnokság.
Az Egyesült Államok 2008-ban, India 2019-ben próbált ki műholdellenes rakétákat, amelyek nem segítettek a helyzeten. A Biden-kormányzat moratóriumot hirdetett az ilyen tesztekre, amelyet több ország is aláírt, de Oroszország és Kína nem.