SG.hu·

Növelnék az atomerőművek üzemidejét

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint 2007-ben a világon 435 atomerőművi blokk üzemelt, amelyek nettó beépített összteljesítménye meghaladja a 368 millió megawattot.

Jelenleg 30 reaktor épül, emellett 64 blokk létrehozását tervezik - mondta lapunknak Czibolya László, a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára. A működő erőművek beépített villamos teljesítménye 475 megawattal növekedett az elmúlt évben, miközben az üzemben lévő reaktorok száma hattal csökkent. Tavaly nyolc atomreaktort állítottak le: egyet Spanyolországban, négyet Nagy-Britanniában, kettőt a bolgároknál és egyet a szlovákoknál. Ugyanebben az évben két reaktort helyeztek üzembe - egyet Kínában és egyet Indiában -, továbbá kilenc blokk teljesítményét növelték.

Újdonság, hogy egyre több nukleáris létesítmény építése kezdődött el, és az új fejlesztések megjelentek az európai országokban is. Az első áttörés az ötödik finn reaktor építésének megkezdése volt 2005-ben. Ezt a tendenciát igazolja Czibolya szerint, hogy az EU-ban négy reaktor építése kezdődött el, kettő Bulgáriában, egy Romániában és szintén egy Franciaországban. Finnországban készül a hatodik reaktor létesítésének környezeti hatástanulmánya.

Lettország, Észtország és Litvánia közösen tervez egy új atomerőművet a regionális igények kielégítésére. E tervhez a közelmúltban Lengyelország is csatlakozott. A négy ország egy közös beruházó szervezet létrehozásán dolgozik, és megkezdték az együttesen hasznosítandó nukleáris létesítmény működését szabályozó jogi keretek kialakítását is. Nagy-Britanniában alig három hónapja jelent meg egy jelentés az ország hosszú távú energiaellátásáról, s ebben több telephelyet is megjelölnek, ahol új atomerőművek létesítését tartják elképzelhetőnek.
         
  Áramtermelés Üzemelő reaktor   Épülő reaktor  
  (Mrd kWh) (darab)  (MW) (darab)  (MW)
USA 787,2 103 98 254 1 1155
Argentína 7,2 2 935 1 692
Belgium 44,3 7 5728 0 0
Brazília 13 2 1901 0 0
Bulgária 18,1 2 1906 0 0
Csehország 24,5 6 3472 0 0
Dél-Afrika 10,1 2 1842 0 0
Egyesült Királyság 69,2 19 10 982 0 0
Finnország 22 4 2696 1 1600
Franciaország 428,7 59 63 473 0 0
Hollandia 3,3 1 485 0 0
India 15,6 17 3779 6 2976
Irán 0 0 0 1 915
Japán 291,5 55 47 577 2 2285
Kanada 92,4 18 12 595 2 1540
Kína 51,8 11 8587 4 3170
Dél-Korea 141,2 20 17 533 1 950
Litvánia 8 1 1185 0 0
Magyarország 12,5 4 1773 0 0
Mexikó 10,4 2 1310 0 0
Németország 158,7 17 20 303 0 0
Oroszország 144,3 31 21 743 5 2720
Örményország 2,4 1 376 0 0
Pakisztán 2,6 2 400 1 300
Románia 5,2 1 655 1 655
Spanyolország 57,4 8 7442 0 0
Svájc 26,4 5 3220 0 0
Svédország 65,1 10 9076 0 0
Szlovákia 16,6 5 2064 2 840
Szlovénia 5,3 1 696 0 0
Ukrajna 84,8 15 13 168 0 0
Összesen 2658 437 370 040 30 22 398
         
Valószínű, hogy közép- és hosszú távon Magyarországon sem lehet lemondani a nukleárisenergia-termelésről. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt hangsúlyozta a közelmúltban az AmCham regionális energiafórumán, hogy beszélni kell a lehetséges energiaforrásokról, így a megújulók mellett az atomenergiáról is. A jelek szerint az unió vezető politikusai a korábbi határozott elutasítástól egyre inkább a nukleárisenergia-termelés felé fordulnak, és nincs ez másként Magyarországon sem, ahol nagyjából 6000 megawattal kell növelni az alapteljesítményt. Nani Beccalli, a General Electric elnöke elmondta, hogy a cég technológiai fejlesztései között az atomenergia és a megújuló energiaforrások egyaránt szerepelnek.

Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára szerint nem lehet a magyarországi energiaellátást atomenergia nélkül biztosítani. Belátható időn belül az energiamixben nem lehet kiváltani a nukleárisenergia-termelést, mert különböző okok miatt sem a megújuló erőforrások, sem a fosszilis erőforrások erre nem adnak lehetőséget, ráadásul ma is Pakson állítják elő legolcsóbban a villamos energiát. A paksi atomerőművet eredetileg 30 éves működésre tervezték, s ez az idő az első reaktor esetében 2012-ben lejár. Az üzemeltetés eddigi tapasztalatai alapján biztosan állítható, hogy a fő berendezések elhasználódása, öregedése sokkal lassúbb, mint korábban feltételezték - mondja Czibolya.

A ma működő atomerőművek nagy része olyan műszaki tartalékokkal rendelkezik, hogy az eredetileg tervezett 30-40 éves üzemidőt meghaladóan további 20 évig képesek biztonságosan és gazdaságosan üzemelni. Szemléletes az USA-ban kialakult gyakorlat, ahol a 103 működő blokkból már 48-nak van hatvanéves üzemidőre szóló engedélye és hétnek a kérelme a hatóságok elbírálására vár. Emellett az amerikai nukleáris hatóság két előzetes telephelyengedélyt adott ki és további két ilyen kérelem elbírálása van folyamatban. Eddig két új reaktortípusra adtak már ki engedélyt és további öt típust vizsgálnak.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Molnibalage2008. 02. 23.. 11:09||#50
Kis néznivaló.

http://www.mtv.hu/videotar/?id=18294
© Molnibalage2007. 10. 25.. 17:41||#49
Öröm olvasni kommentjeidet. Hála istennek az energetikus képzés kezd felfutni itthon, bár a minõségétõl én azért kicsit tartok.
© nyikolaj2007. 10. 25.. 16:30||#48
köszi a pontos infokat 😉
© halgatyó2007. 10. 25.. 15:03||#47
Az eredeti tervek elképzelés szintjén léteztek. Amikor én kezdõ diplomásként (1978-ban) arrafelé jártam, már voltak elképzelések (a terveken túl)
(és volt egy nagy gödör az 1.-2. blokk helyén:-))

Az elsõ 4 blokk terve már létezett, azon felül pedig elképzelés szintjén további 2 majd esetleg újabb 2 db 1000 MW (elektromos) teljesítményû, szovjet gyártmányú blokkot gondoltak.
Az, hogy mit lehet még odatenni, alapvetõen a Duna hõterhelése alapján volt meghatározva. A Duna átlagos vízhozama majdnem 2000 m3/mp, a minimális vízhozamot (jelentõs biztonsági tartalékkal!!) 600 m3/mp-nek vették (nem tudok róla, hogy valaha is 750 m3/mp alá csökkent volna)
A víz hõterhelésére akkor volt 2 kritérium. Egyik, hogy a víz hõmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot (Celsius). Másik, hogy a vízhõmérséklet emelkedése a erõmûvi eredetû melegvíz miatt nem lehet több 5 foknál. (Mivel a Duna sohasem 25 fokos, ezért a második kritérium a döntõbb).

Ha kiszámoljuk, hogy 600 m3/mp vízhozam mellett mekkora HÕ-teljesítménnyel lehet 5 fokot emelni, akkor 13 GW jön ki.
Mivel a blokkok hatásfoka kb. 30-32%, ez azt jelenti, hogy a teljes energiamennyiségnek kb. 2/3-ada megy a Dunába hõterheléskény, és kb. 1/3-ada a nagy deróton távozik. Vagyis a hõterhelés kb. duplája a villamos teljesítménynek.
Ez azt jelenti, hogy kb. 6-7 GW (elektromos) pakolható oda maximum. Akkor õk 5-6 GW-ot mondtak, ami azt jelenti, hogy az akkor biztosan megépítendõ 4 db 440 MW-os blokk mellé késõbb még 3-4 db 1000 MW-os blokkot lehetne építeni.
Azt õk is tudták, hogy ez még változhat: nõhet a blokkok mérete, javulhat a hatásfok, esetleg változhat a Duna terhelhetõsége...
© halgatyó2007. 10. 25.. 14:47||#46
Maximálisan igazad van: már most el kellene kezdeni építeni a plussz blokkokat. A baj az, hogy 10 éven belül nem sok fog történni ez ügyben.

Elõször a politikának meg kellene hoznia a döntést. Ismerve a politikusok óvatosságát ebben a kérdédkörben, ez több fokozatban fog történni. Elõször valami általános elvi döntést hoznak majd, aminem hatására valamiféle elõkészítõ munka megindulhat, ám -- mivel itt az elõkészítõ munkák is rengetegbe kerülnek -- a beruházók alacsony kockázatvállalása nem teszi lehetõvé komolyabb elõkészítés elindulását.
Úgy értem, a végleges, nem visszavonható döntésig.

Utána kell egy elõzetes tervezés, ami alapján a tendereket kiírják. Olyan sok rész-rendszerbõl áll össze egy atomerõmû, hogy számos nagyobb és kisebb (volumenû) tender várható. A nagyobbak az elején.

Ezen tenderekre már részletesebb terveket kell beadni, költségekkel együtt. Ehhez idõ kell, még akkor is, ha a fõbb rendszerek készen, gyári tipus formájában léteznek (containment, reaktor, fõberendezések (jó sok, amik a forró vízbõl a lánc végén 750kV-ot csinálnak), vítisztítók, szellõztetõ berendezések, mérõ eszközök, irányítástechnika, biztonsági berendezések, sugárvédelmi ellenõrzõ rednszer, rendészeti védelmi rednszer, Duna víz kezelõ rendszer, stb.

A tenderekre beadott terveket valakiknek el kall készíteniük, ez bizony óriási munka (nagyon visszafogottan fogalmaztam). A beadott terveket el kell bírálni, ehhez megint mérnökök hada szükséges. Az elbírálók nem lehetnek azonosak a tenderek íróival, stb. Ez megnöveli a szükséges, megfelelõ irányban képzett és gyakorlott mérnökök számát.

Az az érzésem, hogy -- tekintve a pár évtizede folyó atomenergia-ellenes hisztériát -- az ilyen irányba szakosodott mérnökök száma nem lesz elegendõ a gyors tervezéshez és döntéshozatalhoz.

A tenderek elbírálása után el kell készíteni a kiviteli terveket (X mérnök*év) és fel kell építeni az egészet.
Azután üzembe kell helyezni (ellenõrzések tömege)

Mindez legalább 15 év akkor, ha minden olajozottan gördül. Azaz, ha holnap dönt a Parlament, ha az elõzetes terveket már részben elkészítették csak módosítani kell egy kicsit és benyújtani, HA a tendereket elbírálók nem fognak összeveszni a megbízások elnyerésén <#awink>, stb...

Amire külön felhívnám a figyelmet: a szakemberhiány hátráltatni fogja a gyorsaságot, legalábbis a következõ 5-10 évben. Külföldi szakértõk hada fog megjelenni, ez viszont kommunikációs és társult problémákat okozhat (nemcsak a folyékony (NEM nyögdécselõ) nyelvtudás, hanem a szabványok eltérõségébõl adódó problémák, eseteleg (horrible dictu!) az eltérõ mértékegységek...)
© Lame2007. 10. 25.. 10:48||#45
Ez tenyleg nagyon jo, de azert valahol szanalmas amikor mar az ember annak orul, amikor a vezetoi rajonnek a nyilvanvalora ...
© Molnibalage2007. 10. 25.. 08:44||#44
A mai energiaárak mellett igen hamar megtérülne, nem beszélve, hogy igen jól állnánk CO2 emisszi miatt. Lehetne a kvótával kereskedi. Persze a Kyotoi Egyezmény ezen része szart sem ér, de akkor legalább használjuk ki, ha már van. Abból még atomrõmû és már exportálunk áramot. Fura, hogy ezt nem játsza meg senki.
© nyikolaj2007. 10. 25.. 00:42||#43
ja: http://www.sg.hu/cikkek/37817/franciaorszagban_lesz_a_fuzios_eromu
© nyikolaj2007. 10. 25.. 00:40||#42
sztem is elkerülhetelen, hogy belátható idõn belül (mondjuk max 10 év) kibõvítsék a paksi erõmûvet
(jól tudom, hogy eredetileg 6 blokkosra tervezték, s tervek is 6 blokkos erõmûvet ábrázolnak, csak nem volt elég zseton, így lett "csak" 4 blokk??)

Persze tervezni szép, de kiváncsi lennék hány Mrd Ft egy reaktor üzembehelyezése 😊...

Fúziós erõmûrõl meg annyit, hogy Franciaországban akarnak építeni egy nagy kísérleti fúziós erõmûvet, vlmikor 2020-ra lesz kész, s ha jól megy akkor egy 4 blokkosat akarnak, de asszem itt az sg-n volt is errõl hír, vagy cikk, nem!?
© Molnibalage2007. 10. 24.. 23:08||#41
Ha rajtam múlna holnap kiadnám a megbízást, hogy MINÉL hamarabb.