SG.hu·
Egyre népszerűbb az atomenergia
A Nyolcak (G8) - a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország - közelgő, szentpétervári csúcsértekezletének egyik fő témája lesz az atomenergia támogatása.
A húsz évvel ezelőtti, csernobili atomerőmű-robbanás visszavetette az atomenergia hasznosításának terjedését, több országban egyenest az atomenergia-termelés abbahagyását határozták el, és a szaporodó biztonsági kívánalmak csökkentették az atomenergia árelőnyét is az ásványi energiahordozókkal szemben. Az ásványi energiahordozók évek óta tartó, meredek drágulása, kínálatuk növekvő bizonytalansága - amit az orosz földgázexport körüli, idei bonyodalmak is példáznak -, továbbá a globális felmelegedésért való felelősségük újabban azonban kezdi megváltoztatni a kormányok és az áramtermelő cégek véleményét, mondják elemzők.
A Nyolcak energiaügyben illetékes minisztereinek márciusi előértekezletén az Egyesült Államok és Oroszország sürgette a világ országait az atomenergia szerepének pozitív újragondolására, mert az megbízható energiaforrás és nem jár üvegházhatást okozó, szennyező anyagok kibocsátásával. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb atomenergia-termelője: több mint száz atomreaktor működik az országban, az áram 25 százalékát szolgáltatva. Az 1979-es, Three Mile Island-i atomerőmű-baleset óta a fejlesztés lényegében stagnál, újabban azonban az áramtermelők több új erőműre jelentettek be javaslatokat, habár a tervek még korai szakaszban vannak. Az új amerikai energiatörvény 3,1 milliárd dollárnyi adóhitelt ígér új atomerőművek építésére az áramtermelő cégeknek.
Az emelkedő olajár és a növekvő energiaéhség elhomályosítja Csernobil emlékét
Franciaország a világ második atomenergia-termelője, az áramtermelés 80 százalékát adja az atomenergia. 1993 óta nem épült új reaktor. Terveznek egy 1600 megawatt kapacitású új atomerőművet, amely 2012-től exportra termelne. Japánban, a világ harmadik számú atomenergia-termelőjénél az atomenergia adja az áram 30 százalékát. Ezt a kormány 40 százalékra akarja növelni 2010-re, öt új atomerőmű építésével. Oroszországban 31 működő reaktor termeli áram 16 százalékát. Már elfogadott tervek szerint ezt az arány 2020-ig 23 százalékra növelik. Jelenleg hat új reaktort építenek, 2009-2012 közötti indításra.
Nagy-Britanniában a kormány most vizsgálja felül az energiapolitikát, az eredmény e hónapban várható, és piaci értesülések szerint a kormány támogatni fogja új atomerőművek építését. Piaci elemzők szerint a magánszektor még óvakodik a beruházásoktól, a nagy költségek miatt. Az atomenergia adja a brit áramtermelés 20 százalékát. A brit atomerőművek régiek, egy kivételével be kell zárni őket húsz éven belül, és újakkal pótolni őket, ha az arányt fenn akarják tartani. Kanadában 18 reaktor termeli az áram 15 százalékát, és ország a világ legnagyobb nukleárisüzemanyag-termelője. Ontario szövetségi államban - ahol az atomenergia az áramtermelés 50 százalékát adja - új atomerőművek építését és a régiek felújítását tervezik.
Németországban az új, nagykoalíciós kormány is fenntartja egyelőre az előző kormányzat vállalását - amelyet Zöldek küzdöttek ki -, hogy 2020-ig bezárják az atomerőműveket. Elemzők szerint az ásványi energiahordozók drágulása és importjuk esetleges bizonytalansága azonban újragondolásra késztetheti az illetékeseket. Az atomenergia egyelőre Németország áramszükségletének körülbelül 30 százalékát fedezi. Olaszországban már bezárták az utolsó két reaktort is azóta, hogy népszavazás döntött az atomenergia-termelés megszüntetéséről a csernobili baleset nyomán. Az orosz gázszállítás év eleji zavarai és az Európában legmagasabb áramdíjak azonban elgondolkodtathatják az olasz kormányt is.
A húsz évvel ezelőtti, csernobili atomerőmű-robbanás visszavetette az atomenergia hasznosításának terjedését, több országban egyenest az atomenergia-termelés abbahagyását határozták el, és a szaporodó biztonsági kívánalmak csökkentették az atomenergia árelőnyét is az ásványi energiahordozókkal szemben. Az ásványi energiahordozók évek óta tartó, meredek drágulása, kínálatuk növekvő bizonytalansága - amit az orosz földgázexport körüli, idei bonyodalmak is példáznak -, továbbá a globális felmelegedésért való felelősségük újabban azonban kezdi megváltoztatni a kormányok és az áramtermelő cégek véleményét, mondják elemzők.
A Nyolcak energiaügyben illetékes minisztereinek márciusi előértekezletén az Egyesült Államok és Oroszország sürgette a világ országait az atomenergia szerepének pozitív újragondolására, mert az megbízható energiaforrás és nem jár üvegházhatást okozó, szennyező anyagok kibocsátásával. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb atomenergia-termelője: több mint száz atomreaktor működik az országban, az áram 25 százalékát szolgáltatva. Az 1979-es, Three Mile Island-i atomerőmű-baleset óta a fejlesztés lényegében stagnál, újabban azonban az áramtermelők több új erőműre jelentettek be javaslatokat, habár a tervek még korai szakaszban vannak. Az új amerikai energiatörvény 3,1 milliárd dollárnyi adóhitelt ígér új atomerőművek építésére az áramtermelő cégeknek.
Az emelkedő olajár és a növekvő energiaéhség elhomályosítja Csernobil emlékét
Franciaország a világ második atomenergia-termelője, az áramtermelés 80 százalékát adja az atomenergia. 1993 óta nem épült új reaktor. Terveznek egy 1600 megawatt kapacitású új atomerőművet, amely 2012-től exportra termelne. Japánban, a világ harmadik számú atomenergia-termelőjénél az atomenergia adja az áram 30 százalékát. Ezt a kormány 40 százalékra akarja növelni 2010-re, öt új atomerőmű építésével. Oroszországban 31 működő reaktor termeli áram 16 százalékát. Már elfogadott tervek szerint ezt az arány 2020-ig 23 százalékra növelik. Jelenleg hat új reaktort építenek, 2009-2012 közötti indításra.
Nagy-Britanniában a kormány most vizsgálja felül az energiapolitikát, az eredmény e hónapban várható, és piaci értesülések szerint a kormány támogatni fogja új atomerőművek építését. Piaci elemzők szerint a magánszektor még óvakodik a beruházásoktól, a nagy költségek miatt. Az atomenergia adja a brit áramtermelés 20 százalékát. A brit atomerőművek régiek, egy kivételével be kell zárni őket húsz éven belül, és újakkal pótolni őket, ha az arányt fenn akarják tartani. Kanadában 18 reaktor termeli az áram 15 százalékát, és ország a világ legnagyobb nukleárisüzemanyag-termelője. Ontario szövetségi államban - ahol az atomenergia az áramtermelés 50 százalékát adja - új atomerőművek építését és a régiek felújítását tervezik.
Németországban az új, nagykoalíciós kormány is fenntartja egyelőre az előző kormányzat vállalását - amelyet Zöldek küzdöttek ki -, hogy 2020-ig bezárják az atomerőműveket. Elemzők szerint az ásványi energiahordozók drágulása és importjuk esetleges bizonytalansága azonban újragondolásra késztetheti az illetékeseket. Az atomenergia egyelőre Németország áramszükségletének körülbelül 30 százalékát fedezi. Olaszországban már bezárták az utolsó két reaktort is azóta, hogy népszavazás döntött az atomenergia-termelés megszüntetéséről a csernobili baleset nyomán. Az orosz gázszállítás év eleji zavarai és az Európában legmagasabb áramdíjak azonban elgondolkodtathatják az olasz kormányt is.