Hunter
Az atomipart még mindig kísérti Csernobil
Az atomipar még mindig küszködik, hogy legyőzze azt a presztízs veszteséget, amit a csernobili katasztrófa okozott, annak ellenére, hogy az atomenergia egy "környezetvédelmi szempontból magasabb rendű" energiaforrás, nyilatkozott az ENSZ atomhivatala.
"A Csernobil óta elvégzett, egy súlyos baleset elenyésző lehetőségét bebizonyító méréssorozat ellenére a közvélemény megítélésében ezek a kockázati tényezők soha sem csökkenthetők nullára és továbbra is nagy súllyal esnek latba" - mondta Mohamed ElBaradei, a Nemzetközi Atomenergia Hivatal (IAEA) vezetője.
A csernobili katasztrófa 1986 áprilisában következett be, az ukrán erőműben történt zónaolvadás radioaktív felhőt okádott Európára és a Szovjetunióra. A sugárzás miatt közvetlenül a baleset után körülbelül harmincan haltak meg, továbbá közel 2000 gyermek esetében alakult ki később pajzsmirigy rák és több ezer embernél más végzetes betegségek, melyek a sugárzáshoz kapcsolhatók. Több mint 100000 embert kellett a hatóságoknak áttelepíteni, ami fizikai, gazdasági és lélektani traumát okozott.
A találkozón ElBaradei és Putyin elnök megerősítették elkötelezettségüket a politikamentes müködés és a békés célú fejlesztések mellett
Beszédében - melyet ElBaradei az első Moszkva mellett épített atomerőmű megnyitásának 50. évfordulója alkalmából mondott - kiemelte, hogy az atomiparnak ezt a csapást soha nem sikerült teljesen kihevernie. Elmondta, hogy 1986-ban, a csernobili baleset évében az atomenergia a világ energiatermelésének 16 százalékát adta, ugyanannyit, mint ma. "Az atomenergia környezetvédelmi felsőbbrendűsége, mint olyan elektromosság forrása mely különösen fontos az üvegház gázok és az éghajlat változás kapcsán felmerülő félelmek fényében, gyakran kevesebb publicitást kapott, mint az elhasználódott reaktor fűtőanyagok és a radioaktív hulladék felgyülemlése" - hangzott el a beszédében.
A csernobili atomerőmű a katasztrófa után
Az IAEA szerint az atomenergia gyakorlatilag nem bocsát ki üvegház gázokat, melyeket egyenes összefüggésbe hoznak a globális felmelegedéssel. ElBaradei hozzátette, hogy a jövőben a világ valószínűleg fel fogja ismerni az atomenergia nélkülözhetetlenségét, különösen a fejlődő országok esetében, melyek nem rendelkeznek olyan természetes erőforrásokkal, mint a gáz, az olaj vagy a szén. Egy későbbi sajtótájékoztatón ElBaradei elmondta az atomenergiába fektetett nagyobb bizalom elkerülhetővé tehetné a "kőolaj származékok túlzott használatát" és megelőzhetővé válna egy környezeti katasztrófa.
 A betonszarkofág |
A csernobili katasztrófa 1986 áprilisában következett be, az ukrán erőműben történt zónaolvadás radioaktív felhőt okádott Európára és a Szovjetunióra. A sugárzás miatt közvetlenül a baleset után körülbelül harmincan haltak meg, továbbá közel 2000 gyermek esetében alakult ki később pajzsmirigy rák és több ezer embernél más végzetes betegségek, melyek a sugárzáshoz kapcsolhatók. Több mint 100000 embert kellett a hatóságoknak áttelepíteni, ami fizikai, gazdasági és lélektani traumát okozott.
A találkozón ElBaradei és Putyin elnök megerősítették elkötelezettségüket a politikamentes müködés és a békés célú fejlesztések mellett
Beszédében - melyet ElBaradei az első Moszkva mellett épített atomerőmű megnyitásának 50. évfordulója alkalmából mondott - kiemelte, hogy az atomiparnak ezt a csapást soha nem sikerült teljesen kihevernie. Elmondta, hogy 1986-ban, a csernobili baleset évében az atomenergia a világ energiatermelésének 16 százalékát adta, ugyanannyit, mint ma. "Az atomenergia környezetvédelmi felsőbbrendűsége, mint olyan elektromosság forrása mely különösen fontos az üvegház gázok és az éghajlat változás kapcsán felmerülő félelmek fényében, gyakran kevesebb publicitást kapott, mint az elhasználódott reaktor fűtőanyagok és a radioaktív hulladék felgyülemlése" - hangzott el a beszédében.
A csernobili atomerőmű a katasztrófa után
Az IAEA szerint az atomenergia gyakorlatilag nem bocsát ki üvegház gázokat, melyeket egyenes összefüggésbe hoznak a globális felmelegedéssel. ElBaradei hozzátette, hogy a jövőben a világ valószínűleg fel fogja ismerni az atomenergia nélkülözhetetlenségét, különösen a fejlődő országok esetében, melyek nem rendelkeznek olyan természetes erőforrásokkal, mint a gáz, az olaj vagy a szén. Egy későbbi sajtótájékoztatón ElBaradei elmondta az atomenergiába fektetett nagyobb bizalom elkerülhetővé tehetné a "kőolaj származékok túlzott használatát" és megelőzhetővé válna egy környezeti katasztrófa.