Hunter

Acéllal borítják be a csernobili 4-es blokkot

Az ukrán hatóságok jóváhagyták a világ legszörnyűbb nukleáris katasztrófája helyszínének gigantikus acélszerkezettel való beborítását.

Az ukrán kormány egy francia céget bízott meg a máladozó beton szarkofágot felváltani hivatott burok megépítésével. A projekt várhatóan 1,4 milliárd dollárba fog kerülni, öt évet vesz igénybe a kivitelezése, ezután azonban lebonthatóvá válik a hírhedt 4-es blokk, ami még ma is az eredeti nukleáris anyag 95%-át tárolja magában. "Talán a mai az első nap, amikor végre nyiltan nézhetünk a nemzeti és nemzetközi közösségek szemébe, és elmondhatjuk hogy megtaláltuk a hivatalos megoldást arra a problémára, amit hosszú ideje csak csernobili problémaként emlegetnek" - üdvözölte beszédében a tervezet Viktor Juscsenko ukrán elnök.


Az építéssel megbízott francia Novarka egy hatalmas íves fémszerkezetet fog összeállítani, ami 190 méter széles és 200 méter hosszú lesz, beborítva a jelenlegi beton szarkofágot, ami a reaktort és az 1986-os balesetet okozó radioaktív anyagot rejti maga alatt. Az időjárás és a gyenge konstrukciós munka következtében a szarkofág egy ideje már nem nevezhető biztonságosnak, ami nem csoda, hiszen igen sietős tempóban kellett beborítani a blokkot. A francia megbízás mellett egy amerikai céggel, a Holtec-kel is született egy megállapodás egy tároló létesítmény megépítéséről a lezárt zónán belül, a Csernobil által előállított nukleáris hulladék számára.

A finanszírozáshoz szükséges pénzeszközöket nemzetközi összefogással teremtették elő. A tőkét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kezeli, melynek elnöke, Jean Lemierre elmondta, a sikerhez nagyban hozzájárult az ukrán hatóságok és a nemzetközi közösség folyamatos elkötelezettsége.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • pbanfa #141
    Csak ámulok és bámulok, hogy mennyi atomfizikus van itt a fórumban és most ne értsetek félre, ez nem szurkálódás akart lenni, hanem komolyan gondoltam!!!
    Tényleg elhiszem, hogy értitek amit leirtok és amit mások leirnak, kiváncsi lennék, hogy ki hol dolgozik, vagy tanul.
  • gothmog #140
    de ez mind nem feltetele a nuklearis robbanasnak, hanem annak csupan a hatekonysagat fokozza."

    Tévedés, mert feltétele. Ha a hasadóanyag nem éri el a kritikus tömeget, akkor nem robban. A kritikus tömeg pedig függ a tisztaságtól, és sűrítéssel csökkenthető. Magyarul, kevesebb is elég, ha tudsz nagyon (NAGYON) pontosan robbantani. Igazából ez a trükkös rész, ez az amin a szuperszámítógépek dolgoznak, ha atom/hidrogénbombát akar valaki gyártani. A összeroppantás dinamikája.

    Csernobilban reaktorfűtőanyag volt, ami szétszóródott. Legrosszabb esetben jó sokáig erősen izzani tud, ahogy az a katasztrófa után is történt.
    Az atombombában nagytisztaságú plutónium ill. u235/238 van, ami összepréselődik.

    Egy atomreaktorban az üzemi hőmérséklet néhány száz fok. Csernoblban a baleset idején háromezerig ment fel.
    Egy atombombában néhány tízmillió.

    Érezhető a különbség, ugye?
  • rigidus #139
    A szemelyeskedest leszamitva a tobbi korrekt. Utananeztem es en emlekeztem rosszul.
  • rigidus #138
    > Tudtommal a fegyver tisztaság az 40%-nél kezdőik urániumnál

    Ha "fegyver tisztasagrol" beszelunk akkor van az 90% is. Mas kerdes, hogy ennel szennyezettebb uranium is berobbanhat/berobbanthato, csak a szennyezes az moderatorkent is mukodik, igy minel szennyezettebb annal kevesbe intenziv - meg meg sok mas tenyezotol is fugg a hatekonysaga. Ezert van az, hogy a hadiipar arra torekszik, hogy minel tisztabb hasadoanyagot alkalmazzon.

    > A másik, hogy a mai atomfegyverekben kritikus tömeg alatti hasadóanyag van és implóziós módszerrel összerobbantják egy gömhéjszerkezetben belfele a hasadóanyagot és így megnő a sűrűsége amivel fordítottan arányos a kritikus tömeg.

    Tiszta sor, de ez mind nem feltetele a nuklearis robbanasnak, hanem annak csupan a hatekonysagat fokozza.
  • AranyKéz #137
    << A lancreakciot az egysegnyi ido alatt atommagba utkozo neutronok szama tartja fent, nem a sebessege. >>

    IGEN, és a lassú neutronok nagyobb eséllyel ütköznek az atommaggal, mint a gyorsak.

    << Az a neutron amelyik a moderatorral el van nyeletve az nem utkozik atommagba, igy azt nem hasitja szet. >>

    NEM, a moderátornak az a feladata, hogy lelassítsa ("moderálja") a neutronokat. A neutronok ahogy ütköznek a moderátorral, átadják mozgási energiájuk egy részét, ezáltal lelassulnak. Az már pech hogy a könnyűvíz el is nyeli ezeket a neutronokat, és dúsított uránium kell hozzá üzemanyagként.
  • flimo #136
    Na ez az, amikor a hülyeség önbizalommal párosul. Az urán csak a lassú neutronokat fogja be, mivel nem szó szerinti hasításról van szó, hogy jön a neutron, és kettévágja a magot, mint egy kés, hanem az urán magja _befogja_ a neutront, amely lehetővé teszi, hogy maghasadással alacsonyabb energiaszintre kerüljön, a különbség a kisugárzott energia. A gyors neutronok elszáguldanak a mag mellett, vagy ütköznek vele és visszapattannak. A moderátor meg nem elnyel, hanem lassít.
  • rigidus #135
    > A lassú neutronok tartják fent a láncreakciót, nem a gyorsak.

    A lancreakciot az egysegnyi ido alatt atommagba utkozo neutronok szama tartja fent, nem a sebessege. Az a neutron amelyik a moderatorral el van nyeletve az nem utkozik atommagba, igy azt nem hasitja szet.

    Az eromuvekben hasznalt reaktorokban stabil allapotban atlagosan egy neutron utkozik atommagba. Ez alatt szubkritikus allapot jon letre es leall, ez felett pedig szuprekritikus es felgyorsul a lancreakcio.
  • Molnibalage #134
    Tudtommal a fegyver tisztaság az 40%-nél kezdőik urániumnál és uránbomba nem nagyon van már vagy 40-50 éve, mert a plutóniumot sokkal könnyebb előállítani, az urán tiszítása hihetetlenül körülményes, míg a Pu "szinte magától" termelődik, a reakotorokban bekövetkező folyamatok mellékterméke tudommal. A kritikus tömegük sem ugyanaz gyanítom. 40%-os tisztasáú uránnál is asszem 13kg kell belőle. (vagy egy 90%-ra vonatkozna?)

    A másik, hogy a mai atomfegyverekben kritikus tömeg alatti hasadóanyag van és implóziós módszerrel összerobbantják egy gömhéjszerkezetben belfele a hasadóanyagot és így megnő a sűrűsége amivel fordítottan arányos a kritikus tömeg.
  • AranyKéz #133
    << Ha egy reaktorban nincs moderator kozeg ami fekezze a neutronokat akkor a lancreakcio nem leall, hanem felgyorsul. >>

    A lassú neutronok tartják fent a láncreakciót, nem a gyorsak.
  • rigidus #132
    > Egy atomreaktorban nem következhet be nukleáris robbanás már csak abból kifolyólag, hogy a reaktorba való urán 3-4%-os dúsítottságú, ami pedig a fegyverekbe kell minimum 20%

    Ez tiszta sor, ezert all ott, hogy "akar legrosszabb esetben". A 3-4% elsosorban biztonsagi megfontolasbol adodik - ami valjuk be oszinten nem a csernobili eromu erossege volt. Kulonos tekintettel arra, hogy a Szovjet eromuvek ebben az idoben kiestek a NAB ellenorzese alol. Nem azt allitom, hogy a szovjetek nem tartottak be ezt, de a fentiek szellemeben nem tartom kizartnak sem.

    > gőzbuborékok keletkeznek, amik már nem fékezik a neutronokat, így az egész reaktor elkezd hülni

    Azert ezt gondold vegig megegyszer. Ha egy reaktorban nincs moderator kozeg ami fekezze a neutronokat akkor a lancreakcio nem leall, hanem felgyorsul.