50
-
#50
Kis néznivaló.
http://www.mtv.hu/videotar/?id=18294 -
#49
Öröm olvasni kommentjeidet. Hála istennek az energetikus képzés kezd felfutni itthon, bár a minőségétől én azért kicsit tartok. -
nyikolaj #48 köszi a pontos infokat ;) -
halgatyó #47 Az eredeti tervek elképzelés szintjén léteztek. Amikor én kezdő diplomásként (1978-ban) arrafelé jártam, már voltak elképzelések (a terveken túl)
(és volt egy nagy gödör az 1.-2. blokk helyén:-))
Az első 4 blokk terve már létezett, azon felül pedig elképzelés szintjén további 2 majd esetleg újabb 2 db 1000 MW (elektromos) teljesítményű, szovjet gyártmányú blokkot gondoltak.
Az, hogy mit lehet még odatenni, alapvetően a Duna hőterhelése alapján volt meghatározva. A Duna átlagos vízhozama majdnem 2000 m3/mp, a minimális vízhozamot (jelentős biztonsági tartalékkal!!) 600 m3/mp-nek vették (nem tudok róla, hogy valaha is 750 m3/mp alá csökkent volna)
A víz hőterhelésére akkor volt 2 kritérium. Egyik, hogy a víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot (Celsius). Másik, hogy a vízhőmérséklet emelkedése a erőművi eredetű melegvíz miatt nem lehet több 5 foknál. (Mivel a Duna sohasem 25 fokos, ezért a második kritérium a döntőbb).
Ha kiszámoljuk, hogy 600 m3/mp vízhozam mellett mekkora HŐ-teljesítménnyel lehet 5 fokot emelni, akkor 13 GW jön ki.
Mivel a blokkok hatásfoka kb. 30-32%, ez azt jelenti, hogy a teljes energiamennyiségnek kb. 2/3-ada megy a Dunába hőterheléskény, és kb. 1/3-ada a nagy deróton távozik. Vagyis a hőterhelés kb. duplája a villamos teljesítménynek.
Ez azt jelenti, hogy kb. 6-7 GW (elektromos) pakolható oda maximum. Akkor ők 5-6 GW-ot mondtak, ami azt jelenti, hogy az akkor biztosan megépítendő 4 db 440 MW-os blokk mellé később még 3-4 db 1000 MW-os blokkot lehetne építeni.
Azt ők is tudták, hogy ez még változhat: nőhet a blokkok mérete, javulhat a hatásfok, esetleg változhat a Duna terhelhetősége... -
halgatyó #46 Maximálisan igazad van: már most el kellene kezdeni építeni a plussz blokkokat. A baj az, hogy 10 éven belül nem sok fog történni ez ügyben.
Először a politikának meg kellene hoznia a döntést. Ismerve a politikusok óvatosságát ebben a kérdédkörben, ez több fokozatban fog történni. Először valami általános elvi döntést hoznak majd, aminem hatására valamiféle előkészítő munka megindulhat, ám -- mivel itt az előkészítő munkák is rengetegbe kerülnek -- a beruházók alacsony kockázatvállalása nem teszi lehetővé komolyabb előkészítés elindulását.
Úgy értem, a végleges, nem visszavonható döntésig.
Utána kell egy előzetes tervezés, ami alapján a tendereket kiírják. Olyan sok rész-rendszerből áll össze egy atomerőmű, hogy számos nagyobb és kisebb (volumenű) tender várható. A nagyobbak az elején.
Ezen tenderekre már részletesebb terveket kell beadni, költségekkel együtt. Ehhez idő kell, még akkor is, ha a főbb rendszerek készen, gyári tipus formájában léteznek (containment, reaktor, főberendezések (jó sok, amik a forró vízből a lánc végén 750kV-ot csinálnak), vítisztítók, szellőztető berendezések, mérő eszközök, irányítástechnika, biztonsági berendezések, sugárvédelmi ellenőrző rednszer, rendészeti védelmi rednszer, Duna víz kezelő rendszer, stb.
A tenderekre beadott terveket valakiknek el kall készíteniük, ez bizony óriási munka (nagyon visszafogottan fogalmaztam). A beadott terveket el kell bírálni, ehhez megint mérnökök hada szükséges. Az elbírálók nem lehetnek azonosak a tenderek íróival, stb. Ez megnöveli a szükséges, megfelelő irányban képzett és gyakorlott mérnökök számát.
Az az érzésem, hogy -- tekintve a pár évtizede folyó atomenergia-ellenes hisztériát -- az ilyen irányba szakosodott mérnökök száma nem lesz elegendő a gyors tervezéshez és döntéshozatalhoz.
A tenderek elbírálása után el kell készíteni a kiviteli terveket (X mérnök*év) és fel kell építeni az egészet.
Azután üzembe kell helyezni (ellenőrzések tömege)
Mindez legalább 15 év akkor, ha minden olajozottan gördül. Azaz, ha holnap dönt a Parlament, ha az előzetes terveket már részben elkészítették csak módosítani kell egy kicsit és benyújtani, HA a tendereket elbírálók nem fognak összeveszni a megbízások elnyerésén
, stb...
Amire külön felhívnám a figyelmet: a szakemberhiány hátráltatni fogja a gyorsaságot, legalábbis a következő 5-10 évben. Külföldi szakértők hada fog megjelenni, ez viszont kommunikációs és társult problémákat okozhat (nemcsak a folyékony (NEM nyögdécselő) nyelvtudás, hanem a szabványok eltérőségéből adódó problémák, eseteleg (horrible dictu!) az eltérő mértékegységek...) -
Lame #45 Ez tenyleg nagyon jo, de azert valahol szanalmas amikor mar az ember annak orul, amikor a vezetoi rajonnek a nyilvanvalora ... -
#44
A mai energiaárak mellett igen hamar megtérülne, nem beszélve, hogy igen jól állnánk CO2 emisszi miatt. Lehetne a kvótával kereskedi. Persze a Kyotoi Egyezmény ezen része szart sem ér, de akkor legalább használjuk ki, ha már van. Abból még atomrőmű és már exportálunk áramot. Fura, hogy ezt nem játsza meg senki. -
nyikolaj #43 ja: http://www.sg.hu/cikkek/37817/franciaorszagban_lesz_a_fuzios_eromu -
nyikolaj #42 sztem is elkerülhetelen, hogy belátható időn belül (mondjuk max 10 év) kibővítsék a paksi erőművet
(jól tudom, hogy eredetileg 6 blokkosra tervezték, s tervek is 6 blokkos erőművet ábrázolnak, csak nem volt elég zseton, így lett "csak" 4 blokk??)
Persze tervezni szép, de kiváncsi lennék hány Mrd Ft egy reaktor üzembehelyezése :)...
Fúziós erőműről meg annyit, hogy Franciaországban akarnak építeni egy nagy kísérleti fúziós erőművet, vlmikor 2020-ra lesz kész, s ha jól megy akkor egy 4 blokkosat akarnak, de asszem itt az sg-n volt is erről hír, vagy cikk, nem!? -
#41
Ha rajtam múlna holnap kiadnám a megbízást, hogy MINÉL hamarabb. -
Carbine #40 Nem igazán kell még egyett építeni, csak a felmérés, előkészítés is súlyos milliárdokba kerülne. Egyszerűbb a paskit kibővíteni.
Pakson adott minden. Az infranstruktúra, a szakember gárda és már a GREENPEACE is könnyen odatalál xD -
#39
jojo, de mikor épül kishazánkban a következő erőmű? -
Carbine #38 én nem... csak pár megálló :D -
#37
Elviekben neünk kéne. Aki tovább erőltetné a hülyeségeket már rég kivágnám a Parlamentből. Sajnos messze vagyunk ettől.. -
roliika #36 Hmmmm....mintha mi döntenénk ezekről.... :DD -
Carbine #35 Csak egyetérteni tudok. Erre az alternatív témára majd akkor térjünk vissza, amikor lesz gyakorlatilag is értelme, mármint több, mint jelenleg. -
#34
3P gyakrolatilag leírt minden ami fontos. Azért még hozzátenném, hogy hol környezetbarát az az arámatermelési mód ami KÖRNYEZETSZENNYEZŐ tecnológiák használatából befolyt adókból finanszírozva működik. SEHOGY! Nem igazm, hogy ez nem szúr szemet senkinek rajtam kívűl.
Mellesleg az felépítési költség sem stimmel. Az széleőműből 2000MW az SOKKAL többe van, mint az atom.
"Továbbá azt is tudni kell, hogy míg atomerőművet nem lehet decentralizáltan építeni, addig a szélerőművet igen."
És ez miért jó? Szaladgálhatsz sokat a karbantartás miatt. Két atomerő meg elfér pár km2-en... A szélerőmű pont akkor nem termel mikor kéne. A nagy melegben vagy nagy hideben amikor a fronthatás nincs és nincs légmozgás. Ergo szart sem ér, sőt a 90%-át a teljesítménynek HAGYOMÁNYOS erőműben mellé kell építeni. Ott ahol osztrák típusó feállás van ott jó a szél, de máshol én betiltanám az ilyet. Aki akar építse, de egy garas állami pénzt sem adnék rá. Nem éri meg semmilyen szempontból.
Jelenleg szerintem az atomenergiának nincs alternatívája (és mérnöki szemmel versenytársa sem) nagyléptékű TISZTA energiatermelés terén.
Az is jó, hogy igen kis helyen ÉVEKRE elegendő "üzemanyag" tárolható. Ez a többiről nem mondható el.. -
Carbine #33 Igazad van. És azt sem írja a cím, hogy ez a reaktor hő teljesítménye, vagy az egy blokkra számított villamosáram termelés, mert ez nem egyenlő. A Paksi eröműben most megint teljesítmény növelés volt, ez annyit takar, hogy 4-5 hónappal ezelőtt a 4-es blokkot sikerült feltornászni 500 MW-ra. Ez nem semmi azt tekintve, hogy beépítéskor 400 MW-ra tervezték. Ez pakson nem az első fejlesztés, mivel 6-8 évvel ezelőtt sikerült növelni a hatékonyságot, nem is kicsit, mivel az egy blokkra eső áram termelést megnövelték 400-ról 440 MW-ra. Gyors számolással mindenki rájöhet, hogy 10 Ft/kWh-ra számolva ez nem kis pénz.
Nem túl ismert tény, még az Atomerömű dolgozói között sem, hogy már a 80-as években, - a 4. blokk üzembe állítását követően -, készültek tervek további 2 blokkról, amik képesek lettek volna egyenként 1000 MW teljesítményt leadni, de a Szovjetúnió összeomlásával ezeket a terveket elrakták, mivel nem kis pénzbe kerülnének, a technológiáról nem is beszélve.
Megközelítőleg a paksi blokkok 41%-os hatásfokkal (+/- 5%) üzemelnek jelenleg. A 3-mas blokk tesztüzeme pár hete ért véget, és az ütemtervek szerint január közepéig, mind a 4 blokk maximális teljesítményel működik.
Január végén, február elején esedékes az 1-es blokk nagyjavítása és a fütőkazetták átforgatása.
Saját véleményem pedig az, hogy a megfelelő, biztonságos üzemeltetés mellett az atomenergia nem csak jelenleg, de még az elkövetkezendő évtizedekben is jelentős szereplője lesz annak a végtelen versenynek, melynek célja az egyre nagyobb villamosáram igények kielégítése. -
halgatyó #32 Hadd tegyek egy apró pontosítást. "435 atomerőművi blokk üzemelt, amelyek nettó beépített összteljesítménye meghaladja a 368 millió megawattot" Ha osztunk egyet, akkor az jönne ki, hogy 1 db blokk teljesítménye átalogsan 846 ezer MW. Ez kb 3 nagyságrenddel többnek tűnik a valóságosnál. -
#31
Csakegy link a geotermikus energiárol magyarország tekintetében, épp most találtam. Érdemes átfutni, akit érdekel:
Magyarország geotermikus helyzete -
#30
Bocsi tudom sok lesz belőlem, de ismét picit pontosítani kell geotermikus erőművek esetére.
Szóval az átlaghoz képest valóban jobb helyzetben vagyunk geotermikus energia forrásokat tekintve. A villamos energia termelést azonban meg kell gondolni.
A geotermikus energiát 2 dolog jellemzi egyrészről a mennyisége, illetve abból nyerhető (jobb esetben gőz) entalpiája. Szóval nagyon fontos, hogy mekkora a hőmérséklete, természetesen minnél magasabb annál jobb. Magyarországon jellemzően kicsivel 70°C alatti (ami nem is rosz érték) az így nyerhető energia, ami természetesen önmagában kevés, de un. előmelegítésre alkalmas is. Tehát ennek erőművi alkalmazása a kondenzátorból kilépő tápvíz 30 fokos emeléséhez elég, azaz egy több fokozatú tápvíz előmelegítés első lépcsőfoka. Ez az erőmű teljesítményének függvényében számítható, azaz ki lehet számítani, hogy mennyi geotermikus energia (víz) kell ehhez, amit e felett termelnénk ki, az már nem hozna gazdasági hasznot az adott helyen, persze lehet méretezni az erőművet a kinyerhető geotermikus energia mennyiségére is (ez a szerencsésebb megoldás) a hatásfok oldaláról nézve.
Bár villamos energi termelő rendszerekben annyira ez nem jellemző, de számos távfűtési rendszerben alkalmazzák pl. Sárvár, Szólnok, stb...
Sajnos az sem teljesen valós, hogy kimeríthetetlen, mert a túlzott kihasználása a közet réteg túlhűtését eredményezi, ami utána rontja a kinyert energia minőségét. E mellett ott van még a rendkivül erős elsózódás (itt lehetne megemlítani a '80-as évek egyik híres reklámjának a történetét, hogy miért is lett "Sárvári Termál Kristály" :) ). Persze ezek kezelhető gondok és valóban érdemes ezzel foglalkozni, csak önmagában ez nem elég a villamosenergia termeléshez, csak kisegítő energia forrás lehet. -
#29
Bocs nem kötekedniakarok, de akkor egy-két apróság, hogy mi éri meg és mi nem.
Paks azt egyetlen atomerőmű (új gázturbinásokat nem nézve), amely a teljes beruházási költségét visszafizatte és emellett képes a legolcsóbb erőmű lenni, gyakorlatilag az ukrán vonali áram árán termel. A szélerőművek más tészta, teljesen más. A mai szélkerek uniós, de inkább hazai támogatási alapok felhasználásával épülnek, ami legtöbb esetben hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönt jelentenek. A kamatmentességet persze az állam biztosítja, amely végső soron a mi adó forintjainkból van. E mellett garantált felvásárlási ár van (szerződéstől függően persze változik kis mértékben), de ez a paksi felvásárlási ár megközelítőleg 3x-osa. Így ilyen feltételek mellett állítják a 25 éves megtérülést. Tehát tőlük többért veszik (nem beszélve arról, hogy nam akkor amikor kell, hanem akkor amikor van ez oltári nagy különbség), másrészt egy mesterséges támogatási rendszerbvől épül, amibe az áttételes állami támogatást bele sem számítják. Igen így el lehet érni a kedvező mutatókat, de 2000 MW-nyi teljesítmény (Paks ennyit tud ha mind a 4 blokkon befejeződik a teljesítmény növelés) felépítése ilyen állami támogatás mellett gazdasági összeomláshoz vezetne, rendes piaci versenyben meg soha sem térülnének meg, ez sajnos tény.
E számadatok mellett én picit gondolkodnék. Azonban mégis érdemes beruházni, de a magyar szélviszonyok sajnos nem olyan kedvezőek, mint pl Ausztriáé ezért a mértéke is más kell hogy legyen (pl. a te lakhelyed pont az alpoki szél csatornához közel esik ezért nem csoda hogy ott azért épült ennyi szélkerék).
Ausztria többszörösen is jó helyzetben van hozzánk képest. Egy részt egy erős kontinentális szélcsatorna húzódik az országukon és nagyon is koncentráltan, ott a szélcsatornában sokkal kiszámíthatóbb a széljárás, de ez önmagában még nem minden. Sok nagy esésű és bővizű folyójuk van, ami eleve kínálta magát a vízlépcsők építéséhez. A kettő együt viszont szinte tökéletes kombináció. Gyakorlatilag ha fúj a szél akkor a vízerőművek visszaveszik a teljesítményüket és a tározóba gyűlik a víz, kisebb szél esetén a vízerőművek növelik a teljesítményüket, így bizotsítva az igény szükséglet megjelenésekor a villamos energiát nagyon nagy százalékban megújjuló energia forrásból. Ez nagyon ritka és kedvező adottság, amiből nekünk sajnos csak nagyon-nagyon kevés jutott. Már ott nálatok sem annyira kedvező a széljárás, mint a Lajtán túl, de még mindig jobb mint az ország más részein.
E mellett sajnos ismét meg kell említeni Bőst, hogy ha legalább az lenne, akkor azzal együtt érdemesebb volna szélkerekeken gondolkodni, de hát vannak politikusok és vannak zöldek is. Elnézést kérek azon zöldektől akik a bősi vizlépcső magyarországi felépítésének megakadályozásától elhatárolódnak, természetesen nem rájuk céloztam. -
#28
Igen valóban a legéletképesebb alternatívának ma fúziós erőmű mutatkozik. Azonban közel nem járnak ennyire elől, mint ahogy te feltételezed. Ha ez így lenne, gyakorlatilag késznek tekinthetnénk. A szomorú realitás viszont az, hogy jelenleg az összes számítás, előzetes kísérlet még mind negatív energia mérleget mutat, azaz több energiát fogyaszt, mint amit hasznosan képes megtermelni huzamos ideig. A kutatások ezért is ennyire fontosak és a jelenlegi kutatási költséget feltételezve ezért is a legoptimistább becslések is legkorábban 2030 teszik elérhetőővé a fuziós energiát. Mire ezek után tervezés, engedélyeztetés, kivitlezés és első próbaüzem lezajlik, optimálisan is 2050 feltételezhető az első szolgáltatói fúziós erőművek megjelenése. Addig viszont sajnos enrgia kell, mégpedig egyre több! A ma gondjaira azonnali megoldások kellenek.
Távlati célra tényleg jó a fúziós (nem hidegfúziós) erőművek fejlesztése, de a ma gondjain ez még sajnos semmit nem segít. Mint írtam volt a megújjuló energiaforrásokat ahol lehet érdemes kihasználni, de nem racionális alapokat nélkülözve, mert végső soron azt mi fogyasztók fizetjük meg.
Megújjuló energia források közül gyakorlatilag nagy teljesítményben és nagy számban csak vízerőművek léteznek. Magyarország ebből aszempontból sajna nem erős, ahol lehetett volna, abból meg egy buta politikai szimbólum - és ebből fakadóan számunkra semmi érdemi nem - lett (mármint poztív irányban).
Lényeg a lényeg, igen kell kutatni a fúzios erőműveket, de gondolni kell a mára nem csak a holnap(után)ra! -
oli314 #27 Szerintem meg jobban kéne nyomni a geotermikus erőműveket itthon, kurva jók az adottságaink erre. Hőhasznosításra a legjobb, de villamosenergia előállítására is frankó, jobb hatásfokkal dolgozik mint pl. az atomerőművek. Emellett kifogyhatatlan energiaforrás.:)
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20060218magyarorszag.html
-
csibra #26 Én atomenergia párti vagyok, de azért a következőt is figyelembe kell venni: Ugyanannyiért amennyiért manapság egy atomerőművi blokkot építenek (franciáknál készül egy valami 3 milliárd EURért 1GW) bőven fel lehet építeni ugyanekkora vagy nagyobb mennyiségű energiát termelő szélkereket is.
Továbbá azt is tudni kell, hogy míg atomerőművet nem lehet decentralizáltan építeni, addig a szélerőművet igen. Azaz nem feltétlenül szükséges egy helyre tenni az összeset, majd onnan dróton elvinni a termelt elektromos áramot a felhasználás helyére, hanem a fogyasztók közelébe lehet telepíteni őket.
Igen, komoly problémát jelent, hogy a szél nem fúj állandóan, és nem fúj mindenhol egyformán. Itt a város határában (Mosonmagyaróvár) van jónéhány (20 fölött) szélkerék amik szinte állandóan pörögnek. Olyant még nem láttam, hogy az össze sállt volna, jellemzően csak 1-2 szokott állni, gyaníthatóan valami karbantartási munka miatt. Igazából a feleslegesen megtermelt energia tárolását kellene megoldani, és nagyon jó alternatíva lehetne a szélkerék. MOndjuk a megtermelt de felesleges energiával lehetne vizet bontani, és a keletkező hidrogénnel hibird autókat etetni -> 2 légy, 1 csapás ;)
A fentiek ellenére én az atomerőművekkel vagyok, főleg ha a fosszilis erőművek ellen játszanak :) -
#25
A szám igaz csak épp fordítva. Az átlagos szállítási veszteség, bele értve transzformálási veszteséget átlagosan anyi amit te mondtál, tehát a veszteség és nem a hatásfok annyi...
Szép is lenne, ha megtermelt villamos enrgia 5-10% jutna el a végfogyasztóhoz. -
UnnameD #24 A Napnak csak a nagy nyomása miatt 10 millió kelvines a magja, földi körülmények közt egymilliárd fok kellene a hidrogén fúziójához! -
Scroll #23 Hopp! Az nem tokamag, hanem tokamak. -
Scroll #22 A mágneses trükk ellenére is károsodik a tokamag. Így nem lehet hosszútávon üzemeltetni és a javítás is nagyon drága. De, ha tévedek akkor, majd egy okosabb kijavít. -
Balu0 #21 Többen említették a Fúziós erőművet. Ezek szerint nem nagyon köztudott hogy a Nagy Részecskegyorsító mellett, igen, igen ott a Francia-Swájci határon nem csak egy gyorsító hanem egy 500MW-os kísérleti hagyományos fúziós (azaz npa hőmérsekletű :D) erőmű is épül. Egy hatalmas gyűrű alakú mágneses tér tartja a plazmát egy helyben több méterre a hőálló falaktól. Beindításkor hatalmas energiát igényel, de pár másodperc után már önfentartó, azaz a saját maga által termelt elektromos energiát tudja használni a mágneses tér fentartására.
Esküdni mernék hogy itt az SG-n is volt róla hír, talán pont a gyorsítóról szólóban lehetett olvasni ezt is....
A kísérleti áramtermelést 2013-ra tervezik. A fejlesztésében pedig ugyanúgy benne van a fél világ mint a gyorsítóban. + Kína építeni kezdett egy ugyanilyet otthon magának ha jól tudom, de lehet még csak tervezik. -
AranyKéz #20 Amúgy meg teljesen értelmetlen az alternatív erőforrásokat erőltetni, ha az összes ismert közül az atom a legjobb.
A támogatásról meg annyit, hogy kíváncsi vagyok, ki pénzeli a ződeket hogy rinyáljanak az atomról. Minden előnye ellenére a fosszilis terjedt el inkább. VAJON kinek állhatott érdekében ez.
-
#19
Rolika, ha mindenhol vízi meg szél meg nap erőműveket építünk akkor is csak néhány százalékban lennének képesek az energia igényt kielégíteni. A kevésbé szeles vagy napsütötte helyeken elve halott ötlet, vize erőművet pedig inkább csak a folyók felsőbb szakaszain lehet abból meg nem sok van. A gazdasági részéről nem is beszélve. -
UnnameD #18 Új? Azért egy 100 éves technológiát nem érdemes újnak hívni, attól függetlenül volt néhány mai fizikai törvényeket meghazudtoló masina. -
Scroll #17 A zöldeknek köszönhetjük, hogy az atomenergia el van maradva a fosszilis alaputól. Mert JAJ! Ne építsünk atomerőművet. Felfog robbanni!!! Mind meghalunk!
Erre most mivan? Hipergyors globális felmelegedés köszönhetően a szén és hasonló erőműveknek, mert szerintük inkább az mint az atom. Bár szerintem ők is kezdenek rájönni, hogy mekkora hülyék voltak. Csak egy kicsit későn. Ez van. Az ember mindíg attól fél, amit nem ismer és az átlag (főleg amerikai) ember nem tudja, hogy mennyire biztonságosan működik egy reaktor. Csak az atombombára és Csernobilra tud gondolni. -
AranyKéz #16 Éter, elektrolízis, antigrav - nagyon loál, de a "Spirit of Ma'at" és a "Tudatos Víz" viszi a pálmát
-
roliika #15 Minden gondolkodni képes ember megpróbál keresni alternatív energia előállítási lehetőségeket, hogy mellőzzük az atomot. A maradék gondolkodni képes ember támogatja az atomot, mert vagy fél váltani, vagy anyagilag támogatva van, vagy képtelen az újításokon gondolkodni. Csak az nézze meg aki képes gondolkodni, és újat elfogadni. -
UnnameD #14 Azért még mindig lenne mit javítani a villamosenergia-hálózaton, mivel az egésznek a hatásfoka kb 5-10% körül van, a többit elfűtik a transzformátorok, és kábelek. -
#13
Addigra beindul a működő hidegfúziós erőmű :)
Arról nem szól a fáma, hogy kilátásban van e Paks bővítése? Szerintem mindenképpen jó befektetés lenne, ha a meglévő fosszilis erőművek jó részét le tudnák váltani, és az olcsóbban előállított energia exportja sem rossz üzlet. -
#12
Bocs az elgépelésért, természetesen fikciót akartam írni. -
#11
Ezzel teljesen egyetértek, de sajnos ez ma fickió, mégha racionális oldalról nézve nem is tűnik annak.