Növelnék az atomerőművek üzemidejét

Kis néznivaló.

http://www.mtv.hu/videotar/?id=18294

Öröm olvasni kommentjeidet. Hála istennek az energetikus képzés kezd felfutni itthon, bár a minõségétõl én azért kicsit tartok.

köszi a pontos infokat 😉

Az eredeti tervek elképzelés szintjén léteztek. Amikor én kezdõ diplomásként (1978-ban) arrafelé jártam, már voltak elképzelések (a terveken túl)
(és volt egy nagy gödör az 1.-2. blokk helyén:-))

Az elsõ 4 blokk terve már létezett, azon felül pedig elképzelés szintjén további 2 majd esetleg újabb 2 db 1000 MW (elektromos) teljesítményû, szovjet gyártmányú blokkot gondoltak.
Az, hogy mit lehet még odatenni, alapvetõen a Duna hõterhelése alapján volt meghatározva. A Duna átlagos vízhozama majdnem 2000 m3/mp, a minimális vízhozamot (jelentõs biztonsági tartalékkal!!) 600 m3/mp-nek vették (nem tudok róla, hogy valaha is 750 m3/mp alá csökkent volna)
A víz hõterhelésére akkor volt 2 kritérium. Egyik, hogy a víz hõmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot (Celsius). Másik, hogy a vízhõmérséklet emelkedése a erõmûvi eredetû melegvíz miatt nem lehet több 5 foknál. (Mivel a Duna sohasem 25 fokos, ezért a második kritérium a döntõbb).

Ha kiszámoljuk, hogy 600 m3/mp vízhozam mellett mekkora HÕ-teljesítménnyel lehet 5 fokot emelni, akkor 13 GW jön ki.
Mivel a blokkok hatásfoka kb. 30-32%, ez azt jelenti, hogy a teljes energiamennyiségnek kb. 2/3-ada megy a Dunába hõterheléskény, és kb. 1/3-ada a nagy deróton távozik. Vagyis a hõterhelés kb. duplája a villamos teljesítménynek.
Ez azt jelenti, hogy kb. 6-7 GW (elektromos) pakolható oda maximum. Akkor õk 5-6 GW-ot mondtak, ami azt jelenti, hogy az akkor biztosan megépítendõ 4 db 440 MW-os blokk mellé késõbb még 3-4 db 1000 MW-os blokkot lehetne építeni.
Azt õk is tudták, hogy ez még változhat: nõhet a blokkok mérete, javulhat a hatásfok, esetleg változhat a Duna terhelhetõsége...

Maximálisan igazad van: már most el kellene kezdeni építeni a plussz blokkokat. A baj az, hogy 10 éven belül nem sok fog történni ez ügyben.

Elõször a politikának meg kellene hoznia a döntést. Ismerve a politikusok óvatosságát ebben a kérdédkörben, ez több fokozatban fog történni. Elõször valami általános elvi döntést hoznak majd, aminem hatására valamiféle elõkészítõ munka megindulhat, ám -- mivel itt az elõkészítõ munkák is rengetegbe kerülnek -- a beruházók alacsony kockázatvállalása nem teszi lehetõvé komolyabb elõkészítés elindulását.
Úgy értem, a végleges, nem visszavonható döntésig.

Utána kell egy elõzetes tervezés, ami alapján a tendereket kiírják. Olyan sok rész-rendszerbõl áll össze egy atomerõmû, hogy számos nagyobb és kisebb (volumenû) tender várható. A nagyobbak az elején.

Ezen tenderekre már részletesebb terveket kell beadni, költségekkel együtt. Ehhez idõ kell, még akkor is, ha a fõbb rendszerek készen, gyári tipus formájában léteznek (containment, reaktor, fõberendezések (jó sok, amik a forró vízbõl a lánc végén 750kV-ot csinálnak), vítisztítók, szellõztetõ berendezések, mérõ eszközök, irányítástechnika, biztonsági berendezések, sugárvédelmi ellenõrzõ rednszer, rendészeti védelmi rednszer, Duna víz kezelõ rendszer, stb.

A tenderekre beadott terveket valakiknek el kall készíteniük, ez bizony óriási munka (nagyon visszafogottan fogalmaztam). A beadott terveket el kell bírálni, ehhez megint mérnökök hada szükséges. Az elbírálók nem lehetnek azonosak a tenderek íróival, stb. Ez megnöveli a szükséges, megfelelõ irányban képzett és gyakorlott mérnökök számát.

Az az érzésem, hogy -- tekintve a pár évtizede folyó atomenergia-ellenes hisztériát -- az ilyen irányba szakosodott mérnökök száma nem lesz elegendõ a gyors tervezéshez és döntéshozatalhoz.

A tenderek elbírálása után el kell készíteni a kiviteli terveket (X mérnök*év) és fel kell építeni az egészet.
Azután üzembe kell helyezni (ellenõrzések tömege)

Mindez legalább 15 év akkor, ha minden olajozottan gördül. Azaz, ha holnap dönt a Parlament, ha az elõzetes terveket már részben elkészítették csak módosítani kell egy kicsit és benyújtani, HA a tendereket elbírálók nem fognak összeveszni a megbízások elnyerésén <#awink>, stb...

Amire külön felhívnám a figyelmet: a szakemberhiány hátráltatni fogja a gyorsaságot, legalábbis a következõ 5-10 évben. Külföldi szakértõk hada fog megjelenni, ez viszont kommunikációs és társult problémákat okozhat (nemcsak a folyékony (NEM nyögdécselõ) nyelvtudás, hanem a szabványok eltérõségébõl adódó problémák, eseteleg (horrible dictu!) az eltérõ mértékegységek...)

Ez tenyleg nagyon jo, de azert valahol szanalmas amikor mar az ember annak orul, amikor a vezetoi rajonnek a nyilvanvalora ...

A mai energiaárak mellett igen hamar megtérülne, nem beszélve, hogy igen jól állnánk CO2 emisszi miatt. Lehetne a kvótával kereskedi. Persze a Kyotoi Egyezmény ezen része szart sem ér, de akkor legalább használjuk ki, ha már van. Abból még atomrõmû és már exportálunk áramot. Fura, hogy ezt nem játsza meg senki.

ja: http://www.sg.hu/cikkek/37817/franciaorszagban_lesz_a_fuzios_eromu

sztem is elkerülhetelen, hogy belátható idõn belül (mondjuk max 10 év) kibõvítsék a paksi erõmûvet
(jól tudom, hogy eredetileg 6 blokkosra tervezték, s tervek is 6 blokkos erõmûvet ábrázolnak, csak nem volt elég zseton, így lett "csak" 4 blokk??)

Persze tervezni szép, de kiváncsi lennék hány Mrd Ft egy reaktor üzembehelyezése 😊...

Fúziós erõmûrõl meg annyit, hogy Franciaországban akarnak építeni egy nagy kísérleti fúziós erõmûvet, vlmikor 2020-ra lesz kész, s ha jól megy akkor egy 4 blokkosat akarnak, de asszem itt az sg-n volt is errõl hír, vagy cikk, nem!?

Ha rajtam múlna holnap kiadnám a megbízást, hogy MINÉL hamarabb.

Nem igazán kell még egyett építeni, csak a felmérés, elõkészítés is súlyos milliárdokba kerülne. Egyszerûbb a paskit kibõvíteni.
Pakson adott minden. Az infranstruktúra, a szakember gárda és már a GREENPEACE is könnyen odatalál xD

jojo, de mikor épül kishazánkban a következõ erõmû?

én nem... csak pár megálló 😄

Elviekben neünk kéne. Aki tovább erõltetné a hülyeségeket már rég kivágnám a Parlamentbõl. Sajnos messze vagyunk ettõl..

Hmmmm....mintha mi döntenénk ezekrõl.... 😄D

Csak egyetérteni tudok. Erre az alternatív témára majd akkor térjünk vissza, amikor lesz gyakorlatilag is értelme, mármint több, mint jelenleg.

3P gyakrolatilag leírt minden ami fontos. Azért még hozzátenném, hogy hol környezetbarát az az arámatermelési mód ami KÖRNYEZETSZENNYEZÕ tecnológiák használatából befolyt adókból finanszírozva mûködik. SEHOGY! Nem igazm, hogy ez nem szúr szemet senkinek rajtam kívûl.

Mellesleg az felépítési költség sem stimmel. Az széleõmûbõl 2000MW az SOKKAL többe van, mint az atom.

"Továbbá azt is tudni kell, hogy míg atomerõmûvet nem lehet decentralizáltan építeni, addig a szélerõmûvet igen."

És ez miért jó? Szaladgálhatsz sokat a karbantartás miatt. Két atomerõ meg elfér pár km2-en... A szélerõmû pont akkor nem termel mikor kéne. A nagy melegben vagy nagy hideben amikor a fronthatás nincs és nincs légmozgás. Ergo szart sem ér, sõt a 90%-át a teljesítménynek HAGYOMÁNYOS erõmûben mellé kell építeni. Ott ahol osztrák típusó feállás van ott jó a szél, de máshol én betiltanám az ilyet. Aki akar építse, de egy garas állami pénzt sem adnék rá. Nem éri meg semmilyen szempontból.

Jelenleg szerintem az atomenergiának nincs alternatívája (és mérnöki szemmel versenytársa sem) nagyléptékû TISZTA energiatermelés terén.

Az is jó, hogy igen kis helyen ÉVEKRE elegendõ "üzemanyag" tárolható. Ez a többirõl nem mondható el..

Igazad van. És azt sem írja a cím, hogy ez a reaktor hõ teljesítménye, vagy az egy blokkra számított villamosáram termelés, mert ez nem egyenlõ. A Paksi erömûben most megint teljesítmény növelés volt, ez annyit takar, hogy 4-5 hónappal ezelõtt a 4-es blokkot sikerült feltornászni 500 MW-ra. Ez nem semmi azt tekintve, hogy beépítéskor 400 MW-ra tervezték. Ez pakson nem az elsõ fejlesztés, mivel 6-8 évvel ezelõtt sikerült növelni a hatékonyságot, nem is kicsit, mivel az egy blokkra esõ áram termelést megnövelték 400-ról 440 MW-ra. Gyors számolással mindenki rájöhet, hogy 10 Ft/kWh-ra számolva ez nem kis pénz.
Nem túl ismert tény, még az Atomerömû dolgozói között sem, hogy már a 80-as években, - a 4. blokk üzembe állítását követõen -, készültek tervek további 2 blokkról, amik képesek lettek volna egyenként 1000 MW teljesítményt leadni, de a Szovjetúnió összeomlásával ezeket a terveket elrakták, mivel nem kis pénzbe kerülnének, a technológiáról nem is beszélve.
Megközelítõleg a paksi blokkok 41%-os hatásfokkal (+/- 5%) üzemelnek jelenleg. A 3-mas blokk tesztüzeme pár hete ért véget, és az ütemtervek szerint január közepéig, mind a 4 blokk maximális teljesítményel mûködik.
Január végén, február elején esedékes az 1-es blokk nagyjavítása és a fütõkazetták átforgatása.
Saját véleményem pedig az, hogy a megfelelõ, biztonságos üzemeltetés mellett az atomenergia nem csak jelenleg, de még az elkövetkezendõ évtizedekben is jelentõs szereplõje lesz annak a végtelen versenynek, melynek célja az egyre nagyobb villamosáram igények kielégítése.

Hadd tegyek egy apró pontosítást. "435 atomerõmûvi blokk üzemelt, amelyek nettó beépített összteljesítménye meghaladja a 368 millió megawattot" Ha osztunk egyet, akkor az jönne ki, hogy 1 db blokk teljesítménye átalogsan 846 ezer MW. Ez kb 3 nagyságrenddel többnek tûnik a valóságosnál.

Csakegy link a geotermikus energiárol magyarország tekintetében, épp most találtam. Érdemes átfutni, akit érdekel:
Magyarország geotermikus helyzete

Bocsi tudom sok lesz belõlem, de ismét picit pontosítani kell geotermikus erõmûvek esetére.
Szóval az átlaghoz képest valóban jobb helyzetben vagyunk geotermikus energia forrásokat tekintve. A villamos energia termelést azonban meg kell gondolni.
A geotermikus energiát 2 dolog jellemzi egyrészrõl a mennyisége, illetve abból nyerhetõ (jobb esetben gõz) entalpiája. Szóval nagyon fontos, hogy mekkora a hõmérséklete, természetesen minnél magasabb annál jobb. Magyarországon jellemzõen kicsivel 70°C alatti (ami nem is rosz érték) az így nyerhetõ energia, ami természetesen önmagában kevés, de un. elõmelegítésre alkalmas is. Tehát ennek erõmûvi alkalmazása a kondenzátorból kilépõ tápvíz 30 fokos emeléséhez elég, azaz egy több fokozatú tápvíz elõmelegítés elsõ lépcsõfoka. Ez az erõmû teljesítményének függvényében számítható, azaz ki lehet számítani, hogy mennyi geotermikus energia (víz) kell ehhez, amit e felett termelnénk ki, az már nem hozna gazdasági hasznot az adott helyen, persze lehet méretezni az erõmûvet a kinyerhetõ geotermikus energia mennyiségére is (ez a szerencsésebb megoldás) a hatásfok oldaláról nézve.
Bár villamos energi termelõ rendszerekben annyira ez nem jellemzõ, de számos távfûtési rendszerben alkalmazzák pl. Sárvár, Szólnok, stb...
Sajnos az sem teljesen valós, hogy kimeríthetetlen, mert a túlzott kihasználása a közet réteg túlhûtését eredményezi, ami utána rontja a kinyert energia minõségét. E mellett ott van még a rendkivül erõs elsózódás (itt lehetne megemlítani a '80-as évek egyik híres reklámjának a történetét, hogy miért is lett "Sárvári Termál Kristály" 😊 ). Persze ezek kezelhetõ gondok és valóban érdemes ezzel foglalkozni, csak önmagában ez nem elég a villamosenergia termeléshez, csak kisegítõ energia forrás lehet.

Bocs nem kötekedniakarok, de akkor egy-két apróság, hogy mi éri meg és mi nem.
Paks azt egyetlen atomerõmû (új gázturbinásokat nem nézve), amely a teljes beruházási költségét visszafizatte és emellett képes a legolcsóbb erõmû lenni, gyakorlatilag az ukrán vonali áram árán termel. A szélerõmûvek más tészta, teljesen más. A mai szélkerek uniós, de inkább hazai támogatási alapok felhasználásával épülnek, ami legtöbb esetben hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönt jelentenek. A kamatmentességet persze az állam biztosítja, amely végsõ soron a mi adó forintjainkból van. E mellett garantált felvásárlási ár van (szerzõdéstõl függõen persze változik kis mértékben), de ez a paksi felvásárlási ár megközelítõleg 3x-osa. Így ilyen feltételek mellett állítják a 25 éves megtérülést. Tehát tõlük többért veszik (nem beszélve arról, hogy nam akkor amikor kell, hanem akkor amikor van ez oltári nagy különbség), másrészt egy mesterséges támogatási rendszerbvõl épül, amibe az áttételes állami támogatást bele sem számítják. Igen így el lehet érni a kedvezõ mutatókat, de 2000 MW-nyi teljesítmény (Paks ennyit tud ha mind a 4 blokkon befejezõdik a teljesítmény növelés) felépítése ilyen állami támogatás mellett gazdasági összeomláshoz vezetne, rendes piaci versenyben meg soha sem térülnének meg, ez sajnos tény.
E számadatok mellett én picit gondolkodnék. Azonban mégis érdemes beruházni, de a magyar szélviszonyok sajnos nem olyan kedvezõek, mint pl Ausztriáé ezért a mértéke is más kell hogy legyen (pl. a te lakhelyed pont az alpoki szél csatornához közel esik ezért nem csoda hogy ott azért épült ennyi szélkerék).

Ausztria többszörösen is jó helyzetben van hozzánk képest. Egy részt egy erõs kontinentális szélcsatorna húzódik az országukon és nagyon is koncentráltan, ott a szélcsatornában sokkal kiszámíthatóbb a széljárás, de ez önmagában még nem minden. Sok nagy esésû és bõvizû folyójuk van, ami eleve kínálta magát a vízlépcsõk építéséhez. A kettõ együt viszont szinte tökéletes kombináció. Gyakorlatilag ha fúj a szél akkor a vízerõmûvek visszaveszik a teljesítményüket és a tározóba gyûlik a víz, kisebb szél esetén a vízerõmûvek növelik a teljesítményüket, így bizotsítva az igény szükséglet megjelenésekor a villamos energiát nagyon nagy százalékban megújjuló energia forrásból. Ez nagyon ritka és kedvezõ adottság, amibõl nekünk sajnos csak nagyon-nagyon kevés jutott. Már ott nálatok sem annyira kedvezõ a széljárás, mint a Lajtán túl, de még mindig jobb mint az ország más részein.
E mellett sajnos ismét meg kell említeni Bõst, hogy ha legalább az lenne, akkor azzal együtt érdemesebb volna szélkerekeken gondolkodni, de hát vannak politikusok és vannak zöldek is. Elnézést kérek azon zöldektõl akik a bõsi vizlépcsõ magyarországi felépítésének megakadályozásától elhatárolódnak, természetesen nem rájuk céloztam.

Igen valóban a legéletképesebb alternatívának ma fúziós erõmû mutatkozik. Azonban közel nem járnak ennyire elõl, mint ahogy te feltételezed. Ha ez így lenne, gyakorlatilag késznek tekinthetnénk. A szomorú realitás viszont az, hogy jelenleg az összes számítás, elõzetes kísérlet még mind negatív energia mérleget mutat, azaz több energiát fogyaszt, mint amit hasznosan képes megtermelni huzamos ideig. A kutatások ezért is ennyire fontosak és a jelenlegi kutatási költséget feltételezve ezért is a legoptimistább becslések is legkorábban 2030 teszik elérhetõõvé a fuziós energiát. Mire ezek után tervezés, engedélyeztetés, kivitlezés és elsõ próbaüzem lezajlik, optimálisan is 2050 feltételezhetõ az elsõ szolgáltatói fúziós erõmûvek megjelenése. Addig viszont sajnos enrgia kell, mégpedig egyre több! A ma gondjaira azonnali megoldások kellenek.

Távlati célra tényleg jó a fúziós (nem hidegfúziós) erõmûvek fejlesztése, de a ma gondjain ez még sajnos semmit nem segít. Mint írtam volt a megújjuló energiaforrásokat ahol lehet érdemes kihasználni, de nem racionális alapokat nélkülözve, mert végsõ soron azt mi fogyasztók fizetjük meg.
Megújjuló energia források közül gyakorlatilag nagy teljesítményben és nagy számban csak vízerõmûvek léteznek. Magyarország ebbõl aszempontból sajna nem erõs, ahol lehetett volna, abból meg egy buta politikai szimbólum - és ebbõl fakadóan számunkra semmi érdemi nem - lett (mármint poztív irányban).

Lényeg a lényeg, igen kell kutatni a fúzios erõmûveket, de gondolni kell a mára nem csak a holnap(után)ra!

Szerintem meg jobban kéne nyomni a geotermikus erõmûveket itthon, kurva jók az adottságaink erre. Hõhasznosításra a legjobb, de villamosenergia elõállítására is frankó, jobb hatásfokkal dolgozik mint pl. az atomerõmûvek. Emellett kifogyhatatlan energiaforrás.😊
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20060218magyarorszag.html

Én atomenergia párti vagyok, de azért a következõt is figyelembe kell venni: Ugyanannyiért amennyiért manapság egy atomerõmûvi blokkot építenek (franciáknál készül egy valami 3 milliárd EURért 1GW) bõven fel lehet építeni ugyanekkora vagy nagyobb mennyiségû energiát termelõ szélkereket is.
Továbbá azt is tudni kell, hogy míg atomerõmûvet nem lehet decentralizáltan építeni, addig a szélerõmûvet igen. Azaz nem feltétlenül szükséges egy helyre tenni az összeset, majd onnan dróton elvinni a termelt elektromos áramot a felhasználás helyére, hanem a fogyasztók közelébe lehet telepíteni õket.
Igen, komoly problémát jelent, hogy a szél nem fúj állandóan, és nem fúj mindenhol egyformán. Itt a város határában (Mosonmagyaróvár) van jónéhány (20 fölött) szélkerék amik szinte állandóan pörögnek. Olyant még nem láttam, hogy az össze sállt volna, jellemzõen csak 1-2 szokott állni, gyaníthatóan valami karbantartási munka miatt. Igazából a feleslegesen megtermelt energia tárolását kellene megoldani, és nagyon jó alternatíva lehetne a szélkerék. MOndjuk a megtermelt de felesleges energiával lehetne vizet bontani, és a keletkezõ hidrogénnel hibird autókat etetni -> 2 légy, 1 csapás 😉
A fentiek ellenére én az atomerõmûvekkel vagyok, fõleg ha a fosszilis erõmûvek ellen játszanak 😊

A szám igaz csak épp fordítva. Az átlagos szállítási veszteség, bele értve transzformálási veszteséget átlagosan anyi amit te mondtál, tehát a veszteség és nem a hatásfok annyi...
Szép is lenne, ha megtermelt villamos enrgia 5-10% jutna el a végfogyasztóhoz.

A Napnak csak a nagy nyomása miatt 10 millió kelvines a magja, földi körülmények közt egymilliárd fok kellene a hidrogén fúziójához!

Hopp! Az nem tokamag, hanem tokamak.

A mágneses trükk ellenére is károsodik a tokamag. Így nem lehet hosszútávon üzemeltetni és a javítás is nagyon drága. De, ha tévedek akkor, majd egy okosabb kijavít.

Többen említették a Fúziós erõmûvet. Ezek szerint nem nagyon köztudott hogy a Nagy Részecskegyorsító mellett, igen, igen ott a Francia-Swájci határon nem csak egy gyorsító hanem egy 500MW-os kísérleti hagyományos fúziós (azaz npa hõmérsekletû 😄) erõmû is épül. Egy hatalmas gyûrû alakú mágneses tér tartja a plazmát egy helyben több méterre a hõálló falaktól. Beindításkor hatalmas energiát igényel, de pár másodperc után már önfentartó, azaz a saját maga által termelt elektromos energiát tudja használni a mágneses tér fentartására.

Esküdni mernék hogy itt az SG-n is volt róla hír, talán pont a gyorsítóról szólóban lehetett olvasni ezt is....

A kísérleti áramtermelést 2013-ra tervezik. A fejlesztésében pedig ugyanúgy benne van a fél világ mint a gyorsítóban. + Kína építeni kezdett egy ugyanilyet otthon magának ha jól tudom, de lehet még csak tervezik.

Amúgy meg teljesen értelmetlen az alternatív erõforrásokat erõltetni, ha az összes ismert közül az atom a legjobb.

A támogatásról meg annyit, hogy kíváncsi vagyok, ki pénzeli a zõdeket hogy rinyáljanak az atomról. Minden elõnye ellenére a fosszilis terjedt el inkább. VAJON kinek állhatott érdekében ez.

Rolika, ha mindenhol vízi meg szél meg nap erõmûveket építünk akkor is csak néhány százalékban lennének képesek az energia igényt kielégíteni. A kevésbé szeles vagy napsütötte helyeken elve halott ötlet, vize erõmûvet pedig inkább csak a folyók felsõbb szakaszain lehet abból meg nem sok van. A gazdasági részérõl nem is beszélve.

Új? Azért egy 100 éves technológiát nem érdemes újnak hívni, attól függetlenül volt néhány mai fizikai törvényeket meghazudtoló masina.

A zöldeknek köszönhetjük, hogy az atomenergia el van maradva a fosszilis alaputól. Mert JAJ! Ne építsünk atomerõmûvet. Felfog robbanni!!! Mind meghalunk!
Erre most mivan? Hipergyors globális felmelegedés köszönhetõen a szén és hasonló erõmûveknek, mert szerintük inkább az mint az atom. Bár szerintem õk is kezdenek rájönni, hogy mekkora hülyék voltak. Csak egy kicsit késõn. Ez van. Az ember mindíg attól fél, amit nem ismer és az átlag (fõleg amerikai) ember nem tudja, hogy mennyire biztonságosan mûködik egy reaktor. Csak az atombombára és Csernobilra tud gondolni.

Éter, elektrolízis, antigrav - nagyon loál, de a "Spirit of Ma'at" és a "Tudatos Víz" viszi a pálmát

Minden gondolkodni képes ember megpróbál keresni alternatív energia elõállítási lehetõségeket, hogy mellõzzük az atomot. A maradék gondolkodni képes ember támogatja az atomot, mert vagy fél váltani, vagy anyagilag támogatva van, vagy képtelen az újításokon gondolkodni. Csak az nézze meg aki képes gondolkodni, és újat elfogadni.

Azért még mindig lenne mit javítani a villamosenergia-hálózaton, mivel az egésznek a hatásfoka kb 5-10% körül van, a többit elfûtik a transzformátorok, és kábelek.

Addigra beindul a mûködõ hidegfúziós erõmû 😊
Arról nem szól a fáma, hogy kilátásban van e Paks bõvítése? Szerintem mindenképpen jó befektetés lenne, ha a meglévõ fosszilis erõmûvek jó részét le tudnák váltani, és az olcsóbban elõállított energia exportja sem rossz üzlet.

Bocs az elgépelésért, természetesen fikciót akartam írni.

Ezzel teljesen egyetértek, de sajnos ez ma fickió, mégha racionális oldalról nézve nem is tûnik annak.

Az uránium még kitart vagy 100 évig biztosan, különösen ha szaporító reaktorokkal állítják elõ (mint a franciák)az üzemanyag egy részét. egyébként is az a véleményem hogy a fúziós erõmûvek fejlesztését kéne felgyorsítani, az a fejlesztés aminél 30-50 éves távlatban ´tervezett a siker potenciálisan sosem valósul meg mert nincs semmilyen garancia hogy 10-20 év múlva is lesz hozzá megfelelõ politikai akarat. ha igazán fontosnak tartanák sokkal gyorsabban is eredményre lehetne jutni. most úgy évi 1-2 mld USD környékén költenek évente összesen erre a célra, egy 2004-es ENSZ energiaügyi jelentésben azt olvastam hogy az olajcégek állami támogatására (új lelõhelyek feltárására, koncessziók megszerzésére, technológiai fejlesztésekre) vilagszerte összesen kb 170 mld USD-t költenek, ennek nagyobbik részét ki más mint az USA! ha az alternatív energiaforrások gazdaságos kihasználását célzó technológiák fejlesztését ennek az összegnek csak a harmadával támogatnák, kb 10-20 év múlva zárnák be az utolsó hõerõmûvet. Ebben ugyan nem hiszek de a lehetõség adott.

Na igen. Amikor a politikusok sem frázisokban beszélnek, hanem racionális oldalról közelítik meg a dolgokat kezdenek reális képet ölteni a valós villamos energia szükségletek kielégítésnek tényleges lehetõségei.
Nem szabad elfelejtkezni természetesen a megújjuló energiaforásokról sem, de be kell látni, hogy annak költségei még mindig rendkivül magasak. Egy korszerû atomerõmû villamosenergia elõállítási árához képest többszöröse. Ezt egyetlen gazdaság és lakósági réteg sem képes elviselni. (És még nem is szóltunk a rendelkezésre állásról ami elég sok megújjuló erõmûvet érint).

Csak néhány pontban az alábbiakról:

1. Általános biztonsági kockázat
A hagyományosnak mondható (értsd nem megújjuló) erõmüvek terén tetszik nem tetszik vannak fosszilis erõmûvek és atomerõmûvek. A foszilis erõmûvek sajnos az üvegházhatást elõidétõ gázok egyik jelentõs kibocsátó forrása. Az atomerõmû gyakorlatilag zéró emissziós erõmû.
Kockázati tényezõ természetesen van, hisz nem felejthetjük Csernobil (azaz Pripjaty) "örökségét" sem. Természetesen sokat tanultunk belõle és a mai biztonsági kritéáriumok sokkal szigorúbbak, a NAÜ valódi hatóságként lép fel.
Azonban azt sem lehet elfelejteni, hogy a fosszilis erõmûvek kibocsátásának következményeként az üvegház hatás mellett muilyen egészségügyi kockázata van, mennyi megbetegedést vagy halált eredményez közvetve, vagy akár közvetlenül. Picit olyan a hasonlat mint a közuti és légi balesetek között. Ugyan sokkal ritkábban van légi baleset a közútinál és kevesebben is halnak meg benne, de ha bekövetkezik az egész világ felkapja a figyelmét, míg aközuti max egy hiradó spotot él meg. Ez talán hasonló az atomipar és a foszilis iparnál is. Persze nem akarom eliminálni ennek kockázati hatását, de akkor értékeljük a súlyán is.

2. Ár kockázat:
A másik kockázat az ár kockázat, iletve az energiahordozó ár kockázata a villamos energia eladási árában.
Megközelitõ számadatokkal lásd az alábbi példán:
Paks villamos energia eladási ára megközelítõleg 10 Ft (Ti mennyit is fizettek mégis az áramszolgáltaónak?)
Szenes, gázos erõmûveknél ez 21-26 Ft közöt változik jellemzõen. (Pl. szélturbinásnál 36 Ft-ért veszik meg és nem akkor amikor kell, hanem amikor épp termel és ez nem feltétlen esik egybe az igényekkel, mert a szél már csaqk ilyen fránya jószág).
Itt még csak azt mondhatjuk, hogy ez csak a 2-2,5x-se, na de és most jön a lényeg amirõl kevesen beszélnek és még kevesebben ismerik.
A Paksi 10 Ft-ban az "energiahordozó" részaránya kb 25%, azaz 2,5 Ft/kwh
Egy szenes, vagy gázos erõmûben ez jellemzõen (pláne a gázosnál) 70-80%.
Tehát, ha felmegy az energiahordozó ára, mondjuk mindkettõ esetben a duplájára, addig ez az atomenergia árában 25%-os emelkedést jelent egy foszilisnál 80% körüli emelkedést eredményez. Az meg csak zárójeles, hogy a gáz világpiaci ára rohamosan emelkedik, az urán ára ehhez képest elég mérsékelt (infláció körüli) emelkedést mutat ma.

3. Energiatárolási kockázat.
Az olaj és földgáz tárolása ugye nem lehetetlen, de hatalmas költségek árán lehet csak nagyobb tároló telepeket létesíteni és reális költségek mellett nem is lehet 3-4 havi stratégiai tartaléknál többet tárolni (gazdagabb országok 1 éves stratégiai tartalékkal rendelkeznek, de ez sem jellemzõ).
Atomenergiánál kis költségen lehet több évre elegendõ Uránt, illetve beépíthetõ üzemenyeg kazettát tárolni. Gyakorlatilag pl. Paks 1 blokkjában (4 blokk van összesen Pakson) a kazetták 3-4 évig vannak beépítve, tehát 1/4 blokkra való kazettával pótolható 1 évnyi termelés 1 blokk eseztében. Hely igényt nézve ez csak néhány köbméter. A még be nem épített fûtõelemek tárolása sem igényel semmiféle kiugróan drága tárolórendszer kiépítését (ennek magfizikai okai vannak, gyakorlatilag semlegesnek mondható). Tehát rendkivül kis helyen alacsony költségk mellett több évre elegendõ energia forrást lehet eltárolni, így átvészelve a nemzetközi árhullám kedvezõtlen hatásait és kevésbé lehetünk kiszolgáltatva energia szegény országként energiában gazdag országoknak.

Véleményem szerint nagyon is idõszerû az üzemidõ hosszabítás kérdései és talán még idõszerûbb lenne további reaktor blokkok építése mivel egy blokk üzembehelyezése és építésének megkezdése között megközelítõleg 10 év telik el. A mai erõmû parkunk életkora és mûszaki állaga ezt különösen indokolttá teszi.

Éljen soká az atomerõ!

Ez tényleg egy értelmes beismerés, hogy szükséges az atomenergia használata. Az uránium,meg elég ha addig kitart amíg sikerül végre valami hatékony fúziós reaktort elkészíteni. Itt nálunk már most érdemes volna beruházni paks bõvítésébe, mert valahogy úgy érzem ez az árampiaci liberalizáció rövid távon nem árcsökkenést, hanem áramár emelkedést hoz.

Amíg nem akarják, nem is lesz alternatívája sem a fosszilis sem az atomenergiának. Hiába akarnál te például egy szélerõmûvet építeni kis országunkban, nem kapnál rá engedélyt,mivel a korlátozott számú kapacitást már szétosztották, ráadásul akik kaptak sem építenek erõmûveket... Szerintem az energia hatékonyságot kéne növelni, s betiltani illetve büntetni (adókkal) azokat amik nem elég hatékonyak. A folyamatos növekedés iszonyatos pazarlással társítva nem egy fenntartható állapot.

A kérdés csak annyi, hogy mennyi urániumkészlete van még a világnak. Mert az is véges. Én úgy tudom, hogy évtizedekben mérhetõ, amíg a ma ismert készletek kitartanak.

Minden értelmesen gondolkodni képes embernek teljesen tökéletesen nyilvánvaló a kezdetektõl fogva, hogy az atomenergia a legjobb megoldás a jelenlegi lehetõségeink mellett. Sajnos értelmesen gondolkodni az embereknek csupán 0.01%-a képes, a többi bégetve megy a marketingkapmpányok után. Az atomenergiának meg nagyon rossz volt a marketingkampánya, látványos nagy durranásokkal fûszerezve.

nagyon jó, hogy végre észreveszik: szükség van az atomerõmûvekre.
egyébként az elõzõ (elõtti) hozzászólásra reagálva: ha nem is 1000db szélerõmû, de 300 biztos van a magyar-osztrák határon és szerintem a maga nemében nagyon szép látvány😊

Na végre.

Wow! Ugy latszik, rajottek a politikusok (es ezek szerint a jonep is), hogy szep dolog a szel/nap/vizenergia, de amikor gigawattokat kell termelni, akkor mar nagyon draga tud lenni. A cikkben nem irtak ugyan a pontos aranyokat, de Paks kb. harmad-negyedaron allitja elo az energiat egy szen vagy foldgaztuzelesu eromuhoz kepest. Es ez egy 20-30 eves orosz technologia. Ezt egyszeruen nem lehet uberelni.

Nem is szolva arrol, hogy ha csinalnanak valahol gigawattnyi "zold" eromuvet, az hogy festene? 1000 db hatalmas szelkerek, vagy tobb tucat negyzetkilometernyi napelem, esetleg egy batar allatnagy duzzasztogat? Az szep lenne? Nem is szolva arrol, hogy jon egy kis felho/szelcsend/aszaly, es hopp, volt energia, nincs energia. Persze ettol meg az otthonokba es az iparba kell az aram...
Nem, ha nem akarjuk telepofogni a legkort szendioxiddal, akkor jelenleg egyedul az atomeromuvekre lehet szamitani. Pont.