Hunter
A Google lesz a 30 millió dolláros Hold-díj szponzora
Az X-díj Alapítvány legújabb versenysorozatába a Google szponzori támogatásával vág bele. A díj minden eddigit felülmúl, 30 millió amerikai dollárt ajánl, igaz a cél sem kicsi: a Hold meghódítása.
Az Alapítvány eddigi legnagyobb dobása a 10 milliós Ansari X-díj volt, mellyel a magán kereskedelmi űrutazásokat kívánták beindítani. Ez a jelenlegi hírek alapján sikerült is, a Virgin Galactic a versenyt megnyerő Scaled Composites-el közösen fejleszti szuborbitális űrutazásokra alkalmas gépeit, melyek űrturisták ezreit szolgálhatnak ki a jövőben.
A Google Hold X-díj jóval feljebb helyezi a mércét, igaz pár évvel ezelőtt a világűr önerőből történő elérése sem tűnt akármilyen kihívásnak. Itt azonban már nem szuborbitális repülésről van szó, egészen a Holdig kell eljutni, hangsúlyozta az Alapítvány elnöke, Peter Diamandis, aki azt szeretné bebizonyítani, hogy kellő elhivatottságú egyének is képesek mindazt elérni, amit eddig csupán a kormányoknak tulajdonítottunk.
Az új díj célja egy magán finanszírozású robot-holdjáró eljuttatása holdunkra, ami ezen felül több feladat ellátására is képes. A holdjárónak legalább 500 métert kell megtennie a holdfelszínen, miközben adatokat, köztük kép és videofelvételeket sugároz vissza a Földre.
A Hold 2.0 névre keresztelt koncepció mögött meghúzódó eszme a Hold második felderítéséről szól, első kereskedelmi lépésként kis robotokkal megvetni a lábunkat egy olyan piacon, ami dollár milliárdokat hozhat a Földön túli erőforrások kiaknázásából, magyarázta Diamandis a SPACE.com-nak. "Minket nem érdekel ki honnan érkezett, mit csinált korábban, hol végezte az iskoláit... aki képes egy holdjáró megépítésére, ami leszáll és barangol a Hold felszínén, az megnyeri a díjat" - mondta.
A díj irányelvei szerint a győztes csapatnak sikeres leszállást kell végrehajtania egy magán finanszírozású űrhajóval a holdfelszínen, majd a holdjáróval teljesítenie kell a fentebb már felsorolt feladatokat. A 30 millióból a feladatot elsőként teljesítő 20 milliót, a második 5 millió vihet haza, a maradék 5 millió bonuszként osztható el. A jelentkezőknek 2012. december 31-ig kell teljesíteniük a kiírásban foglaltakat a 20 millió elnyeréséhez, amennyiben túllépnek ezen a határon már csak 15 milliót kasszírozhatnak, azt is csak 2014. december 31-ig.
A csapatoknak két közvetítést, úgy nevezett "Mooncastot" kell visszasugározniuk a Földre, az elsőben a leszállás körülményeiről kell tudósítaniuk, a másodikban pedig álló és mozgó képekkel kell alátámasztaniuk egységük felszínen tett kirándulását. A két közvetítésnek összességében el kell érnie az egy gigabájtnyi méretet.
A Google X-díj máris számos stratégiai szövetséget, vagy potenciális üzletet szült, a SpaceX például 10% kedvezményt ígér a versenybe szálló csapatoknak, ha holdjáróikat az általuk fejlesztett és üzemeltetett Falcon rakétán juttatják fel az űrbe. A SETI már nagylelkűbb volt, az idegeneket kutató intézet ingyenesen bocsátja a csapatok rendelkezésére Allen Teleszkóp Tömbjét az adatok lesugárzásához. A csapatok mind igénybe veszik az internetet és a modern kommunikációs technológiákat, így az űrverseny újabb felvonását világszerte figyelemmel kísérhetjük egészen a holdjárók felszínre éréséig.
Az Alapítvány eddigi legnagyobb dobása a 10 milliós Ansari X-díj volt, mellyel a magán kereskedelmi űrutazásokat kívánták beindítani. Ez a jelenlegi hírek alapján sikerült is, a Virgin Galactic a versenyt megnyerő Scaled Composites-el közösen fejleszti szuborbitális űrutazásokra alkalmas gépeit, melyek űrturisták ezreit szolgálhatnak ki a jövőben.
A Google Hold X-díj jóval feljebb helyezi a mércét, igaz pár évvel ezelőtt a világűr önerőből történő elérése sem tűnt akármilyen kihívásnak. Itt azonban már nem szuborbitális repülésről van szó, egészen a Holdig kell eljutni, hangsúlyozta az Alapítvány elnöke, Peter Diamandis, aki azt szeretné bebizonyítani, hogy kellő elhivatottságú egyének is képesek mindazt elérni, amit eddig csupán a kormányoknak tulajdonítottunk.
Az új díj célja egy magán finanszírozású robot-holdjáró eljuttatása holdunkra, ami ezen felül több feladat ellátására is képes. A holdjárónak legalább 500 métert kell megtennie a holdfelszínen, miközben adatokat, köztük kép és videofelvételeket sugároz vissza a Földre.
A Hold 2.0 névre keresztelt koncepció mögött meghúzódó eszme a Hold második felderítéséről szól, első kereskedelmi lépésként kis robotokkal megvetni a lábunkat egy olyan piacon, ami dollár milliárdokat hozhat a Földön túli erőforrások kiaknázásából, magyarázta Diamandis a SPACE.com-nak. "Minket nem érdekel ki honnan érkezett, mit csinált korábban, hol végezte az iskoláit... aki képes egy holdjáró megépítésére, ami leszáll és barangol a Hold felszínén, az megnyeri a díjat" - mondta.
A díj irányelvei szerint a győztes csapatnak sikeres leszállást kell végrehajtania egy magán finanszírozású űrhajóval a holdfelszínen, majd a holdjáróval teljesítenie kell a fentebb már felsorolt feladatokat. A 30 millióból a feladatot elsőként teljesítő 20 milliót, a második 5 millió vihet haza, a maradék 5 millió bonuszként osztható el. A jelentkezőknek 2012. december 31-ig kell teljesíteniük a kiírásban foglaltakat a 20 millió elnyeréséhez, amennyiben túllépnek ezen a határon már csak 15 milliót kasszírozhatnak, azt is csak 2014. december 31-ig.
A csapatoknak két közvetítést, úgy nevezett "Mooncastot" kell visszasugározniuk a Földre, az elsőben a leszállás körülményeiről kell tudósítaniuk, a másodikban pedig álló és mozgó képekkel kell alátámasztaniuk egységük felszínen tett kirándulását. A két közvetítésnek összességében el kell érnie az egy gigabájtnyi méretet.
A Google X-díj máris számos stratégiai szövetséget, vagy potenciális üzletet szült, a SpaceX például 10% kedvezményt ígér a versenybe szálló csapatoknak, ha holdjáróikat az általuk fejlesztett és üzemeltetett Falcon rakétán juttatják fel az űrbe. A SETI már nagylelkűbb volt, az idegeneket kutató intézet ingyenesen bocsátja a csapatok rendelkezésére Allen Teleszkóp Tömbjét az adatok lesugárzásához. A csapatok mind igénybe veszik az internetet és a modern kommunikációs technológiákat, így az űrverseny újabb felvonását világszerte figyelemmel kísérhetjük egészen a holdjárók felszínre éréséig.