Hunter
Simonyi újra a Földön
Biztonságos leszállást hajtott végre az ötödik űrturista. Simonyi egy almával a kezében kifejtette, hogy jó újra a Földön lenni, igaz régen érezte már ilyen pocsékul magát.
Az orosz Szojuz űrkapszula magyar idő szerint 11 óra 11 perckor vált le a Nemzetközi Űrállomásról, hogy megkezdje utazását leszállóhelye, a kazah sztyeppék felé. Az űrkapszula 15 másodpercre begyújtva hajtóműveit eltávolodott az állomástól, majd megkezdték a felkészülést a pályaelhagyásra, amire 13 óra 42 perckor került sor.
A kapszula közvetlenül a légkörbe érés előtt három részre válik. A legénység az ereszkedő modulban foglal helyet, míg a kapszula elején található dokkolást vezénylő orbitális modul, és a végén elhelyezkedő műszeres és hajtómű modul pirotechnikai úton leválik a kabintól és elég a légkörben.
Erre a számítógép által vezérelt procedúrára 14 óra 6 perckor került sor, három perc múlva a Szojuz elérte a légkör legfelső rétegét és Afrika felett belépett az atmoszférába. Simonyi két hét után, társai hét hónap elteltével tapasztalhatták meg újra a gravitáció érzését, nem is akármilyen mértékben, a süllyedésnél 4-5 G hat az űrhajósokra.
A fedélzeti számítógép 10 kilométeres magasságig engedte zuhanni a kapszulát, ekkor adta ki az utasítást az ejtőernyőknek a Szojuz fékezésére. Elsőként két "pilóta" ernyő nyílt ki, ezek húzták ki a 24 négyzetméteres fékezőernyőt, ami 16 másodperc alatt 80 m/s-ra lassította le a 230 m/s sebességgel száguldó kapszulát.
Öt kilométeres magasságban, 14 óra 25 perckor leváltak a modul hőpajzsai, alig öt perc volt már csak hátra a landolásig. 12 méteres magasságban a számítógép kiadta az ukászt Mihail Tyurin pilótának a leszálló hajtóművek begyújtására, melyek mindössze egy méterrel a felszín felett elvégezték a Szojuz utolsó fékező manőverét, 14 óra 31 perckor földet ért a küldetés, amit egy perc múltán a földi irányítás is megerősített.
A kissé elgyötört Mihail Tyurin hét hónap után érezhetett szilárd talajt maga alatt
Öt percen belül megérkeztek az orosz űrhivatal helikopterei és földi járművei az oldalára fordult kapszulához, megkezdve a kozmonauták kiemelését. Elsőként 14 óra 46 perckor Tyurin jelent meg elég elgyötörten, másodikként Simonyi felfelé tartott hüvelykujjal, végül a parancsnok, Michael Lopez-Alegria kászálódott ki, aki ezzel az úttal a leghosszabb amerikai űrrepülő címet birtokolja.
Charles Simonyitól, aki csak két hetet töltött az űrben még mosolyra is futotta
"Nem volt semmilyen problémánk. Nem volt olyan bonyolult, mint amilyen lehetett volna" - foglalta össze a szintén fáradt, ám mosolygó Simonyi a visszautat, miután egy almával a kezében kifejtette, hogy jó újra a Földön lenni, igaz régen érezte már ilyen pocsékul magát. A legénységet a leszállás után egy orvosi sátorba szállították, ahonnan helikopterrel Karaganda városába utaztak, majd a hivatalos üdvözlést követően visszatértek Csillagvárosba.
Az este Anatolij Perminov, az orosz űrhivatal vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, a legénység mindhárom tagja jól érzi magát, különösen Simonyi, aki addigra már számos interjún túljutott.
Az orosz Szojuz űrkapszula magyar idő szerint 11 óra 11 perckor vált le a Nemzetközi Űrállomásról, hogy megkezdje utazását leszállóhelye, a kazah sztyeppék felé. Az űrkapszula 15 másodpercre begyújtva hajtóműveit eltávolodott az állomástól, majd megkezdték a felkészülést a pályaelhagyásra, amire 13 óra 42 perckor került sor.
A visszatérő csapat parancsnoka, Michael Lopez-Alegria |
Erre a számítógép által vezérelt procedúrára 14 óra 6 perckor került sor, három perc múlva a Szojuz elérte a légkör legfelső rétegét és Afrika felett belépett az atmoszférába. Simonyi két hét után, társai hét hónap elteltével tapasztalhatták meg újra a gravitáció érzését, nem is akármilyen mértékben, a süllyedésnél 4-5 G hat az űrhajósokra.
A fedélzeti számítógép 10 kilométeres magasságig engedte zuhanni a kapszulát, ekkor adta ki az utasítást az ejtőernyőknek a Szojuz fékezésére. Elsőként két "pilóta" ernyő nyílt ki, ezek húzták ki a 24 négyzetméteres fékezőernyőt, ami 16 másodperc alatt 80 m/s-ra lassította le a 230 m/s sebességgel száguldó kapszulát.
Öt kilométeres magasságban, 14 óra 25 perckor leváltak a modul hőpajzsai, alig öt perc volt már csak hátra a landolásig. 12 méteres magasságban a számítógép kiadta az ukászt Mihail Tyurin pilótának a leszálló hajtóművek begyújtására, melyek mindössze egy méterrel a felszín felett elvégezték a Szojuz utolsó fékező manőverét, 14 óra 31 perckor földet ért a küldetés, amit egy perc múltán a földi irányítás is megerősített.
A kissé elgyötört Mihail Tyurin hét hónap után érezhetett szilárd talajt maga alatt
Öt percen belül megérkeztek az orosz űrhivatal helikopterei és földi járművei az oldalára fordult kapszulához, megkezdve a kozmonauták kiemelését. Elsőként 14 óra 46 perckor Tyurin jelent meg elég elgyötörten, másodikként Simonyi felfelé tartott hüvelykujjal, végül a parancsnok, Michael Lopez-Alegria kászálódott ki, aki ezzel az úttal a leghosszabb amerikai űrrepülő címet birtokolja.
Charles Simonyitól, aki csak két hetet töltött az űrben még mosolyra is futotta
"Nem volt semmilyen problémánk. Nem volt olyan bonyolult, mint amilyen lehetett volna" - foglalta össze a szintén fáradt, ám mosolygó Simonyi a visszautat, miután egy almával a kezében kifejtette, hogy jó újra a Földön lenni, igaz régen érezte már ilyen pocsékul magát. A legénységet a leszállás után egy orvosi sátorba szállították, ahonnan helikopterrel Karaganda városába utaztak, majd a hivatalos üdvözlést követően visszatértek Csillagvárosba.
Az este Anatolij Perminov, az orosz űrhivatal vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, a legénység mindhárom tagja jól érzi magát, különösen Simonyi, aki addigra már számos interjún túljutott.