SG.hu·

Négy galaxis ütközik össze

Négy óriási galaxis összeütközésére lettek figyelmesek a csillagvizsgálók, ami minden idők egyik legnagyobb egyesülésének ígérkezik.

A jelenség fényt deríthet arra, hogyan is jöttek létre a legnagyobb galaxisok az univerzumban, és miért nem születnek újabb csillagok évmilliárdok óta számos rendszerben. A csillagászok jó ideje vizsgálják ezeket az egyesüléseket, melyeket az érintett csillagrendszerek egymáshoz képesti mérete alapján osztályoznak. Többnyire kisebb törpe-galaxisok olvadnak bele a tejúthoz hasonló rendszerekbe, de a most felfedezett összeütközés a leggigantikusabb, amit valaha is észleltek, hiszen négy közel azonos nagyságrendű, de óriási galaxis tart egymás felé.

A találka a csillagászok által egyszerűen CL0958+4702-nek nevezett galaktikus fürt közepén jön majd létre, ami körülbelül 5 milliárd fényév távolságra van a Földtől. A négyből három galaxis nagyjából olyan méretű, mint a Tejút, az utolsó pedig majd háromszor akkora.


A Spitzer űrtávcső infravörös megfigyelései és az arizonai WIYN Obszervatórium optikai képei alapján a csillagász csapat felfedezett egy kolosszális ventilátor alakú forgót is, amiben öreg vörös csillagok követik 360 000 fényévnyire az összeütközőket. Az igazán csodálatos dolognak azt tartják, hogy ebben a forgóban közel három tejútnyi csillag zsúfolódott össze. Ezeknek körülbelül a fele fog beleolvadni a létrejövő új galaxisba, ami előreláthatólag 100 millió év múlva formálódik egy végső óriás-galaxissá, míg a másik fele kívül maradva lebeg majd a semmiben.

Ez a tézis bizonyíthatja, hogy a korábban talált függetlenül lebegő galaxisok is hasonló módon lökődtek ki nagyobb összeolvadásokkor, galaxisok születésekor. Mivel a megfigyelt összeolvadás 5 milliárd fényévnyire van tőlünk, ezért a most látott képek 5 milliárd évvel ezelőtti állapotokat mutatnak. Amennyiben a mostani állapotokra is vethetnénk egy pillantást, akkor minden bizonnyal már a befejezett ütközés és a gigantikus új galaxis látványa tárulna elénk.

Összehasonlítva viszont a közelebb lévő galaxisokkal számos következtetés vonható le. Régóta vizsgálják például a csillagképződés szabályait. Megfigyelték például, hogy a nagyobb fürtökben csoportosuló sűrű rendszereken belül már nem képződnek új csillagok, hiszen jó ideje kimerítették saját gázkészletüket, ellentétben a kisebb csoportokkal, mint a Tejút.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© amaylight2007. 08. 21.. 11:58||#48
Az itt folyó nyelvészeti vitához csak annyit fûznék hozzá, hogy több esetben a szótõ hasonul, nem a toldalék. Két példa: ebben = ez-ben, itt az "ez" hasonul. Vagy pl. attól = az-tól, itt is a szótõ hasonul.

üdv,

amay_light
© BiroAndras2007. 08. 19.. 18:13||#47
"Például az alagút-effektusnál mekkora lehet egy adott részecske maximális sebessége?"

Ott nincs értelme sebességrõl beszélni, mivel nem a hagyományos értelemben vett mozgás történik. Inkább a teleportációhoz hasonlít (de csak nagyon kicsi dolgokkal, és nagyon rövid távra mûködik).

Egyébként nem szükséges a fénynél gyorsabban mozogni a csillagközi utazáshoz. A tér görbítésével elvileg tetszõleges nagy távolságok megtehetõk nagyon gyorsan, és még a relativisztikus hatások miatt sem kell aggódni.
© szivar2007. 08. 14.. 11:06||#46
A relavisztikus tömegnövekedés miatt elméletileg nem megengedett hogy egy anyagi test c-t elérje, ezt aláírom, az eddigi megfigyelések alátámasztják. Viszont azt nem láttam sehol sem leírva hogy a fénynél gyorsabban nem közlekedhet az anyag.

Például az alagút-effektusnál mekkora lehet egy adott részecske maximális sebessége? Attól az apróságtól most tekintsünk el hogy jelenleg ezt nem tudjuk megmérni...
© Csaba422007. 08. 14.. 09:40||#45
"Aham. Ez kb olyan mint az a szabály hogy a szó végi ú,û mindig hosszú, aztán felsorol félmillió kivételt XD"
Na, mondj olyan kivételt, ahol nem a toldalék, hanem a szótõ változik (változatlan toldalékkal, természetesen)!

"De azért ne tudd már jobban mint a helyesírási szabálykönyv és az MTA ^_^"
Hmmm, talán ha _olvasnál_, akkor láthatnád, hogy én azt mondtam, amit nekem tanítottak. Bár akkor te is olyan vagy, aki el sem olvassa a hsz-eket, csak ír rájuk valami totális b*romságot, aztán azt hiszi, hogy leoltotta már a kis taknyost. Gratula neked.<#kocsog>
© dez2007. 08. 13.. 19:04||#44
Még nekem is így tanították, de úgy látszik, azóta meggondolták magukat. 😊
© AranyKéz2007. 08. 13.. 14:56||#43
Aham. Ez kb olyan mint az a szabály hogy a szó végi ú,û mindig hosszú, aztán felsorol félmillió kivételt XD

De azért ne tudd már jobban mint a helyesírási szabálykönyv és az MTA ^_^
© Csaba422007. 08. 13.. 14:29||#42
Engem arra tanítottak, hogy az azzal esetében a 'v' 'z'-vé alakul. Eredetileg "azval" lenne, de a hasonulás miatt "azzal" lesz. Kemény kikötés, hogy sosem a szótõ, hanem a toldalék azonosul!!! Ennek értelmében az avval hibás.
© AranyKéz2007. 08. 12.. 18:54||#41
"A magyar helyesírás szabályai", tizedik kiadás: 'avval v. azzal', 'azzal v. avval'


"Helyesírási tanácsadó szótár", kilencedik változatlan kiadás: '*avval v. *azzal', '*azzal v. *avval'


"A magyar helyesírás szabályai", tizenegyedik kiadás, "Toldalékolásbeli kettõsségek", 45. :

<< 45. Mind az igék, mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettõs alakok, amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. Írásban is helyes tehát mindkét forma. Ilyen toldalékolásbeli kettõsségek például a következõk:
<...> ezzel – evvel, azzal – avval; <...>

Az alakváltozatok nem mindig azonos értékûek. A hallgatódzik és hallgatózik, az evvel és ezzel stb. között nemigen van különbség. Viszont az írj, moss, add, hidd stb. nyomatékosabb felszólítás, <...> >>
© dez2007. 08. 12.. 18:34||#40
Azt majd megjátjuk. 😊 (Egyébként "azzal".)
© AranyKéz2007. 08. 12.. 17:09||#39
Avval se tudsz információt közvetíteni fénysebességnél gyorsabban. Max mindkét fél ugyanazt bámulja, de módosítani nem tudják.