Hunter
Sötét galaxis vagy törmelékfelhő?
Egy nemzetközi tudóscsoport állítása szerint a galaxisok egy új típusára bukkant. Olyan galaxist fedeztek fel, amiben nincsenek csillagok. Vannak azonban olyanok is, akik szerint ez az úgynevezett sötét galaxis nem több, mint két összeütközött galaxisból származó törmelékhalmaz.
"Érdekes felfedezés" - nyilatkozott Dr. Virginia Kilborn, a melbourne-i Swinburne Műszaki Egyetem asztrofizikusa az 50 millió fényévnyire található szokatlan objektumról készült tanulmány szerzője. "Eddig még nem találkoztunk olyan hidrogénfelhőkkel, amiből nem alakultak ki csillagok." A kutatók egy rutin rádiótávcsöves vizsgálat során bukkantak rá a gázfelhőre a Szűz csillagképben található galaxis klaszterek hidrogéngáz-eloszlásának felmérése közben.
A hidrogén volt az első elem, ami kiszabadult az ősrobbanáskor, ez az az anyag, amiből a csillagok is születnek, tette hozzá Kilborn. A hidrogéneloszlás tanulmányozása segít a csillagászoknak információhoz jutni a csillagok és galaxisok kialakulásáról, valamint a világegyetem szerkezetéről. Az egyedi rádióhullámaikról beazonosítható hidrogénfelhők általában azt jelentik, hogy a csillagászok egy újabb galaxisnyi csillagot találtak, amit ezután optikai távcsövekkel megerősítenek. Kilborn és csapata is rábukkant egy hidrogénfelhőre a brit Manchester Egyetem rádiótávcsövével. A felhő nem mutatott egyezést egyetlen ismert galaxissal sem, ezért a kutatók azt gondolták, hogy egy új galaxisra bukkantak.
Ezt a jóval erősebb Puerto Ricó-i Arecibo rádiótávcsővel is sikerült megerősíteni, mely már sokkal pontosabban meghatározta az objektum helyét. Ekkor következett volna az észlelés utolsó fázisa, a spanyolországi La Palmaban található Isaac Newton optikai távcsővel, azonban legnagyobb meglepetésükre egyetlen csillagot sem láttak az elszigetelt felhőben.
Az Arecibo mérései szerint a gáz forgása alapján egy spirális galaxisról van szó, amit a kutatók szerint főként sötét anyag alkot. Kilborn elmondta, hogy az alapvető asztrofizikai egyenletek segítségével kiszámították, hogy ez a láthatatlan galaxis ötször több sötét anyagot tartalmaz, mint egy hagyományos spirális galaxis, hozzátéve, hogy a csillagászok már régóta számítottak egy csillag nélküli galaxis felfedezésére, mivel a szimulációk jóval nagyobb galaxis számot feltételeznek, mint az a klaszterekben látható.
Dr. Joss Bland-Hawthorn, az Anglo-Ausztrál Obszervatórium munkatársa szerint valóban "rendkívül izgalmas" lenne, ha a kutatók egy sötét galaxisra bukkantak volna, azonban véleménye szerint ennek csekély a valószínűsége. Az ő fő problémája, hogy a kutatók állítása szerint a galaxis elszigetelt, ezért nem társítható egyetlen létező galaxishoz sem. Balnd-Hawthorne meggyőződése, hogy valójában a kutatók egy olyan területet vizsgálnak, ahol két galaxis olyan közel kerülhet egymáshoz és lehámozták egymás csillagait és gázait, ami hasonló hidrogénmozgási sémát eredményezhet.
"A Szűz egy nagyon nagy, több ezer galaxist tartalmazó klaszter" - magyarázta. "Olyan, mint egy nyüzsgő méhkaptár, egyáltalán nem olyan elszigetelt, mint azt feltételezik. Szerintem két galaxis összeütközésének a maradványait látják." Bland-Hawthorn hozzátette, a csillagászok igen régóta próbálják már bizonyítani a sötét galaxisok létét, és bár a mai napig ez a legjobb jelölt a titulusra, azonban az eddigi gyakorlat alapján erről is könnyen kiderülhet, hogy valami egészen más jellegű objektum. "Derék próbálkozás a sötét galaxisok létezésének bizonyítására, azonban sokkal meggyőzőbb lenne, ha ezt egy olyan területen találták volna meg, ahol nincs ennyi galaxis" - összegzett.
"Érdekes felfedezés" - nyilatkozott Dr. Virginia Kilborn, a melbourne-i Swinburne Műszaki Egyetem asztrofizikusa az 50 millió fényévnyire található szokatlan objektumról készült tanulmány szerzője. "Eddig még nem találkoztunk olyan hidrogénfelhőkkel, amiből nem alakultak ki csillagok." A kutatók egy rutin rádiótávcsöves vizsgálat során bukkantak rá a gázfelhőre a Szűz csillagképben található galaxis klaszterek hidrogéngáz-eloszlásának felmérése közben.
A hidrogén volt az első elem, ami kiszabadult az ősrobbanáskor, ez az az anyag, amiből a csillagok is születnek, tette hozzá Kilborn. A hidrogéneloszlás tanulmányozása segít a csillagászoknak információhoz jutni a csillagok és galaxisok kialakulásáról, valamint a világegyetem szerkezetéről. Az egyedi rádióhullámaikról beazonosítható hidrogénfelhők általában azt jelentik, hogy a csillagászok egy újabb galaxisnyi csillagot találtak, amit ezután optikai távcsövekkel megerősítenek. Kilborn és csapata is rábukkant egy hidrogénfelhőre a brit Manchester Egyetem rádiótávcsövével. A felhő nem mutatott egyezést egyetlen ismert galaxissal sem, ezért a kutatók azt gondolták, hogy egy új galaxisra bukkantak.
 Itt egy galaxisnak kellene lennie |
Az Arecibo mérései szerint a gáz forgása alapján egy spirális galaxisról van szó, amit a kutatók szerint főként sötét anyag alkot. Kilborn elmondta, hogy az alapvető asztrofizikai egyenletek segítségével kiszámították, hogy ez a láthatatlan galaxis ötször több sötét anyagot tartalmaz, mint egy hagyományos spirális galaxis, hozzátéve, hogy a csillagászok már régóta számítottak egy csillag nélküli galaxis felfedezésére, mivel a szimulációk jóval nagyobb galaxis számot feltételeznek, mint az a klaszterekben látható.
Dr. Joss Bland-Hawthorn, az Anglo-Ausztrál Obszervatórium munkatársa szerint valóban "rendkívül izgalmas" lenne, ha a kutatók egy sötét galaxisra bukkantak volna, azonban véleménye szerint ennek csekély a valószínűsége. Az ő fő problémája, hogy a kutatók állítása szerint a galaxis elszigetelt, ezért nem társítható egyetlen létező galaxishoz sem. Balnd-Hawthorne meggyőződése, hogy valójában a kutatók egy olyan területet vizsgálnak, ahol két galaxis olyan közel kerülhet egymáshoz és lehámozták egymás csillagait és gázait, ami hasonló hidrogénmozgási sémát eredményezhet.
"A Szűz egy nagyon nagy, több ezer galaxist tartalmazó klaszter" - magyarázta. "Olyan, mint egy nyüzsgő méhkaptár, egyáltalán nem olyan elszigetelt, mint azt feltételezik. Szerintem két galaxis összeütközésének a maradványait látják." Bland-Hawthorn hozzátette, a csillagászok igen régóta próbálják már bizonyítani a sötét galaxisok létét, és bár a mai napig ez a legjobb jelölt a titulusra, azonban az eddigi gyakorlat alapján erről is könnyen kiderülhet, hogy valami egészen más jellegű objektum. "Derék próbálkozás a sötét galaxisok létezésének bizonyítására, azonban sokkal meggyőzőbb lenne, ha ezt egy olyan területen találták volna meg, ahol nincs ennyi galaxis" - összegzett.
